VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

„Isten az igaz ügyet nem hagyja el” JELENCZKI ISTVÁN HAT ÓRÁS TETRALÓGIÁJA...

JELENCZKI ISTVÁN HAT ÓRÁS TETRALÓGIÁJA, A NEM, NEM SOHA! FÜGGETLEN, SAJÁT GYÁRTÁSÚ PRODUKCIÓKÉNT KÉSZÜLT EL

A békediktátum századik évfordulóján arra vártam, hogy több rendező álljon elő a maga kimunkált, korszerű Trianon-filmjével. Több kezdeményezésről tudok, de ismereteim szerint mostanáig csak kettő készült el. Biztos vagyok benne, hogy nem csupán a magam elégedetlenségének adok hangot, ha mindezt keveslem.

A Duna Televízió gyártásában készült el A beszéd – Apponyi a magyar ügy védelmében című 50 perces dramatizált visszaemlékezés; a másik független, saját gyártású produkcióként: Jelenczki István 6 órás tetralógiája, a Nem, nem soha! Több más produkció elakadt a támogatási rendszerek akadálypályáin, és megmaradtak filmtervnek. Egy rövidfilmről tudok, ami a maga nemében remek alkotás, és hangsúlyosan megjelenik benne Trianon hatása is egy kalotaszegi építész családja sorsán keresztül: Ezerkilencszáztizenkilenc (Kós Károly novellája alapján rendezte Bozsogi János). Szerzői rövidfilmek születhettek és születtek is magánpénzből, mint Bicskei Zoltán Hozzád sóhajtunk című 4 perces remek filmetűdje.


Valamiért mégsem fontos ma alaposan kibeszélni Trianont, és nem tudom, mi az oka: félelem, opportunizmus, ellenérdekeltség? Kin múlik ez a hozzáállás? A sajtóban, televíziós beszélgetőműsorokban megjelenhetett a téma, és nem mondhatni, hogy cenzúrázva, hiszen ezidáig kényesnek számító kérdéseket is elővettek, és a szabadkőművesség szerepe sem tabu már. Akkor a film miért kivétel? Szerintem azért, mert

Trianont filmes formában lehet a legalaposabban feldolgozni és a közönséghez hatékonyan eljuttatni,

de ennek ellenáll még a filmes szakma döntő többsége is, és a szakmába beleértendő mindenki a finanszírozástól és a gyártástól a forgalmazáson át a kritikáig és az oktatásig. Komoly játékfilm terve fel sem merült, és amelyik igen, azé jobb is, hogy nem valósult meg. Köbli Norbert pár éve bejelentette, hogy írt egy vígjátékot Trianonról (Index, 2016. február 23.), Divinyi Réka is vígjátékot írna a nemzeti tragédiáról (Filmtett, 2018. december 2.), Pálfi György pedig horrort (24 HU, 2019. január 8.). Egyik műfaj se méltó a témához, e kijelentésekért a három filmes alkotót kemény és jogos kritika érte az olvasók részéről.

E bevezető elégedetlenkedés után nézzünk, mit kínál Jelenczki István nagyszabású dokumentumfilmje. Véleményemet megelőlegezve állíthatom:

e négy részes alkotás az el nem készült dokumentumfilmekért is kárpótol,

bár megerősítem a korábbi kijelentésemet, hogy legalább egy tucatnyi, nem tucatfilmet vártam volna Trianonról. Jelenczkinek az 1956-os öt részből álló sorozata, a „Népek Krisztusa, Magyarország” 1956 is a hivatalos támogatási rendszeren kívül készült el, de mégis ez a legátfogóbb, legalaposabb dokumentumfilm nemzeti forradalmunkról és szabadságharcunkról. Igaz, 1956-ról születtek más dokumentumfilmek, sőt játékfilmek is, köztük nem egy egészen kiváló munka.

Jelenczki a tőle megszokott alapossággal látott a munkához, és csak azért nem lepődtem meg a színvonalas végeredményem, mert ismerem korábbi filmjeit Tudom, mennyire elkötelezett a nemzete iránt, és milyen igényes a források és az igazság tekintetében. A Nem, nem sohának két nagyon fontos, közvetlen előzménye van, ezek pedig az ÖN-TÉR-KÉP – a magyar nemzet lelkiállapota I–II. (2016), és a Reményik Sándorról készült kétrészes portréfilm, az Öröktűz I–II. (2018). Az ÖN-TÉR-KÉP tudományos pszichológiai módszerrel vizsgálja és bizonyítja a nemzet lelkében, tudattalan szintjén hordozott traumákat, amelyek jelentős hányada a nemzet és az ország száz évvel korábbi feldarabolásából ered. A Reményik-portréfilm, a költő Végvári néven írt, a korban az olvasók széles rétegére nagy hatást gyakorolt Trianon-versei miatt foglalkozik a témával. A filmben ezen kívül van egy hosszabb kitérő, mondhatni egy önálló kisfilm Trianonról, ami már úgy, önmagában is a legjobb, ami a műfajban és a témában ezidáig született.

Reményik költészete a Nem, nem soha! tetralógiában is fontos szerepet kap néhány kortársa verseivel együtt, amelyek gondolati és érzelmi sűrítményként összegzik a békediktátum okozta nemzeti tragédia okait, a belőle való felemelkedés és az újjászületés lehetőségét is. Egy-egy tematikus részt zárnak le a filmben ezek a versek, több Reményik és József Attila költemény, de a rendező belekomponálta a nagy szerkezetbe Dsida Jenő Psalmus Hungaricusának három részletét is. Itt utalnék, ezúttal csak röviden a stílusra, hogy Jelenczki az általa kimunkált filmvers műfajában és stílusában dolgozta fel a verseket, versrészleteket. A mozgókép hang- és képösszetevőinek olyan tartalmi sűrítései ezek a filmversek, amelyek önmagukban is értékes alkotások. Ezek a filmversek alkotják a dokumentumfilm érzelmi csúcspontjait, ezek által élheti meg a néző a katarzist, a megtisztulást, amelyet a feltárt igazságtalanságok bemutatása készít elő.

A Nem, nem soha I–IV. azonban dokumentumfilm, így a műfaj teljes kelléktárával következetesen él is, kivéve a dramatizált jeleneteket, mert azokra nem futotta a bizonyára szűkös költségvetésből.

Az anyag gerincét a megszólaló történészek és szakértők adják, akik elmondják a Trianonnal kapcsolatos legfontosabb tényeket, illetve azok értelmezéseit.

Ezeket a megszólalásokat rengeteg képi és dokumentumanyag egészíti ki, közülük többet narrátor is megszólaltat (pl. gróf Tisza István levelét és gróf Apponyi Albert beszédét), a nagyobb tematikus egységeket pedig, mint említettem, filmversek zárják le. Ennél is magasabb szerkezeti szintet azok a nagyobb részek képviselik, amelyek önálló címet kaptak: I. Magyarország Archiregnum, II. Nemzetgyilkossági gyakorlat, III. Folyamatos Trianon, IV. Magyar Feltámadás. Már a címek is jelzik, hogy a film a trianoni tragédiát tág kontextusban tárgyalja, a több mint ezer éves történelmi távlat, a Szent Korona tan, illetve a közelebbi múltból a Monarchia külső és belső konfliktusaitól és az első világháború okaitól, az azt kirobbantó érdekektől a baloldali és bolsevik, forradalomnak nevezett puccsokig.

A következetesen felépített szerkezet pontosan felvázolja, hogy miért állt útjában az európai és távolabbi nagyhatalmaknak Európa szláv közegébe beékelődött, a tatárok majd a törökök által meggyengített magyar állam, és a törvényességet kijátszó titkos társaságok milyen közvetett és közvetlen módon járultak hozzá ennek az országnak a megszüntetési kísérletéhez, megvalósult szétdarabolásához.


(...)

Tovább a cikkhez

29 megtekintés
MOGY-embléma_2019.png
Blogos rovatok
Kiemelt cikkek