top of page

Ideje megvizsgálni, van-e összefüggés az oltásokban használt abortált magzati szövetek és...













1. rész – Autizmus és idegen DNS

A videóban a nyugalom megzavarására alkalmas képsorok vannak


1. A parlamenti meghallgatás videó leirata:

A videó forrása: – ha azt mutatja, hogy a You Tube törölte, használj Wayback Machine-t, archiváltam.



Dr. Deisher nyilatkozata az oltások és az autizmus növekvő aránya közötti összefüggésről – Első rész


Szeretnék megosztani Önökkel néhány adatot a Sound Choice Gyógyszerészeti Intézetben az elmúlt évek munkája során gyűjtöttekből.


A Sound Choice kutatással és oktatással foglalkozó szervezet, amely az abortált magzatok orvosbiológiai kutatásban, gyógyszergyártásban, kozmetikumokban, az élelmiszeriparban és italgyártásban való széleskörű felhasználásáról szóló tájékoztatással foglalkozik. A Stanford Egyetemen 1990-ben doktoráltam molekuláris és sejtfiziológiából, és posztdoktori munkámat a Washingtoni Egyetemen végeztem. Karrierem során a kereskedelmi biotechnológiai iparban dolgoztam, olyan vállalatoknál, mint a Genentech, a Regen, a Zymogenetics, az Immunex és az Amgen.


tPályám során alap biológiai- és gyógyszerkutatást és klinikai kutatásokat is végeztem. Huszonkét olyan amerikai szabadalom tulajdonosa vagyok, amelyek alapján több klinikai kutatást is folytattak. Az FGF 18 jelenleg első fázisú vizsgálatokban van osteoarthritis kezelésére és második fázisú vizsgálatokban porcjavításra.


A Faktor 13 vonatkozásában a második fázisú sebészeti vérzéses klinikai vizsgálatok 2011 februárjában zárultak.


2011 januárjában az Egyesült Államok Egészségügyi és Humán Szolgálatok Minisztériuma Autizmussal foglalkozó, az intézmények közötti koordinációs bizottsága stratégiai tervet tett fogadott el az autizmus rendellenességek kutatására vonatkozóan. Ez alapján végezzük a munkánkat, a tervet Terry Cop-tól megkaphatják.

Ebben a tervben elfogadták a Nemzeti Oltási Tanácsadó Bizottságnak a 2009. júniusi ajánlását, amely szerint további kutatásokat kell végezni a vakcinák és az autizmus közötti kapcsolatról.

Az autizmus rendellenesség egy olyan poligénes betegség, amelynek a kialakulásához környezeti kiváltó ok vagy okok szükségesek. A poligénes betegség olyan betegség, amelyben több különböző gén is szerepet játszhat. Ugyanakkor nincs olyan gén, amely a betegség kiváltásához szükséges, vagy önmagában kiváltaná azt.


Ami az autizmust illeti, több mint 300 gént hoztak összefüggésbe a betegséggel. Ahhoz, hogy ez a betegség a genetikailag fogékony egyéneknél kialakuljon, további környezeti vagy egészségre ártalmas dolgokra van szükség.


Tehát a poligénes kifejezés azt jelenti, hogy egy poligénes betegséggel összefüggő valamely gén mutációja nem jelenti azt, hogy az illetőnél ki fog alakulni a betegség, hanem valamely további ártalom az, ami kiváltja a betegséget. Állatoknál például tudjuk, hogy a Crohn-betegséghez hasonló betegség kialakulásához a genetikai mutáción túl bélbaktérium-anomália és egy fertőzés is szükséges. Az Egészségügyi és Emberi Szolgálatok Minisztériumának 2011-es stratégiai tervében szó esik arról, hogy a spontán kialakult új genetikai mutációk az esetek legalább 10%-ában összefüggésbe hozhatók az autizmus rendellenességeivel.


Ezt a megállapítást a 33. oldalon találják a PDF-ben, és a 25. oldalon a minisztérium anyagában.

Ez azt jelenti, hogy egyes mutációk, amelyeket az autizmussal hoztak összefüggésbe, nem voltak jelen a szülőkben, hanem a gyermekekben jelentek meg, újként.

Ezen újonnan megjelent mutációk némelyike olyan génekben van jelen, olyan proteineket kódolnak, amelyek az idegsejtek kommunikációjában, azaz a szinaptikus kapcsolódásokban kritikus szerepet játszanak.

A stratégia terv állítása szerint az autizmus kockázatát növelő környezeti tényezők azonosításában nemrégiben előrelépés történt. Mindemellett ez a kutatási terület kevesebb tudományos figyelmet és sokkal kevesebb kutatási dollárt kapott, mint a genetikai kockázati tényezők, annak ellenére, hogy a környezeti tényezők nemcsak az agy fejlődésére, hanem az autizmus spektrumzavarok néhány csoportjának krónikus rendszerszintű jellemzőire is hatással vannak. A stratégiai terv 35. oldala állítja, hogy a legújabb tanulmányok azt sugallják, hogy olyan tényezők, mint a szülők életkora és a fertőzéseknek, toxinoknak és más biológiai anyagoknak való kitettsége hozzájárulhatnak a környezeti kockázathoz.


Ezek az eredmények további vizsgálatot igényelnek és ellenőrzésre szorulnak


Fontos szempont, amit szem előtt kell tartani, hogy az EPA és a Sound Choices Change point Analysis csak az autizmust vette figyelembe, nem pedig a teljes autizmus spektrumot. Az autizmus az autizmus-spektrumzavarnak egy olyan súlyosabb formája, amit hároméves kor előtt diagnosztizálnak. Az EPA által elemzett adatsorok alapján a fordulópont az 1988-as születési évben következik be.

Ez azt jelenti, hogy az 1988 előtt született gyermekeknél az autizmus kevésbé mutatott emelkedő tendenciát, mint az 1988 után született gyermekeknél.

Ehhez hasonló elemzéseket használnak a környezeti mérgekre adott ökoszisztéma-válasz kimutatására, és az így kapott becsült küszöbértékek határozzák meg az USA környezetvédelmi politikáját. Ennélfogva az ilyen típusú fordulópont adatok elég megbízhatónak minősülnek a szövetségi politika meghatározásához. Az EPA kiadvány a negyedik oldalon azt ajánlja, hogy a jövőbeni kutatásokban a környezeti tényezőknek való újszerű vagy növekvő kitettséget a fogantatástól legalább a harmadik életévig vizsgálják meg az általunk számított 1988-ban és 1989-ben születettek esetében.

A lehetséges méhen belüli expozíciók esetében tehát olyasmit keresünk, amit széles körben, szinte általánosan bevezettek a várandós nőknek 1987 és 1989 első negyedéve között. Ilyet például, mint egy gyermekkori oltást, amelyet 12 és 15 hónapos kor között javasolnak.

Az EPA által a fordulópontok elemzésére használt, hokibot-elemzésnek nevezett módszer csak egyetlen fordulópontot képes azonosítani egy adathalmazban. Az ennél igényesebb elemzési módszereket szegmentált vonalas illesztési algoritmusoknak nevezik.


Ezzel a módszerrel lehetséges több fordulópontot is azonosítani az adathalmazban. A Sound Choice ezt a pontosabb szegmentált vonalas illesztési algoritmus módszert alkalmazva elemezte az EPA által használt adatsorokat és az amerikai autizmus-rendellenességekre vonatkozó további adatsorokat.

Megállapítottuk, hogy az EPA által megállapított 1988-as fordulópont mellett két fordulópont volt, 1981-ben és 1996-ban is.

Tehát a Sound Choice-nál végzett munka és az EPA kiadványa együttesen három fordulópontot állapított meg az autizmus rendellenességek tekintetében az USA-ban: 1981, 1988 és 1996 mellett még két fordulópont volt. Az első 1981-ben volt, a harmadik pedig 1996-ban.

Ezek az adatok azt mutatják, hogy valamilyen széles körben ható, talán szinte általános expozíció vagy környezeti kiváltó ok jelent meg, amely érinti az 1981-ben, az 1988-ban és az 1996 után született gyermekeket.

Az IACC stratégiai terve kimondja, hogy a biológiai ágensek környezeti kockázatot jelentenek. Mi az a biológiai ágens? Az FDA honlapjáról idézve adom meg a biológiai ágens definícióját.

Biológiai ágensek: a biológiai termékek széles skáláját foglalják magukban, például vakcinák, vér és vérkomponensek, allergének, szomatikus sejtek, génterápia, DNS, szövetek és rekombináns terápiás fehérjék.

Vannak, akik azt állítják, hogy az oltás okozta autizmus kérdésére már választ kaptunk és megdőlt. Azonban az Egyesült Államok Egészségügyi és Humán Szolgálata stratégiai terve nemcsak az oltóanyagok és az autizmus közötti kapcsolat további kivizsgálását szorgalmazza, hanem azoknak a biológiai anyagoknak a vizsgálatát is, amelyek a gyermekeinknek beadott oltóanyagokat beszennyezik.


Mik ezek a biológiai ágensek? Csak egy dolgot szeretnék mondani a thimerozánról, az oltóanyagokban lévő higanyról. Ezzel nem azt mondom, hogy a higany ártalmatlan. Azonban 1948 és 1988 között magasabb volt a thimerozán szintje a gyermekkori oltásokban, mint manapság.

Az autizmus spektrumzavar fordulópontjai és az oltásokban lévő higany szint változásai nem esnek egybe. Az oltások higanyszintje jelentősen csökkent 1999-hez képest, miközben az autizmus rendellenesség megjelenése tovább nőtt.

A vakcinákban használt kórokozókat sejtvonalakban állítják elő, mert a kémcsőben történő előállítás nem hatékony és túl költséges.

Jelenleg mind állati, mind emberi magzati sejtvonalakat használnak a vakcinagyártók.

A vakcinák előállítása során a termékekbe bekerülnek a kórokozó táptalajaként használt sejtvonalakból DNS-maradványok és sejttörmelékek, ez megtalálható a Merck bárányhimlő elleni vakcinája összefoglaló engedélyezési adataiban is, amit az F függelék harmadik oldalán találnak meg.

Minden egyes vakcinában több mint két mikrogrammnyi maradék kétszálú emberi magzati DNS található, ami körülbelül kétszerese a vakcina hatóanyagának, amely maga a Vericella, egy DNS-vírus.

Az FDA-nak szakértői 2008-ban a Biologicals című lapban megjelent publikációjukban azt írták, hogy mintegy ötven éve folyik a vita arról, hogy a vakcinákban lévő DNS maradványok veszélyesek-e vagy sem, és ezideig nem folytattak erre kutatásokat.

Az FDA tudósainak 2008-as kiadványa bemutatja, hogy az oltóanyagokban lévő emberi DNS-maradványok olyan veszélyt hordoznak magukban, mint a daganatos betegségek, az autoimmun-betegségek és genetikai rendellenességek.

Mint már említettem, a minisztérium stratégiai terve tartalmazza azt, hogy újonnan megjelent genetikai rendellenességeket mutattak ki az autizmus spektrummal diagnosztizált gyermekek tíz százalékában.

A szervezetünk azért kezdett el érdeklődni a vakcinák és az autizmus közötti lehetséges kapcsolat iránt, mert megkerestek és felkértek bennünket, hogy fejlesszünk ki alternatív vakcinákat olyan szülők számára, akik ellenzik az emberi magzati sejtek felhasználását.

Az USA-ban több mint 10 oltóanyagot gyártanak emberi magzati sejtvonalak felhasználásával, és az MMR és a Hepatitis A esetében nem állnak rendelkezésre alternatívák az USA-ban.

A bárányhimlő elleni vakcinát szintén emberi magzati sejtvonal felhasználásával állítják elő, és az egyetlen alternatíva a természetes megfertőződés, ami összességében előnyösebb magánál az oltásnál.

2. Fősodor tanulmány autizmus és oltás kapcsolatáról



Összefoglaló


Céljaink: A magzati sejtvonalon gyártott, emberi magzati DNS-maradványokat tartalmazó oltóanyagok által okozott közegészségügyi hatások felmérése laboratóriumi és biológiai megközelítések, köztük a statisztika, a molekuláris biológia és a genomika felhasználásával.


Módszer: A Norvégiára, Svédországra és az Egyesült Királyságra vonatkozó MMR-oltások és autizmus- vagy autizmus spektrumzavar előfordulására vonatkozó adatokat a nyilvános és kormányzati weboldalakról, valamint a lektorált publikált cikkekből szerezték. A Meruvax II-ben és a Havrixban lévő szennyező magzati DNS mennyiségét és kiterjedtségét, valamint a különböző sejtvonalak képességét a primitív humán DNS-töredékek sejtes és nukleáris felvételére gélelektroforézissel, fluoreszcens mikroszkópiával és fluorometriával mérték és számszerűsítették. Végül genomikai elemzéssel azonosították azokat a specifikus helyeket, ahol a magzati DNS-fragmentum integrálódása a gyermek genomjába a legvalószínűbb.

Eredmények: Dr. Wakefield hírhedt 1998-as publikációját követően az MMR elleni oltások átlagos aránya a korábbi időszakhoz képest ebben a három országban 90% alá esett, de 2001 után lassan kezdett helyreállni, míg 2004-re ismét 90% fölé emelkedett. Ugyanebben az időszakban Nagy-Britanniában, Norvégiában és Svédországban az autizmus spektrumzavar átlagos előfordulási gyakorisága az 1998-as születési év után jelentősen csökkent, majd a 2000-es születési év után fokozatosan ismét emelkedett. A Meruvax II-ben az átlagos egyszálú DNS és kétszálú DNS 142,05 ng/fiola és 35,00 ng/fiola, a Havrixban pedig 276,00 ng/fiola és 35,74 ng/fiola volt. A Meruvax II-ben a magzati DNS-fragmentumok mérete körülbelül 215 bázispár volt. A HFF1 és NCCIT sejtekben spontán sejtes és nukleáris DNS-felvétel történt. Az autizmussal összefüggésbe hozott gének (autizmussal összefüggő gének; AAG-ok) a genomstabilitást érintő sérülésekre koncentráltabban érzékenyek a humán genomban található összes gén csoportjához képest. Az X-kromoszóma AAG-ok közül 19-ből 15-nek van olyan kétszálú törés motívuma, amely kevesebb mint 100 kilobázis távolságra van az egyik exonban található meiotikus rekombinációs központ közepétől.

Következtetés:

Az emberi magzati sejtvonalakon előállított vakcinák elfogadhatatlanul nagy mennyiségű magzati DNS-fragmentum szennyeződést tartalmaznak.

A humán genom természetszerűleg olyan régiókat is tartalmaz, amelyek hajlamosak a kettős szálszakadás kialakulására és a DNS-beillesztéses mutagenezisre. A "Wakefield-pánik" egy olyan természetes kísérlettel járt, amely bizonyítani tudja az ok-okozati összefüggést a magzati sejtvonalban előállított vakcinák és az ASD előfordulása között.

(...)


Ha érdekel, miként kerülhetnek a gyártási folyamat során emberi és/vagy állati genetikai anyagok, szennyeződések és egyéb szemetek a vakcinákba, ezen a videón láthatod azt, hogy ez elkerülhetetlen:

Az abortuszról szóló videót megtekintheted a Rumble szolgáltató oldalán:


598 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page