HALÁLI A BULI ‒ avagy mi vár ránk? Tallián Hedvig fészes bejegyzése
- dombi52
- nov. 2.
- 2 perc olvasás
Forrás: Tallián Hedvig
Szenzációhajhász címlapok pusztító robbanásról ‒ vagy hosszú és lassú agónia?
Trump vámjai, a külföldi befektetések és a gazdasági növekedés pitvarban sincs ahhoz, hogy képes legyen fedezni, pláne megoldani az amerikai 38 billió ‒ és száz naponta újabb 1 billióval növekvő ‒ csillagászati adósságból ‒ is ‒ következő válságot. Elon költségcsökkentő-hatékonyság minisztériuma reménytelen próbálkozás volt erre. Ha van amerikai értékpapírod, vagy az AI-buborékot fenntartó részvényed, Pajtás, add el a búsba és vegyél aranyat. A fiat pénzed (forint, euro, font, jen, dollár...) is gyorsuló ütemben veszti el értékét.
Cifrábbnál cifrább köntösbe öltöztetve nagyjából ezt ismételgetik a helyzet mélyszerkezetét ismerők.
Azonban a mélyszerkezet állapota csak részben hasonlít a 2019-esre, mely után 2020-ban ránk szabadították a COVID-ot ‒ aki nem fogta még fel, tehát: kizárólag pénzpolitikai érdekek miatt hiszterizálták a Föld népeit, nem volt járvány, a népirtás viszont sikeresen végrehajtódott.
A mai helyzet azonban az öt évvel ezelőttinél sokkal pokolibb.
A pénzpiaci értékelések totálisan elszakadtak a gazdasági valóságtól. "Normális" esetben ez egy klasszikus buborék lenne, amiről tudjuk Werner proftól, hogy ők fújják és eresztik le. De MOST nagyon más a helyzet.
A korábban működő piaci manipulációs (magyarul csalásos-kifosztásos) rendszer már javíthatatlan. Mégis, mi tartja egyelőre még fúvódásban az egész trágyahalmot? AZ ILLÚZIÓ.
Ám, hogy egy gigantikus robbanás vagy fokozatos ereszkedés fogja kinyírni az eddigi működési rendszert, ezen még megy a találgatás az alternatív közgazdászok közt is. Egyben viszont egyetértenek: hard eszközökbe, azaz valós, megfogható ‒ föld, gyár, arany, ezüst, bánya, ingatlan ... ‒ értékekbe kell menekülni, és ez már javában zajlik.
És nem arról van szó, hogy aki előbb kap észbe az nem bukik túl nagyot, hanem arról, hogy az fog TÚLÉLNI.
De ne várjunk nyálcsorgatva, pattogatott kukoricát majszolva a nagy összeomlásra. Ennek ideje tudatában lennünk, de tudatában KELL lennünk. Mégis, hogy néz ki a kisember esetében mindez, erről kellene, drága magyar barátaim, közös, egymást támogató, nyílt gondolkodásba kezdenünk. Annyit máris érzékelek, hogy a valósághoz kapcsolódó tudás lesz az érték a mi szintünkön. Vegye leltárba mindenki, mihez ért, ami valóban hasznos a többiek, azaz embertársaink számára. Én képes vagyok liszt víz és só segítségével akár egy utcát is megetetni... Mert ne higgyük, hogy Magyarország ebből ki fog maradni. Persze nem árt, ha épeszű vezeti az országot mindeközben, hogy az érkező kemény idők elviselhetőbbek legyenek. Tehát, mindegy mi lesz a címlapokon. Rajtunk múlik, hogy túlélünk-e és lesz-e feltámadás...
