top of page

Karácsonyi termőág és életfa, mint a karácsonyfa őse






A cikk forrása:


A karácsonyfa elődje a magyar az ún. termőág volt. Ez az Eu-szerte (hazánkban is) ismert, ősi, mágikus, napfordulati és tavaszigéző jelkép a természet (és vele az ember) megújulását idézte.

Pogánykori jelentéstartalma a keresztény hagyományban bibliai elemekkel gazdagodott, így mindenekelőtt az élet, ill. tudás fájának képzetkörével. Nem véletlen, hogy számos német vidéken a termőágnak paradicsom (Paradies) a neve. A téli termőág sokféle formában volt ismert (a szobába bevitt és vízbe állított néhány faágtól kezdve a mennyezetről lecsüngő, gazdag kompozíciókig). Általában aranyozott mogyoróval díszített ág, melyet a szoba mennyezetére (mestergerendára) függesztettek, mintha az égből nőtt volna ki, és a keresztény értelmezés szerint a földre szálló, emberek közt szállást kereső Kisdedet jelképezte.

A középkori magyarság nyelvében e karácsonyi termőág neve kincs volt.

A 19. sz. 2. felében Szegvár palóc-jász telepítésű faluban sodrófát, esetleg mángorló sulykot kötöttek a mestergerendára, és a gyerekek számára gyümölccsel, süteménnyel rakták meg. Horgoson, Nagybaracskán, Bácstopolyán a koronafa (glédics) ágait, töviseit becsavargatták cifrapapirossal, összekötöttek kettőt-hármat, v. átfonták egy negyedikkel. Az egészet virágcserépbe ültették, s aranyozott diót, almát raktak rá. Mellette csészékben v. kis tányérban a Luca napján vetett s azóta kizöldült karácsonyi búza. A mennyezetre függesztett termőág szokásából alakult ki, hogy koronájánál v. megfordítva, törzsénél fogva a termőágat is fölfüggesztették a mestergerendára, ill. a szobasarokba. Ez főként a Ny-i végeken, pl. az Őrvidéken (Burgenland) volt általános, de szokás volt a vasi, zalai, fertővidéki horvátság körében, valamint Vasvár, Vásárosmiske, Bucsuszentlászló, Nemesszentandrás, Tófej, Zalaszentbalázs, ill. a somogyi Csököly, a matyó Mezőkövesd, Kapuvár régebbi gyakorlatában is. Szinte mindenütt emlékeznek azonban arra, hogy a karácsonyi termőág elterjedése előtt tüskés zöld ágakat, borókát, fagyöngyöt függesztettek a gerendára, legtöbbször koronájánál fogva. Díszítése közben a matyó anya karácsonyi énekeket énekelt. Alsószepesség szász népe a karácsonyi termőág koronáját újév reggelén a gazdaság védelmére a ház v. csűr ormára szögezte. A Háromkirályok nyolcadában történő házszentelés alkalmával a pap ezt is megszentelte. Mindez eredetileg nyilvánvalóan az évkezdetnek, az idő új hajtásának ünnepi jelképe, s valószínűleg a lakodalmi termőág is erre az archaikus hagyományra emlékeztet.




166 megtekintés

Yorumlar


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page