top of page

Harc az utolsó lőszerig – Ki fogy ki előbb?




Vukics Ferenc jegyzete


Korábban már írtunk arról, hogy a bukaresti csúcstalálkozó után érdekes módon változtak meg a NATO tagfelvételi követelményei: háborút kell nyerni Oroszország ellen. Az, hogy egy állam, egy nép fennmaradása és jövőbeli boldogulása kapcsán mi is a jó megoldás, azt talán csak egy demokratikusan működő ukrán társadalom tudná megmondani. Az ellenzék kiiktatásával, a társadalmi párbeszéd blokkolásával, a folyamatos „hurrá optimizmus” fenntartásával és a valódi veszteségek elhallgatásával az ukránoknak esélyük sincs arra, hogy „ár – érték” vizsgálódásba kezdjenek saját sorsuk kapcsán.

Az átlag polgár csak sodródik az eseményekkel és csak a saját túlélésére ügyel, aminek általában az a következménye, hogy miután a demokratikus intézményrendszer megsemmisült, az egyén a társadalmi együttműködés hiánya miatt elbukik.

Ukrajnát katonai tábornak szánják, és a nyugati politika jelezte számára, hogy vagy győz, vagy elvész.


A történelem tanúságai szerint azonban egy nép előtt nem csak ilyen választási lehetőségek vannak. Ukrajnát még a háború előtt elhagyta 10 millió ember, ők a szegénység elől menekültek el az országból. A háborút követően újabb 10 millió lakos menekült el nyugatra a háború pusztításai elől. A megszállt területeken él öt-hatmillió ember, és Oroszországba menekült mintegy hárommillió, döntően orosz anyanyelvű állampolgára. A jelenlegi háborúban óriási veszteségeket szenved annak érdekében, hogy ellenálljon az orosz inváziónak. A háború furcsa sajátossága, hogy a vele szemben harcoló orosz erők veszteségeinek igen jelentős részét képezik azok az emberek is, akik egykor ukrán állampolgárok voltak.


A Naftali Benett interjú óta tudjuk, hogy a Nyugat többször is megakadályozta Ukrajnát abban, hogy még a konfliktus elején békét kössön Oroszországgal. Ted Snider amerikai külpolitikai elemző szerint addig a pontig, amíg a tárgyalások el nem kezdődtek, Oroszország viselte az összes felelősséget a bekövetkezett borzalmakért, de a békemegállapodás blokkolása után már az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot is ugyanaz a felelősség terheli.


Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián kijelentette, hogy a NATO-nak azért kell segítenie Ukrajnát, mert Putyin győzelme sokkal rosszabb, mint a háború kiterjedése. Bár még senki sem tudja megmondani, hogy pontosan mit is jelen „Putyin győzelme” és mit jelent az amerikaiak számára az elfogadható végállapot, ez az álláspont nekem azt jelenti, hogy a Putyin-ellenes erőknek nem számítanak az ukrán nemzeti érdekek és az ukrán veszteségek.

Addig kell folytatni a harcot, amíg a meghatározhatatlan, „folyamatosan változó stratégiai célok” nem teljesülnek, és az sem okoz problémát, hogy a végén egy totális háború köszönt az emberiségre.

A NATO-főtitkár így folytatta:


„Oroszország háborús győzelmének kockázata nem hasonlítható össze azzal az eszkalációval, amit Ukrajnának a szövetségesei által nyújtott katonai támogatása jelent, ezért kell segíteni az ukránokat a győzelemhez, mert itt a globális biztonságról van szó. Támogatnunk kell Ukrajnát, és erősíteni kell a segítséget. Putyin nem békét, hanem új háborút és új offenzívákat tervez. És semmi jele nincs annak, hogy megváltoztak volna ambíciói.”


„Néhányan aggódnak amiatt, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatásunk a háború kiszélesedésével járhat. Hadd mondjam el világosan: nincsenek kockázatmentes lehetőségek. De a legnagyobb kockázat Putyin győzelme” – hangsúlyozta.


Stoltenberg rámutatott: ha Putyin győz Ukrajnában, akkor neki és más tekintélyelvű vezetőknek az lesz az üzenet, hogy erőszakkal elérhetik, amit akarnak.


„Tehát Ukrajna támogatása nemcsak erkölcsileg helyes, hanem ez a mi biztonsági érdekünk is. Nincs visszaút. A Kreml egy másik Európát akar. Olyat, amelyben Oroszország irányítja a szomszédait. Az ukrajnai háború tehát azt bizonyítja, hogy a biztonság nem regionális, hanem globális” – emlékeztetett Jens Stoltenberg.


„A NATO prioritása most nem Ukrajna tagsága, hanem az, hogy segítsen neki megnyerni a teljes körű háborút Oroszország ellen. Nem egyszer elmondtuk, hogy Ukrajna a szövetség tagja lesz, de most arra összpontosít [a NATO], hogy garantálja Ukrajna győzelmét a háborúban. Mert ez az egyetlen út Ukrajna integrációjához és további mozgásához. A szorosabb euroatlanti együttműködés felé annak biztosítása, hogy Ukrajna szuverén államként érvényesüljön. Hosszabb távú partnerségen is dolgozunk, hogy segítsük Ukrajnát a szovjet doktrínákról és fegyverekről a NATO-szabványokra való átállásban, javítani az interoperabilitást, végrehajtani a biztonsági és védelmi reformot. Ez pedig közelebb hozza Ukrajnát az Észak-atlanti Szövetséghez” – nyilatkozta Jens Stoltenberg.


Nemrégiben Andrzej Duda lengyel elnök a Le Figaro című francia napilapnak adott interjújában kifejtette, hogy ha Ukrajna nem kap sürgős segítséget, akkor Oroszország képes lesz megnyerni ezt a háborút.


„Az ukrán fegyveres erőket sürgősen el kell látni fegyverekkel, különben az orosz megszállók egy nagy háborút fognak megnyerni. Igen, meg tudja [az orosz hadsereg nyerni a háborút – a szerk]. Ha Ukrajna nem kap sürgős segítséget. Nincs modern katonai infrastruktúrájuk, de vannak embereik. Ha nem küldünk katonai felszerelést a fegyveres erőknek a következő hetekben, Putyin győzhet. És nem tudjuk, hol fog megállni.”


Az amerikai vezérkari főnökök egyesített tanácsának elnöke, Mark Milley nemrégiben interjút adott a Financial Times-nak, amelyben megvitatta az ukrajnai lehetséges végjátékra vonatkozó elképzelését. Milley elismerte, hogy a nyugati országok fegyver- és lőszerkészletei gyors ütemben merülnek ki. A vezérkari főnök szerint a konfliktusban egyik fél sem fog győzedelmeskedni, ez egy elhúzódó konfliktus lesz, amely végül tárgyalásokkal végződik majd.

"Az oroszok számára szinte lehetetlen lesz, hogy katonai eszközökkel elérjék politikai céljaikat" – állította Milley. "Nem valószínű, hogy Oroszország lerohanja a teljes Ukrajnát. Egyszerűen nem fog megtörténni". Milley azt is elismerte, hogy "nagyon-nagyon nehéz lesz Ukrajnának idén kiűzni az oroszokat a most a Kreml erői által elfoglalt és ellenőrzött területekről”.

"Ez nem azt jelenti, hogy ez nem történhet meg... De rendkívül nehéz. És ehhez lényegében az orosz hadsereg összeomlására lenne szükség" – magyarázta a csúcstábornok.

Érdekes módon, miután széles körben elterjedt hírek szerint amerikai és különösen brit tisztviselők megakasztották a tárgyalásos rendezésre irányuló korai erőfeszítéseket, Milley még mindig azt mondja, hogy bármikor "lehetőség" van a diplomáciára. Úgy tűnik, hogy az amerikai katonai vezetésnek egészen más véleménye van a háborúról, mint az amerikai külügynek.

Amikor a Financial Times megkérdezte tőle, hogy egyáltalán lehetségesek-e a tárgyalások Moszkva és Kijev között, Milley így válaszolt:


"Hetekkel a tavasz kezdete előtt vagyunk, de ez egy folyamatosan továbbgördülő ablak. Bármelyik pillanatban vannak lehetőségek". Az amerikai tábornok azonban azt is elismerte, hogy „most mindkét fél egyre jobban be van ásva a jelenlegi álláspontjába, mint valaha”.

Arra a felvetésre, hogy Ukrajna "sokszorosan nagyobb arányban" használja el lőszertartalékait, mint jobban felfegyverzett ellenfele, Milley így fogalmazott:


"Ennek a háborúnak egyik tanulsága a hagyományos lőszerek nagyon magas fogyasztási aránya. Mi most újra átvizsgáljuk a saját készleteinket és a saját terveinket, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy mindent jól csináltunk-e."

"Megpróbáljuk elvégezni az elemzést, hogy aztán megbecsülhessük, hogy szerintünk mekkora lenne a valódi szükséglet, és aztán ezt bele kell tennünk a költségvetésbe. A lőszerek nagyon drágák" ismerte el.

Milley a héten kissé ellentmondásos dolgokat is mondott.

Korábban Brüsszelből azt mondta, hogy Oroszország "taktikailag, műveleti és stratégiai szempontból vesztett" – de most azt is elismerte, hogy a konfliktus a patthelyzet felé tart, és hogy Ukrajna végül nem fogja legyőzni az orosz hadsereget.

Ugyanakkor a nyugati szövetségesek már régóta állítják, hogy Putyin nem áll meg Ukrajnánál, hanem a balti államokban, Moldovában és Lengyelországban is terjeszkedni akar.

Tehát egyszerre állítják, hogy Oroszország "nem tud győzni", és közben arról győzködnek bennünket, hogy "terjeszkedő" háborút folytat. Hogyan lehet mindkettő állítás igaz?

A Defense News néhány nappal ezelőtt nemzetbiztonsági elemzőkkel, törvényhozókkal és nyugalmazott tisztviselőkkel beszélgetett, és mindegyiküket arról kérdezte, hogyan érhet véget a konfliktus.

A válaszaik meglehetősen komorak: A háború drága lesz, életekbe kerül, és valószínűleg legalább néhány évig el fog tartani vagy akár gyorsan véget is érhet. Az orosz-ukrán háború alaposan meg fogja terhelni az amerikai és az európai védelmi ipart (különösen a lőszerek tekintetében).

A szakértők véres tavaszra számítanak.

Meglátásuk szerint Oroszország újabb sorkatonákat küld a frontvonalra, Ukrajna pedig megpróbálja visszaverni a támadást, miközben saját offenzívát akar majd indítani. "Ki fogja elsőként elindítani a következő támadást? Milyen szerepet fog játszani az időjárás?"tűnődött Milley.

"Ott van a lőszerprobléma – az első fél, akinél hiány jelentkezik, az nagy bajban lesz. Miközben nem volt igazi európai program a termelés növelésére, nagy kérdés, hogy vajon az orosz készleteket Kína fel akarja-e majd tölteni?"

Benjamin Jensen, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának hadijáték-szakértője szerint a hosszú és kimerítő harcok sajátos kockázatokat hordoznak magukban. Minél tovább tartanak a konfliktusok, annál jobban kimerítik az erőforrásokat, és ezért a felek hajlandóbbak súlyosabb kockázatokat vállalni.

Az ukrajnai háború a nyugati világ legdrágább háborújává vált. A New York Times elemzése szerint "egy nap háború Ukrajnában annyiba kerül, mint 30 nap Afganisztánban".

Az Egyesült Államok erőfeszítései, úgy tűnik, hogy alaposan felülmúlják az iraki háborús erőfeszítéseket.


Ukrajnának „azonnal” szüksége van újabb nyugati lőszerszállítmányokra – olvasható a Financial Times néhány nappal ezelőtti cikkében. A lap szerint ukrán tisztviselők bevallása szerint rendkívül nagy szükségük lenne az újabb szállítmányokra most, amikor küszöbön áll egy újabb nagy orosz offenzíva. "Nincs annyi lőszerünk, mint amennyire szükségünk lenne” – mondta az egyik tisztviselő.


A Financial Times cikkében azt is felvetették, hogy Volodimir Zelenszkij elnök valójában nem azért utazott Európába, hogy modern vadászgépeket kérjen a Nyugattól, hanem azért, hogy lőszert kérjen tőlük (ezt a feltételezést erősítheti az a sajtóhír is, miszerint az ukrán elnök a tagállami vezetőknek már egy kész listát adott át arról, hogy mi mindenre lenne szükségük).


Természetesen odahaza az ukrán vezetés teljesen másféle híreket kommunikál. Olekszij Reznyikov védelmi miniszter az Ukrinformnak adott interjújában kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erőknek elegendő lőszerük van az orosz offenzíva visszaverésére.


„Régen megszerveztük a NATO-tagországok haditechnikai támogatásának keretein belül a lőszerszállítást, és 23 évre kötöttünk szerződéseket a rendszeres szállítás biztosítására. Ezért folyamatosan érkeznek a szállítmányok, és a jövőben is fognak. Amikor háború van, valami mindig hiányzik. De nem lehet azt mondani, hogy a helyzet kritikus, és nem lesz elég (lőszerünk – szerk.) a támadások visszaverésére. Készen állunk azok visszaverésére. De minél több a lőszer, annál jobb, és ezt partnereink is tudják. Erről is beszéltünk a mai Ramstein-találkozón.”


Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn azt nyilatkozta, hogy az ukrán erők jóval több lőszert használnak, mint amennyit a szövetség tagjai elő tudnak állítani és ez alaposan kimeríti a nyugati készleteket.

"Az ukrajnai háború óriási mennyiségű lőszert fogyaszt, és kimeríti a szövetségesek készleteit. Ukrajna jelenlegi lőszer-felhasználási üteme sokszorosa a mi jelenlegi termelési kapacitásunknak, és ez megterheli védelmi iparunkat" – tette hozzá.

Stoltenberg szerint a NATO-nak "fel kell pörgetnie a termelést", és a védelmi miniszterek találkozóján a "védelmi ipari kapacitásunk növelésének és a készletek feltöltésének módjaira" fognak összpontosítani.

Az Egyesült Államok az orosz invázió óta hatalmas mennyiségű tüzérségi lövedéket küldött Ukrajnába. Az USA több mint egymillió 155 mm-es lövedéket biztosított Ukrajnának, és azon dolgozik, hogy a következő két évben 500%-kal növelje lőszergyártását, hogy kielégítse Ukrajna igényeit, és egyben fenntartsa a Pentagon készleteit.

Mielőtt az amerikai hadsereg erőfeszítéseket tett a termelés növelésére, havonta 14 400 155 mm-es lövedéket gyártott, de az új tervek szerint ez a szám meghaladhatja a havi 90 000-et.

A NATO termelésnövelési tervei ellenére sem egyértelmű, hogy fenntartható-e az a politika, hogy Ukrajnát fegyverekkel árasztják el. A NATO-készletek terhelésének ellensúlyozására, valamint azért, hogy több pénzt keressenek a háborúból, a brit és más nyugati fegyvergyártók Ukrajnán belül akarnak fegyvereket gyártani. Egy gyártósor létrehozása azonban évekbe telhet, és a gyárakat Oroszország célpontjává teheti.


Észtország felajánlotta az Európai Uniónak, hogy közösen fektessen be négymilliárd eurót az ukrajnai lőszergyártásba. Egyúttal felszólította az Európai Uniót, hogy sürgősen növelje védelmi és ipari potenciálját, hogy támogathassa Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborúban. Az EU-tagállamoknak küldött levélben megjegyezték, hogy Oroszország annyi lőszert használ egy nap alatt, amennyit Európa csak egy hónap alatt képes előállítani.


Az észt hatóságok úgy vélik, hogy az EU-nak azonnal meg kell kezdenie védelmi és ipari potenciáljának növelését. Nagy kérdés, hogy ez a „növelés” még állva fogja-e találni az ukránokat. „Minden késedelemért magas árat kell fizetni, és napról napra nő”áll a dokumentumban.


A terv lehetővé teszi, hogy az európai ipar hétszeresére növelje kapacitását, és hat hónapon belül előállítsa a Kijev által kért egy millió 155 mm-es lövedéket.


A lőszer beszerzésére további négymilliárd eurót folyósíthatnak az EU Európai Békealapjába, amelyet az Ukrajnának katonai támogatást nyújtó országok költségeinek megtérítésére fordítanak.


Észtország becslései szerint Ukrajna átlagosan 60–210 ezer tüzérségi lövedéket használ el havonta, de Európa védelmi ipara egy hónap alatt csak 25 ezret képes előállítani. Az észtek szerint Oroszország évente 1,7 millió 152 mm-es lövedéket gyárt.


Az USA most a kiképzés javításával próbálja rávenni az ukránokat, hogy változtassanak a harcmodorukon annak érdekében, hogy kevesebb tüzérségi lőszert használjanak, mivel a NATO szerint a készletei fogynak. Ezt Lloyd Austin védelmi miniszter részletezte az ukrán védelmi kontaktcsoport keddi brüsszeli ülése után.


"Az ukrán katonákkal Európa-szerte különböző helyeken azon dolgozunk, hogy hangsúlyt fektessünk a manőverezéssel kapcsolatos kiképzésbe. Így jó esély van arra, hogy kevesebb tüzérségi lőszerre lesz szükségük, de ezt még meg kell várni" – mondta Austin újságíróknak.

 

Érdemes némi számvetést végezni. Az amerikai és az európai hadiipar jelenlegi teljesítménye 39 ezer darab tüzérségi lőszer havonta. Hat hónap múlva elérhetik a 170-180 ezer darabos gyártási kapacitást. Az oroszok is éppen azon vannak, hogy a kapacitásaikat növeljék. A Nemzetvédelmi Szabadegyetem Alapítvány számításai szerint most jelenleg havonta 180-200 ezer darab nagy űrméretű tüzérségi lőszert képesek előállítani, és ezt akarják a jelenlegi fogyási ütemhez mérve havi egymillióra növelni. Az oroszok korábbi készletei jóval nagyobbak voltak a nyugati készleteknél (néhány országban csak öt-nyolc napra való készlet volt, míg az oroszok hat-kilenc hónapos készletekkel rendelkeztek). Több mint hetven ország használ orosz tüzérségi eszközöket. Ezen országok ellátását is az orosz gyárakból oldották meg eddig. Ezek a szállítások néhány kivételtől eltekintve leálltak, és az ide irányuló kapacitásokat is fel lehet majd használni Ukrajna ellen. A szállítások leállítása azt is jelenti, hogy az amerikaiak „orosz fegyvereket összegyűjtő missziója” is a végéhez közeledik.

Minél több eszközt és lőszert szednek össze afrikai és ázsiai térségekből, annál jobban „felborul” e térségek kényes katonai egyensúlya is. Ez újabb háborúk kirobbanásához is vezethet.

Továbbra is nagy kérdés, hogy mi történik a végtelenül hosszú orosz-kínai határon. A Nyugat „termelési lemaradásban van”, ami azt jelenti, hogy Ukrajnát elsősorban a szövetségeseinek felkészületlensége veszélyezteti ebben az utolsó lőszerig tartó harcban.







828 megtekintés

コメント


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page