VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Hat héten belül elérhető lett volna a nyájimmunitás – állítja egy neves német epidemiológus

Dr. Knut Wittkowski német epidemiológus a Természetes Gyógymódok Nemzetközi Szövetségének (Alliance for Natural Health International, ANH) adott interjúban elmondta, hogy a nyájimmunitást leggyorsabban a legsérülékenyebbek védelmével, valamint az egészséges népesség körében a fertőzés szabad terjedésének lehetővé tételével lehet elérni.



Miért ragaszkodnak a kormányok a lezárásokhoz, vagy miért fenyegetnek lezárásokkal, amikor egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a lezárásokkal nem lehet életeket menteni? Most, hogy a COVID vakcinák jelentik a gyógyírt, lehetséges, hogy a fertőzöttek számát leíró ’járványgörbe ellaposítása’ érdekében bevezetett lezárások elvesztik jelentőségüket? Dr. Knut Wittkowskit, a jeles biostatisztikust és epidemiológust kérdeztük erről eheti, Tiszta Beszéd című rovatunkban.


Dr. Wittkowski az elsők között bírálta a lezárásokat eredményező ostoba intézkedéseket. Legfontosabb ajánlásait, melyek szerint a lakosság legsérülékenyebb rétegeit a lehető legkorábban védelemben kell részesíteni, miközben hagyni kell, hogy a fertőzés bejárja megszokott útját az egészséges lakosság körében, már 2020 márciusában közzétette, és ez lett az alapja később a Nagy Barrington Nyilatkozat (Great Barrington Declaration) megfogalmazásának. 

Dr. Rob Verkerk, az ANH alapítója és tudományos igazgatója egy évre rá a következő kérdésekkel kereste fel a tudóst: úgy érzi-e, hogy cenzúrázzák tudományos munkáját; hol tartunk a járvány területén; milyen szerepet játszanak, vagy nem játszanak, ebben a vakcinák; milyen aggodalmaink lehetnek az új variánsokkal kapcsolatban – és véleménye szerint milyen megoldások segíthetnek kilábalni a jelenlegi szomorú helyzetből.

Itt hallható az eredeti interjú: https://youtu.be/r3RcSs3WDdU




A következőkben részleteket közlünk a beszélgetésből, téma szerint csoportosítva.

A cenzúráról

Wittkowski nem gondolja, hogy cenzúráznák. Azonban, sok olyan tudóshoz hasonlóan, akik nem ismételgetik a főirányzatú narratívát, úgy érzi, nem hallgatják meg.

Csak egy ronda influenza a COVID?

Wittkowski:

„Ez a vírus semmivel sem viselkedik másként, mint a többi légúti megbetegedést okozó kórokozó. Ha nem tudtuk volna már januárban szekvenálni a vírust, és – urambocsá! – nem azonosítottuk volna koronaként, nem influenzaként, akkor még csak észre sem vettük volna. Akkor csak egy újabb influenza lett volna.”

„Így hát az emberek nagyon is összezavarodtak és félni kezdtek. Különösen, miután sok idős ember meghalt a gondozóotthonokban.”


A lezárások a ’görbe ellapítását’ szolgálták, nem igaz?


Wittkowski:

„A ’görbe ellapítása’ – nos, soha nem győzött meg –, de megértem, miért folyamodtak ilyen eszközökhöz a politikusok, miután látták milyen komoly nyomás alatt állt például az olasz kórházi ellátás. De egy hónappal később, április 17-ikén [2020] az USA-ban a CDC [Centers for Disease Control and Prevention – Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ] akkori igazgatója, Robert Redfield abban az évben már a harmadik influenzajárványról küldött jelentést a Fehér Háznak – először a B, azután az A influenzáról, majd a COVID-ról. A kórházba felvettek, vagy a kórházba felvételre jelentkezők száma pedig a normális szinten volt.”


A tudós ezután felveti, hogy amennyiben a törékeny egészségi állapotban lévők megfelelő védelmet kaptak volna és hagyták volna, hogy a vírus „megmutassa magát”, körülbelül 6 hét alatt kialakult volna a természetes nyájimmunitás.


A lezárások azt jelentetik, hogy mindenkit egyformán kezelnek, tehát a törékenyeknek ugyanannyi esélyük van a megfertőződésre, tehát a legsérülékenyebbek fertőződnek meg a legjobban és így „ők azok, akik meghalnak”.


Wittkowski szerint „A lezárások nem mentenek életeket, azok inkább életekbe kerülnek. Minden légzőszervi megbetegedés… vírus okozta járvány…végül nyájimmunitást eredményez. Egy járvány sem végződhet másként. Tehát ez nem új felfedezés – vagy stratégia –, csak a természet normális működése a légzőszervi megbetegedéseket okozó járványok idején”.


Vakcina összeférhetetlenség és lezárási stratégiák


„Két dolgot tehetünk. Amennyiben van oltóanyagunk, amit nehéz megszerezni, mert – ezt jól tudjuk az influenzajárványokból – az influenzaoltások vagy nem megfelelőek, vagy túl későn érkeznek meg – tehát jó vakcinák nincsenek. De, ha mégis rendelkezünk vakcinával, akkor, még abban az esetben is, ha csupán részben hatásos, lecsökkenthetjük a nyájimmunitás kialakulásához szükséges időt, mert nem kell megvárnunk, amíg megfertőződnek az emberek, csak be kell oltanunk őket. Ennek van értelme – semmi nem szól ellene. Ha azonban ugyanakkor korlátozásokat, lezárásokat rendelünk el – tehát éppen az ellenkezőjét tesszük… ezzel kitoljuk a nyájimmunitás kialakulásának idejét. Ennek épp annyi értelme van, mintha egy autóban ülve egyszerre nyomnánk a féket és a gázt. Nem jutnánk el sehova”.


„Az a baj, hogy a politikusok valahogy a fejükbe vették, hogy addig is tenni kéne valamit, amíg megérkezik a vakcina. Ez volt a lezárások elrendelése, de emiatt a vakcina most nem úgy működik, ahogy reméltük, ahogy bármelyik tudós gondolta volna. És a politikusok most holtpontra jutottak… Nem mondhatják, hogy ’most, hogy van vakcinánk, felhagyhatunk a lezárásokkal’, hiszen a vakcina nem működik – legalábbis ebben az értelemben nem. Mert a vakcina túl későn jött. Mindig kiszabadul egy új vírus vagy változat, és mindig hónapokba telik, amíg lesz ellene vakcina. És mire megvan az új vakcina, addigra megjelenik egy újabb törzs. Tehát ez egy soha véget nem érő történet”.


A vakcináról és a nyájimmunitásról


Wittkowski „képtelenségnek” tartja a sok kormány, például az USA, az Egyesült Királyság, és néhány EU tagország által célul kitűzött 70-90%-os átoltottság gondolatát.


„Sunetra Gupta [az oxfordi egyetem professzora] már tavaly márciusban kijelentette, hogy a lakosság mintegy 50%-ának immunisnak kéne lennie, mert az alap szaporodási ráta valahol 2 körül van. Viszont mivel az emberek 25%-a a korábbi koronavírus fertőzések miatt rendelkezik kereszt-immunitással, csak 25%-nak kell megfertőződnie vagy beoltatnia magát”.


Mikor 2020 júniusában az új megfertőzöttségek száma nullára csökkent New Yorkban, a new yorkiak 25%-a már antitest-pozitív volt, jelentette ki Dr Wittkowski.


„Tehát az ésszerű stratégia az antitestet hordozók tesztelése, és az antitestet nem hordozók beoltása lett volna. Akkor sokkal hamarabb elérkeztünk volna ahhoz a ponthoz, ahova el akarunk jutni.”


„A légúti megbetegedésekkel az a baj, hogy mire elkészült és piacra került a vakcina – meglepő módon a november 4-ei választások után [itt gúnyos hangnemre vált a tudós] – a Wuhan-Milánó törzs, amely ellen kifejlesztették, már nem volt jelen. Addigra mi [az USA-ban] már a Spanyolországban és Francaországban lappangó törzset ’élvezhettük’… Tehát olyan vírustörzs ellen készült az immunitást megcélzó vakcina, amely már nem létezett és olyan törzsek foglalták el a helyét, amelyek azért fejlődtek ki, hogy megkerüljék a természetes immunitást és valószínűleg, legalábbis részben, a vakcina segítségével elért immunitást is”.


„Azzal a tipikus esettel állunk szemben, amikor a vakcina akkor érkezik, amikor a betegség már nincs sehol”.


„Jelenleg vita folyik arról, hogy jó-e a tömeges beoltottság. A válasz határozottan: igen. Nincs okunk jobban félni az oltástól, mint bármilyen szokásos nem kívánt eseménytől. Mondhatjuk, hogy ’Jobban félek az oltás káros hatásától, mint a betegségtől, mert az általában enyhe lefolyású'. Lehet erre az álláspontra helyezkedni, de nincs bizonyíték, hogy a vakcináció elősegítené új törzsek kialakulását”.


„Csupán arról van szó, hogy néhány antitesttel bővítjük a meglévő repertoárt. És ha több antitest van, valamivel ellenállóbbak leszünk a fertőzéssel szemben… Ez azután lerövidíti a nyájimmunitás kialakulásához szükséges időt és csökkenti az ellenállóbb törzsek létrejöttének veszélyét. Tehát jó az oltás, bár alighanem nem annyira jó, mint azt a politikusok remélték”.


Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a nemrégiben megjelent újfajta szintetikus biológiai vakcinákról, Dr Wittkowski így válaszolt: „Nincsenek alapvető problémáim ezzel. Az egyetlen kétségem, hogy a sejtekbe bejuttatott – tulajdonképpen a sejteket megfertőző – mRNS mesterséges védőburka… nos, ennek mechanizmusa ma még nem teljesen tisztázott. Így tehát előadódhatnak nem kívánt fejlemények abból, hogy mesterségesen előállított burokba csomagoljuk be az mRNS-t.”


Anthony Fauci-ról


Wittkowski:

„Beszéljünk a valóságos számokról, mint amilyeneket az Anthony Fauci-hoz hasonló amerikai politikusok bármely időpontban képesek az emberek elé árasztani…minden hónapban más számokat, hiszen változik a politika… Ő valamikor tudós volt, de mióta is tölt be magas rangú kormányzati pozíciókat? – 40 éve”.


„Politikailag talán helytelenül hangzik, amit most mondani fogok – ez politika, nem tudomány”.


Mutáns variánsok


Dr. Wittkowski meg van győződve róla, hogy az új variánsok kialakulásához a lezárások teremtik meg a legjobb táptalajt. Minél szigorúbbak és minél hosszabb ideig tartanak a lezárások, és minél lassabban alakul ki a nyájimmunitás, annál nagyobb a veszély. Az első ellenálló vírustörzs például Spanyolországban jött létre, abban az országban, ahol többek között a legdrákóiabb intézkedéseket hozták a lezárások miatt. Ez terjedt át azután 2020 októberében vagy novemberében az Egyesült Királyságba.


„A vírusok mutálódnak… evolúciós kényszer miatt két dimenzióban mutálódnak. Az egyik, hogy a betegség enyhébb lefolyású lesz, mert a hordozót megölő vírus kevésbé terjed. Tehát a betegség súlyossága nem kedvez a vírus terjedésének… így egyre több ember fertőződik, egyre többen maradnak életben és terjesztik a vírus. Ez aztán nagyobb mértékben fertőzővé válhat, és végül mindenki megfertőződik, de már senki nem fog tudni róla, mert már nincs meg a fenotípus… ez az evolúció normális menete”.




Forrás: Alliance for Natural Health International

(Szilaj Csikó-fordítás)



182 megtekintés
MOGY-embléma_2019.png
Blogos rovatok