„Húsz NATO-állam 'kifogyott' a fegyvereiből” (Vukics Ferenc jegyzete)

„A legszegényebb ember az, aki már ígérni sem tud.”

– magyar közmondás

Ebben a háborúban mindenki azt reméli, hogy a „másik” erőforrásai fogynak ki először. Nemrégiben az ukrán légierő parancsnoksága arról számolt be, hogy Oroszországnak alig maradt nagy pontosságú rakétája és mindjárt kifogynak a készletekből.

Jurij Ihnat, a fegyveres erők légierő-parancsnokságának sajtószóvivője egy televíziós műsorban azt mondta, hogy „Oroszország nagy pontosságú rakétákkal támadja Ukrajna energetikai rendszerét, de az agresszornak már nem sok van belőlük”. Ihnat műsorvezetői kérdésre válaszolva, hogy hány rakétát tud egyszerre elindítani Oroszország, emlékeztetett arra, hogy az agresszor október elején 30, 50, 70, sőt volt, hogy több mint 100 rakétát lőtt ki. „Azonban nincs olyan sok nagy pontosságú rakéta, amely eltalálhatná az energetikai infrastruktúra létesítményeit, nevezetesen a X-101, a X-555 és Kalibr. Összesen alig 100 Iszkander orosz rakéta van” – állította.

A fegyveres erők légierő-parancsnokságának szóvivője úgy vélte, Oroszországnak nem valószínű, hogy lesz lehetősége annyira növelni termelési kapacitását, hogy utolérje a szükséges kilövésszámot.

Az elmúlt hónapokban rendszeresen hallhattuk az ehhez hasonló kijelentéseket. ”Már a hidegháborús készleteket lövik”, „Nincs több orosz rakéta”, „Elfogyhatnak az orosz rakéták” olvashatjuk hónapok óta. Aztán meg jön a „brit tudósok” szintjén álló „brit titkosszolgálati jelentés”, aminek a végén az is kiderül, hogy az „orosz katonai kiképzők is elfogytak”.

Az információs műveletek során megtanulhattuk, hogy nem csak az a fontos, hogy milyen képességekkel rendelkezünk, hanem az is, hogy az ellenség mit hisz rólunk. A mostani háború szinte biztosan a „hátországok” tűrőképességén is múlik, ezért természetesen az is egy fontos tényező, hogy mit tudunk elhitetni a közvéleményünkkel.

Mi vagyunk a jók, mi vagyunk az erősek, nekünk van igazunk, az ellenség gyenge, nincs morálja – szajkózza folyamatosan a fősodor. Aztán csak csodálkozunk, hogy a sok negatív hír ellenére hogyan képes mégis Oroszország folyamatosan növelni az Ukrajnát célzó csapásainak a számát.

Az Ukrajnában folyó „nagy intenzitású” műveletek során egy nap alatt annyi harcanyagot használnak fel, mint korábban több alatt Afganisztánban. Az ukrajnai szállítások alaposan meggyengítették a szövetségeseket is.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) kétharmada kimerítette készleteit azzal, hogy fegyvereket küldött Kijevbe – közölte a szövetség egyik tisztviselője. Még a nagyobb NATO-államok is nehezen tudják kielégíteni az ukrajnai háborús igényeket.

A The New York Times vasárnap arról számolt be, hogy az Észak-atlanti Szövetség nehezen tudja kielégíteni Kijev harctéri igényeit. Egy NATO-tisztviselő szerint a 30 tag közül 20 "eléggé kimerült", ami az Ukrajnának további fegyverekkel való ellátási képességét nagyon meg fogja nehezíteni. Bár a nagyobb államok, mint az Egyesült Államok, Franciaország, Németország és Olaszország képesek felfegyverezni Ukrajnát, ezek a kormányok eddig ellenálltak a Kijev által követelt fegyverrendszerekkel kapcsolatos zsarolásnak.

Ukrajna nagy hatótávolságú föld-föld rakétákat, úgynevezett ATACMS-eket kért Washingtontól. A Fehér Ház azonban elutasította a kérést, mivel aggályosnak tartotta, hogy a rakétákat orosz területek ellen is bevethetik.

A csökkenő fegyverellátás oka részben a tüzérségi lőszerek iránti hatalmas kereslet. Jelenleg az ukrán erők naponta több ezer lövedéket lőnek ki, de az USA havonta csak 15 ezer lövedéket tud előállítani. Camille Grand, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának védelmi szakértője a NYT-nak elmondta: "[egy] nap Ukrajnában egy hónap vagy több Afganisztánban".

A fegyverek iránti megnövekedett kereslet jelentős fellendülést jelentett a nyugati fegyveripar számára.

"Figyelembe véve az Ukrajnában zajló háború realitásait és számos ország látható hozzáállását, amely a védelmi költségvetések terén a kiadások növelésére irányul, reális esély van arra, hogy új piacokra lépjünk be és növeljük az exportbevételeket az elkövetkező években" – mondta Sebastian Chwalek, a lengyel PGZ vezérigazgatója, amely több fegyvergyártó vállalat tulajdonosa.

Az amerikai fegyvergyártók is profitálnak a háborúból. Májusban Joe Biden elnök a Lockheed Martin egyik üzemében tett látogatása során azt mondta, hogy Washington növelni fogja az USA által gyártott fegyverek számát. Az elnök elmondta, hogy a termelés növelésére irányuló terve nem lesz olcsó.

Az amerikai fegyverkezési haszonszerzés felháborított néhány európai vezetőt. A POLITICO szerint egy európai tisztviselő azt mondta: "tény, hogy ha józanul nézzük, az az ország, amelyik a legtöbbet profitál ebből a háborúból, az USA, mert több gázt és több fegyvert ad el magasabb áron".

Mark F. Cancian, a Fehér Ház korábbi fegyverstratégája, jelenleg a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető tanácsadója egyetértett azzal, hogy többéves erőfeszítésre lesz szükség a kulcsfontosságú fegyverek gyártásának felfuttatásához.

"Ha növelni akarjuk a 155 mm-es lövedékek gyártási képességét, az még sok munkával fog járni. Valószínűleg négy-öt évbe fog telni, mire elkezdjük látni, hogy a másik végén kijönnek az első darabok" – mondta.

Több amerikai és NATO-tisztviselő is azt közölte, hogy a szövetség hosszú távon elkötelezett Kijev mellett, mivel egy többéves proxy-háborúra készülnek Moszkva ellen. Októberben Lloyd Austin védelmi miniszter azt mondta, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei "erősíteni fogják Ukrajna védelmi képességeit".

Már csak az a kérdés, hogy milyen készletekből is fognak szállítani, ha a termelés nem elegendő, a NATO országok haderői pedig nem akarják magukat tovább gyengíteni?