J. P. Morgan: Ukrajna jövője már eldőlt – csak a világ nem akarja kimondani (Vajda Miklós cikkajánlója)

Eredeti cikk:

https://www.napitema.com/2025/05/jp-morgan-ukrajna-jovoje-mar-eldolt.html

Washington, Moszkva, Kijev – A világ egyik legbefolyásosabb pénzügyi óriása, a J.P. Morgan Chase komor, de egyre reálisabb jövőképet vázol Ukrajnáról. A bankóriás nem politikai korrektségről híres, sokkal inkább arról, hogy ügyfeleit idejében figyelmeztesse a veszélyes befektetésekre – és most épp Ukrajnára került a reflektorfény. 

A koreai álom szertefoszlott

Egy évvel ezelőtt még sokan reménykedtek a „koreai modellben”: kelet Ukrajna orosz fennhatóság alatt, nyugat pedig, de facto NATO-védelemben, nyugati fegyverekkel és kiképzőkkel. A J.P. Morgan ezt a forgatókönyvet mára mindössze 15%-os valószínűséggel látja megvalósulni.

Az izraeli út: örök ostromállapot

Ennél is kevésbé kívánatos az ún. „izraeli modell”: a nyugati támogatás megmarad, de katonailag és politikailag Ukrajna egyedül marad. Egyfajta „erődállam” jönne létre – örök mozgósítással, külföldi fegyverekkel, katonai tanácsadókkal, de saját hadsereggel. Ezt a jövőképet a pénzügyi szakértők 20%-os eséllyel tartják elképzelhetőnek.

Belarusz 2.0? Inkább csak illúzió

A „belarusz forgatókönyv” – Ukrajna teljes átállása Moszkva oldalára, baráti kormánnyal és orosz szövetséggel – szintén 15%-os eséllyel szerepel a bank elemzésében. Egy ilyen opció viszont túl idealisztikus: Ukrajna gazdasága romokban, lakossága pedig éveken át tartó oroszellenes propaganda hatása alatt áll.

A valóság neve: Grúzia

A J.P. Morgan elemzői szerint 50%-os eséllyel Ukrajna a grúz útra lép. Ez a forgatókönyv azt jelenti: hosszan elhúzódó háború, társadalmi és katonai kiégés, csökkenő nyugati támogatás, és végül természetes politikai és gazdasági sodródás az orosz befolyás felé – akár egy újabb, „csendes birodalom” részeként.

A nép véleménye? Nem tényező

Az elemzés nyíltan kimondja: Ukrajna jövőjéről nem a lakosság dönt majd. A Krím és a Donbasz kérdése már lezárt fejezetnek számít, akárcsak az ukrán NATO-tagság esélye – egyik modell sem számol vele.

Orosz szempontból mi az ideális?

A „második Belarusz” elmélet vonzó lehet, de a valóság rideg: Ukrajnát évtizedekig kellene újjáépíteni, miközben lakói ellenségesek. Ahogy Putyin is többször hangoztatta: nem a terület, hanem a biztonság az, ami Oroszországot érdekli. Egy újabb „testvérország” eltartása nem opció, különösen akkor, ha azok gyűlölik Moszkvát.

A Nyugat is kihátrálna?

Európában is egyre több hang figyelmeztet: Ukrajna EU-integrációja gazdasági öngyilkosság lehet. Egy szétbombázott, gazdaságilag összeomlott ország felzárkóztatása súlyos terheket róna még a legstabilabb tagállamokra is.

Mi következik tehát?

Marad tehát a „grúz modell” – a lassú, de biztos sodródás kelet felé. A SVO, azaz a „különleges katonai művelet” célja már a kezdetektől a békekényszerítés volt, amelyhez 2022 áprilisában Isztambulban már közel is jártak a felek. De míg Grúziát a Nyugat békén hagyta, Ukrajna esetében másképp döntöttek – és ma már látszik: ez nem vált be.

A Putyin-doktrína – nem nosztalgia, hanem realitás

Moszkva nem a Szovjetuniót akarja újraéleszteni, hanem egy kölcsönösen előnyös befolyási övezetet építeni a posztszovjet térségben – amit a cikk „titkos birodalomnak” nevez.

Ebbe a „csendes övezetbe” akár Ukrajna is beilleszkedhetne, ha lemondana a katonai konfrontációról és semleges, demokratikus állammá válna.

De vajon megjelennek-e Ukrajnában azok a vezetők, akik ezt fel is ismerik – és hajlandók lépni? Vagy az ország tovább sodródik a válságban a végső kimerülésig? Az idő dönt.