Hogyan kerültek a magyar ház, föld, és hon szavak Nyugat-Európába? (Török Tamás tanulmánya)
- dombi52
- márc. 12.
- 3 perc olvasás
A NYUGATHOZ AKARJÁK A MAGYAROKAT FELZÁRKÓZTATNI?
Még a "ház", a "föld" és a "hon" szavakat is tőlünk vették!
Az angol house (ház) szót a német haus szóból eredeztetik. (És oda hogy került?)
A magyar ház szót a finnugor "kota" vagy "xot" szóból eredeztetik, miközben láthatóan szinte semmilyen hangalaki megfelelés nincs köztük (egyedül a k>h módosulás értelmes).
Csak ejtsük ki a szavakat egymás után: ház, haus, house!
Ez nem lehet véletlen egyezés! A H+Z gyöknek teljes, észszerű szóbokra van a magyar nyelvben, így nehéz elhinni, hogy mindez a "kota" szóból származna:
Mi a HáZ-HoZ megyünk HaZa. Nekünk a HaZánk és a HáZunk ugyanazokból a hangzókból áll.
Ott van a HáZam, ahol a HaZám. HaZa HúZ a HaZaszeretet.
Jöttök HoZZánk vendégségbe, HáZtűznézőbe?
Mit HoZtok? Mi a lányod HoZománya?
HoZZám jössz feleségül? HáZasodjunk össze!
Csak ez a néhány példa is meggyőző arra, hogy a "ház" se nem germán, se nem finnugor eredetű szó, hanem magyar, és éppen innen került át a germán (haus) és angol (house) nyelvcsaládokba.
No de hogyan, és mikor? Ez itt a legfontosabb kérdés, ami a feje tetejére állítja a hivatalos magyar őstörténetet és akadémiai nyelvi eredet-elméletet!
A régészek pontosan tudják, hogy a földműveléssel alakult ki a letelepedett életmód. És azt is tudják, hogy a földművelés a Kárpát-medencéből indult és terjedt el Európában. Az első hosszúházak is itt épültek, akár már 8000 éve a Dunántúlon, tehát ez az újítás is innen terjedt szét, a vonaldíszes kerámiakészítéssel együtt*.
Miközben nyílvánvalóan látni az összefüggéseket, és régészet által bizonyítottan a Kárpát-medencei műveltség és technológia forrásjellegét, akkor vajon miért nem lehet ezt a nyelvre is elfogadni? Ha a műveltség terjedt, akkor a nyelv is! Miért erőlteti az akadémiai nyelvészet, hogy a magyar ház szó a finnugor xot-ból ered? És miért hallgatják el, miért nem vizsgálják, hogy a nyugat-európai nyelvekbe már akár az újkőkori földműveléssel, és házépítéssel együtt terjedhetett a ház is?
Említsek még hasonló egyértelmű igazolásokat a Kárpát-medencei nyelvi központra?
Hon = Home (otthon)
Alapvető ősgyök: A legősibb emberi fogalmak (otthon, ház) közös forrásból származnak, amit a magyar nyelv őrzött meg legtisztábban.
Föld (világ) = World
föld (mező) = field
A magyar "föld" és a szinte azonos angol "field" (mező) elég bizonyíték? Esetleg a magyar "Föld" és a kiejtésében szinte MEGEGYEZŐ angol "World" szó megfelel? A föld szógyök a magyar nyelvben kiterjedt szóbokor-hálózattal rendelkezik, mindenre ezt mondjuk, ami a földdel kapcsolatos, míg az angol mindenre más kifejezést használ (vett át), de legalább két értelmezésében is a magyart használja: világ és mező!
MAGYAR ANGOL
Föld (mint világ) ‒ World
Föld (bolygó) Earth (planet, globe)
föld (termőföld) soil
föld (mező) field
földszint ground
földtan geology
földműves ploughman
földmunka excavation
földel, elföldel bury, inhume, grounded
földrész continent
földönkívüli extraterrestrial (Terra)
A fentiekhez hasonló számos forradalmi felfedezés és új összefüggés szerepel a könyvemben. Ha mélyebben érdekelnek nyelvünk valódi képességei és gondolkodást formáló tulajdonságai - ajánlom a művemet:
Jegyzet:
* A legrégebbi, 7500 éves hosszú házak nyomait a Magyarországon tárták fel: 1995–1996-ban az M3-as autópálya nyomvonalán végzett leletmentésnél Füzesabony-Gubakút lelőhelyen, 2007-ben pedig a Szombathely környéki Torony község Nagyrét dűlő lelőhelyén. A legnagyobb dunántúli VDK települést a Balaton déli partján fekvő Balatonszárszó mellett tárták fel 2003-ban . A kultúrához köthető, Kr.e 5500-5000 között épített 45 hosszú házból 39 egy sűrűn beépített körzetet alkotott. Tehát minden megdőlt, amit mi axiómaként korábban gondoltak, miszerint Magyarországon nincsenek ilyen házak. Az autópályás feltárások során, amikor egybenyitottak két hektárt, azonnal a felszínre elkerültek a házak. A balatonszárszói telep Európa egyik legnagyobb települése - Bánffy Eszter régész szerint. Különösen jelentősek az utóbbi húsz évben a Dunántúlon feltárt legkorábbi VDK települések, például: Szentgyörgyvölgy-Pityerdomb (Lenti kistérség), Vörs-Máriaasszonysziget (Kis-Balaton) és Andráshida-Gébárti-tó (Zalaegerszeg mellett). A VDK-sírok csontvázainak DNS vizsgálatának eredményeit úgy értelmezik, hogy a kultúra hordozói a Kárpát-medencéből vándoroltak Közép-Európa más részeire.
