Hivatalos „pánikpapírok” íródtak a félelemkeltésre! – Bíró Éva beszámolója a Füllmich-féle ülésről
Az is témája volt a Füllmich-féle üléseknek, hogy itt, Németországban 2020 márciusában íródott egy ún. „pánikpapír”. Így nevezték el a Belügyminisztérium egy hivatalos dokumentumát. (...) Van egy nagyon-nagyon érdekes rész benne: hogyan kommunikálják a pandémiát, ill. a veszélyt az emberek felé. Három pontban fogalmazták meg, hogyan kell az emberekben a félelmet elültetni.
Az egyik pont szerint ősfélelmet kell kiváltani, mégpedig a fulladásos halállal.
Ez benne szerepel ebben a dokumentumban. Miért mutatta a tévé az intenzív osztályokat, ahol az emberek lógtak a lélegeztetőgépeken? Azért, mert ez volt a stratégia, hogy kell félelmet kelteni az emberekben: a fulladásos halállal.
Egy másik pont szerint bűntudatot kell ébreszteni a gyerekekben.
Igaz, hogy te gyerekként nem lehetsz nagyon beteg, de ha csak kicsit is vagy beteg és hazaviszed a betegséget a nagymamának, akkor lehet, hogy megölöd.
A harmadik pedig: a betegség hosszútávú következménye.
2020 márciusában! Amikor még senkinek fogalma sem volt arról, hogy létezik-e „long-kovid” – ezek a hosszútávú hatások, hogy még fáradékony vagy még egy fél év múlva is. És ebben a belügyminisztériumi papírban már akkor szerepel, hogy úgy kell az emberek felé a betegséget kommunikálni, hogy az emberek azt gondolják: ha enyhe lefolyású volt is a betegségem, előfordulhat, hogy fél év múlva csak úgy összeesek, és tüdőembóliában meghalok (...). Magyarán: ez a betegség lehet, hogy súlyosabb, mint amilyennek látszik, mert hosszú távon még szövődményei is lesznek.
Tehát ez volt az a három pont, ami már 2020 márciusában papírra volt fektetve, hivatalos dokumentumban, hogy így kell az emberekben félelmet kelteni.
Az érdekes azonban az, hogy nem csak Németországban készült ilyen „pánikpapír”.
A Füllmich-féle beszélgetések során kiderült, hogy több országban is van ilyen, amit a kormány adott ki.
És minden országban ugyanaz a stratégia volt gyakorlatilag.
