FORDÍTÁS (Deli Mihály verse)
- dombi52
- 1 nappal ezelőtt
- 1 perc olvasás
Kár tagadni: fejre állt a világ
Mindenki fejre állt
Ha mindenki, akkor nem is olyan különös
Nyüzsögnek a téren, fejre állva
Így nem változik semmi
Mindenki egyszerre mindent ugyanúgy
Az értetlenek és a lázadók szédelegnek
Majd idomulnak (élet ez is)
Játékos evolúció
Mindenki lábfejet növeszt
és minden megy tovább
Csak a teremtés nem tud fejre állni
meg az oktondi gravitáció
De semmi baj, a világ is több lábon áll
Így is, úgy is jó, legalábbis megszokható
A természetes kiválasztódás és a kontraszelekció
táncra kel
Megint valami karnevál!
A zenekar húzza
A karmester kottát vált, lelkesen sunyít
A parketta dübörög
Reng a tető
Szétrúgják a pavilont
Dől minden
A felügyelők gumibot után kapnak
Rosszkedv/jókedv egymásra borul
A Reggelek, mint mindig, kérlelhetetlenek
Mindenki kóvályog
Keresik az erre-arrá-t
Most talpon újra? Vagy fejen állva?
Vagy, hogy?
De legalább a nap felkelt
Ebben mindig bízhatnak
Lassan józanodnak
Tán helyreáll a rend, ha nem isznak rá
Vagy nem jön valaki okoskodni
Valami új revüt komponálni
Védtelen hiteket tovább fosztogatni
A gravitáció homokóráját megfordítani
