Jelentős életmódváltás (Charles Eisenstein jegyzete)

A Major Life Change, By CHARLES EISENSTEIN

Schiller Mária küldeménye

Üdvözlök mindenkit,

Szeretném elmondani, hogy miért nem írtam sokat az elmúlt hónapban, és hogy ez mit jelent a jövőre nézve.

Az egész néhány hónappal ezelőtt egy "véletlennel" kezdődött. Ifjabb Robert F. Kennedy azelőtt homályosan ismerte a munkásságomat, mint Covid disszidens és környezetvédő társam. De ennek nem sok köze volt ehhez a véletlenhez. Egyik olvasóm nyert az "Egy nap sólymászat ifjabb Robert F. Kennedyvel" elnevezésű adománygyűjtő tombolán. Egy vendéget vihetett magával, így meghívott engem.

Nem érdekel a sólymászat, de mivel mindig is csodáltam Kennedyt, elfogadtam az ajánlatot. Sokan voltak ott, legalább 15-en, köztük én és a fiam, Cary. Ebéd közben az egyikük hosszasan deklamált valamilyen témáról. Én csak hallgattam. De aztán Kennedy úr felém fordult, és azt mondta: "Charles, mit gondolsz?".

Ezzel kezdődött. Hamarosan gyakori kapcsolatban álltunk. Részt vettem egy [kampány]indítás előtti megbeszélésen vele és más közeli tanácsadókkal, ahol ismertettem a stratégiával és az üzenettel kapcsolatos elképzeléseimet. Mélyen meghatott a fogékonyságuk. Soha nem gondoltam volna, hogy az én gondolataim egy nagy politikai kampányban is megütik a fülemet, legalábbis az én életemben nem.

Az egyik fő hangolási terület a megbékélés, az egység és a megosztottság gyógyításának témája volt. Amint azt már sokszor elmondtam ezeken az oldalakon, a polarizáció és a megosztottság áll jelenlegi válságunk középpontjában. Összetartással bármilyen kihívással szemben képesek vagyunk helytállni. E nélkül még a marginális változásokat is lehetetlen elérni.

A mindkét oldal által osztott metanarratíva, miszerint a problémát a másik oldalon lévő szörnyű emberek jelentik, maga az igazi probléma.

Ma nem olyan vezetőre van szükségünk, aki az egyik táborba telepedik, hogy háborút vívjon a másik ellen, hanem olyanra, aki képes meglátni a megosztottság mögött az egység lehetőségét. Olyasvalaki, aki képes a közös erkölcsi értékeket és az egyetemes emberi törekvéseket megragadni.

Nem feltétlenül értek egyet Kennedy úrral minden kérdésben. Egy dolog, amit csodálok benne, hogy nem veszi körül magát talpnyalókkal és yes menekkel. Jól viseli a kritikát.

Őszintén elmondja, hogy mit tud és mit nem tud. Hajlandó beismerni, ha téved, és hajlandó megváltoztatni a véleményét, ugyanakkor szilárd meggyőződései vannak. Bárki, aki megszólítja, tudja, hogy meghallgatják.

Az elmúlt 20 évben főként az ellenkultúrában dolgoztam, és a lehető legjobban hozzájárultam civilizációnk meghatározó mítoszainak átalakításához: az elkülönülés történetéhez, az irányításon keresztüli haladás paradigmájához, a természet mint mássághoz és így tovább.

Gyakran mondtam, hogy a változás belülről indul. Az ideológiai mag kiüresedik, a felszíni struktúrákat érintetlenül hagyva, mint egy termeszekkel fertőzött ház, amely, amikor eljön a pillanat, egy egyszerű érintésre összeomlik.

Nagyon sokan közülünk mélyen belülről dolgoztak, megváltoztatva az észlelés és a kapcsolatok alapvető mintáit, elvégezve a mély gyógyítás munkáját. Most talán a felépítmény is készen áll a változásra. Bár nem összeomlani, hanem a válság pillanatában átalakulni.

Körülbelül 2016-tól kezdve belefáradtam ebbe a munkába. Egyfajta üvegplafonba ütköztem. Elvesztettem az írás és a beszéd iránti kedvemet. Kezdtem kötelességtudónak érezni. A közfigyelemtől és a hírnévtől idegenkedni kezdtem. Mindenféle okom volt rá, hogy miért kell folytatnom, és valóban, a legjobb munkáim közül néhányat akkoriban produkáltam. Mégis, valami bennem is kiürült.

A Covid alatt még egy utolsó erőfeszítést tettem, hogy kivegyem a részem a totalitarizmus és az őrület általam vélt áradatának megfékezésében. A végére úgy éreztem, hogy végeztem. Végeztem életemnek ezzel a szakaszával.

Ahogy a barátaimnak is mondogattam, vágyat éreztem arra, hogy egy teljesen más úton járjak. Talán a fikciót? Talán egy forgatókönyv?

Semmi sem gyújtotta meg a belső motivációt. Talán kilépek az egészből, és remetének állok. De nem, a csontjaimban tudtam, hogy egy újabb fejezet áll előttem. Ahogy teltek az évek, ez az érzés kezdett megszikkadni egy elszáradt, elhagyott reménységgé. Talán soha nem jön el az, amire vártam. Vagy talán én magam voltam a probléma, valamiféle belső blokk, valamiféle önszabotázs. Az imám azokban az években az volt, hogy "tégy engem jóra". Ezt mondtam a tehetős embereknek. Ezt mondtam a gyógynövényeknek. Ezt mondtam Istennek.

Kérlek, kérlek, kérlek, kérlek, kérlek, használj engem jó célra.

Ez nem mártíromság volt. Hiszem, hogy két alapvető céllal vagyunk itt. Az első, hogy csodálattal szemléljük a teremtés nagyszerűségét, és hogy teljes mértékben kiélvezzük örömeit és gyönyöreit. A második, hogy ebből a táplálékból továbbadjunk, hogy a hálát a földi élet és szépség szolgálatává alakítsuk át.

Ez a két cél egyenlő: adni és kapni. Ez a világnézetem alapja,

amelyet legközvetlenebbül a 2011-es Sacred Economics című könyvemben testesítek meg.

Ez az egészség és a boldogság alapja is. A céltudatosság megnyitja az életerő csatornáját az egész testben-elmében.

Elképzelheti tehát örömömet, hogy egy váratlan játszótérre találtam, ahol filozófiámat új, gyakorlatias módon valósíthatom meg. Minden nap hálás vagyok, hogy találtam egy leszállóhelyet. Hálás vagyok, hogy "a szebb világ, amelyről a szívünk tudja, hogy lehetséges" impulzusának új kifejezési útja van.

Mit jelent ez a Substack rovatomra nézve? Fontolgattam, hogy szüneteltetni fogom, de úgy döntöttem, hogy folytatom az írást. Hogy miért? Mert a kampány megnyerése nem a végső cél. Végső soron a kampány ugyanazt szolgálja, amit én is igyekeztem szolgálni az írásommal. Néha úgy hívom, hogy az újraegyesülés kora. Lehet, hogy közel a fordulópont?

Továbbra is írok, bár talán ritkábban, mint korábban. A világok, amelyekbe beléptem, sok új meglátás forrásai a politikáról, a politikáról és a politikai filozófiáról. Nyilvánvaló, hogy nem fogok beszámolni a kampány belső dolgairól. Az írásaim nem fogják képviselni Kennedy úr álláspontját sem. Bármit is írok azonban, tudni fogja, hogy az ilyen gondolatok és érzések az ő területére tartoznak. Ez a blog egy olyan filozófus gondolatait fogja tartalmazni, aki belépett a politika területére (bár szerencsére nem politikusként maga is).

Még egy dolog. Bár azt mondtam, hogy nem a kampány megnyerése a végső cél, biztos vagyok benne, hogy ifjabb RFK győzni fog.

Igen, ismerem az összes akadályt, a média rágalmait, a cenzúrát, a mély állam machinációit. De van egy hátborzongató előérzetem a győzelemről. Amikor az emberek valóban meghallgatják Kennedy urat, és megérzik kézzelfogható intelligenciáját, humorát, kedvességét és hitelességét, a személyiségére vonatkozó rágalmak egyszerűen nem maradnak meg. Az eddigi reakciók a politikai spektrum minden részéről hihetetlenek voltak. Amerika készen áll a néphatalom történelmi felkelésére. És ez nem az "RFK a hatalom ellen". Sokan a bürokráciában, a C-suitokban, a hatalom csarnokaiban, ahogy én is, felszabadulásra vágynak az intézmény, a szokás és a pszichológia megmerevedett struktúráiból, amelyek csapdába ejtették őket. Ők is belülről üresedtek ki.

Optimizmusomra leginkább a magcsapat és maga a jelölt által szerzett tapasztalataim bátorítanak. Még soha nem találkoztam olyan embercsoporttal, amely ennyire tehetséges és intelligens, ugyanakkor ennyire önzetlen. Nem tapasztaltam semmiféle belharcot vagy irodai politikát. Mindenki kész félretenni az egóját a közös ügy szolgálatában. Ez olyan fényt enged be, amely megvilágítja a saját árnyékos részeimet, például a területszeretet finom csípéseit, valamint a jóváhagyás és elismerés iránti vágyat. Számomra ez egy spirituális folyamat. Lehet, hogy erről is többet fogok megosztani az elkövetkező részekben.

Ha mindez érdekesen hangzik az Ön számára, kérjük, maradjon feliratkozva erre a blogra. Ha ugyanolyan izgatottnak és reménykedőnek érzed magad, mint én, kérlek, adományozz a kampányra. Látogasson el a kampány honlapjára is, és nézzen meg néhány videót.

Nagyon köszönöm minden olvasómnak. Remélem, hogy a legtöbben velem maradnak az utazás következő szakaszában.

Charles