Görgei és az orosz kapcsolat – Árulás vagy realista kompromisszum? (1)

Írta: Fuksz Sándor

Szerkesztette: ChatGPT, OpenAI

Források: A.K. Baumgarten naplója, Paszkievics levele Haynaunak, Hadtörténelmi Közlemények

 A világosi fegyverletétel az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc végét jelentette, amikor 1849. augusztus 13-án a Görgei Artúr vezette magyar honvédsereg letette a fegyvert az orosz cári erők előtt Világosnál. Ez a fegyverletétel a szabadságharc bukását és a véres megtorlás kezdetét jelentette. 

1849 nyarán a magyar szabadságharc súlyos fordulóponthoz érkezett. A cári orosz hadsereg betört az országba, és az egyesített osztrák–orosz haderő szinte minden irányból szorította vissza a magyar honvédséget.

A szabadságharc vezetőinek választ kellett adniuk: folytatják a harcot, vagy megpróbálnak kompromisszumot kötni. Görgei Artúr az utóbbit választotta – de mikor kezdődött ez a döntési folyamat? Vajon még Kossuth lemondása előtt?

📍 Krakkó – az első jelzés

A.K. Baumgarten orosz ezredes 1849-es naplójából tudjuk, hogy még a világosi fegyverletétel előtt egy Görgei-rokon felkereste Rüdiger orosz tábornokot Krakkóban, és a következő információkat közölte vele:

Görgei „már nem támogatja a lázadás ügyét”.

 A magyar hadsereg monarchiapárti, és elutasítja a Habsburg-ház trónfosztását. A rokon szerint Görgei „alkalomra vár”, hogy kilépjen Kossuth mögül.

Ez az epizód nem elszigetelt eset, hanem része egy folyamatnak: a politikai és katonai különutasság stratégiájának, amelyet Görgei már a tavaszi hadjárat után követett.

📍 Paszkievics jelentése Haynaunak

A bécsi Hadilevéltárban őrzött dokumentumban, amelyet Paszkievics herceg írt Haynaunak 1849. augusztus 9-én, még világosabban olvasható a figyelmeztetés:

„Egy dáma, özv. Boryné (br. Hellenbach Karolina), aki magát Görgei rokonának mondta, biztosította Rüdiger tábornokot, hogy Görgei nem fogja tovább szolgálni a lázadást, és csak ürügyre vár, hogy meghódoljon.”

Ez néhány nappal Világos előtt történt, de már Vác után, amikor a magyar sereg hadászatilag súlyos helyzetben volt. A hölgy valószínűleg nem saját ötletéből járt közben – inkább követként, megbízottként léphetett fel.

⚖️ Megfontolásra érdemes kérdések

Ha Görgei valóban csak a nemzet megmentése érdekében tette le a fegyvert, miért nem nyíltan, Kossuth tudtával tárgyalt az oroszokkal?

Miért nem tette meg már hetekkel korábban, ha a vereség elkerülhetetlen volt?

Ha pedig titokban, közvetítőkkel tárgyalt – akkor ez a döntés kinek az érdekét szolgálta?

🧩 Következtetés – árnyaltan

Görgei Artúr kétségtelenül kivételes elme és katonai szervező volt. Ám a források alapján úgy tűnik, hogy már jóval a világosi fegyverletétel előtt saját politikai pályáját is szem előtt tartotta, és nem volt idegen tőle a „kettős játék”.

A szabadságharc katonai összeomlása nemcsak az ellenség túlerejének, hanem a magyar hadvezetés megosztottságának és az egyéni ambícióknak is következménye volt

(folytatjuk)