Halálra vagyunk ítélve, ha nem követjük a magyarokat – Janez Janša a Mandinernek
Fel kell venni a harcot a kulturális marxizmussal, családpolitika terén pedig egész Európának a magyar példát kell követnie, különben a Római Birodalomhoz hasonló vég vár ránk – mondja lapunknak Janez Janša szlovén kormányfő, aki szerint Magyarországon az elmúlt évtizedben rendkívüli fejlődés ment végbe. Janša azt is hangsúlyozza: az uniós szerződéseken túlmutató mechanizmusok felállítása ellentétes az unió érdekeivel. Interjúnk.
(...)
Kihívásként említette korábban a kulturális marxizmus terjedését Európában. Mire gondolt pontosan, és ennek milyen hatásai lehetnek?
A 19. századi Kommunista Kiáltvány kimondja, hogy egy új világ, illetve a kommunizmus megteremtéséhez a nemzetet, a családot, a magántulajdont, a magánoktatást és a vallást fel kell számolni. Paradox módon a rengeteg áldozat és szenvedés ellenére a kommunizmus nem az erőszakkal és a diktatúrával érte el ezt a célt.
Ugyanazokat a célokat ma máshogy követik. A tömegtájékoztatás, az egyetemek, a kulturális ipar, a multinacionális intézmények, a tömeges migráció, az erőltetett multikulturalizmus, egyes politikai pártok tevékenysége révén. Ügyes palástolják a dolgot, de bárki, aki ismeri a történelmet és a politikai koncepciókat, láthatja, hogy mindez milyen irányba halad. Ezért ennek ellen kell szegülni, s ezt meg is tesszük. Úgy, hogy
védjük és támogatjuk a családot, megbecsüljük saját nemzetünket és más nemzeteket, védjük a magántulajdon és a magánkezdeményezések jogát, védjük a vallásszabadságot. Hogy tudjuk, mik vagyunk, és azok is akarunk lenni.
Ismert, hogy ön a magyar kormány és a miniszterelnök politikai szövetségese – véleménye szerint milyen a magyar kormány filozófiája és politikája?
Olyan, mint a magyar nemzet és a magyar választók többségi akarata. Ahogy ennek egy demokráciában lennie kell, vagy lennie kellene. Az a párt, amelyik szabad választásokon abszolút, sőt kétharmados többséget ér el, nyilvánvalóan a megfelelő politikát folytatja országa számára. Minden objektív mutató és nemzetközi összehasonlítás szerint az Orbán Viktor vezette magyar kormány mind gazdaságilag, mind pedig a jelenlegi stratégiai kihívások, például a tömeges, illegális migráció kezelésében sikeres. Vessen egy pillantást az egy évtizeddel ezelőtti mutatókra és összehasonlításokra, és hasonlítsa össze őket az EU többi tagországával azonos időkeretben. Magyarországon az elmúlt évtizedben rendkívüli fejlődés ment végbe. Hasonló ahhoz, amilyen Szlovéniában a 2000 és 2008 közötti időszakban, amit aranykornak hívunk.
Milyen magyar példát lát követendő példának a szlovén kormány számára, és mit javasolna megfontolásra a magyar félnek?
Magyarország számos sikeres reformlépést tett a stratégiai kihívások kezelésére. Ezek egyike például a családpolitika. Ebben nemcsak Szlovéniának, hanem gyakorlatilag egész Európának előbb-utóbb követnie kell Magyarországot, különben halálra leszünk ítélve, vagy egyszerűen népek váltják egymást a migráció miatt, és a Nyugat-római Birodaloméhoz hasonló vég vár ránk. Nincsenek tanácsaim a magyar döntéshozóknak. Számos nyugaton élővel ellentétben nem képzelem azt, hogy jobban ismerem a magyar választópolgárok igényeit és érdekeit, mint ők maguk. Ez nemcsak arrogáns, hanem elsősorban téves gondolkodás lenne.
