Kedves Anna! Többé nem megyünk a Szamosba! Tisztelt Olvasó!

Évek óta az Őrs Vezér tere egyik üzletházának Szamos cukrászdájában adtunk találkát egymásnak kedves munkatársammal. Nem egy olcsó hely, de amikor az ember szíve mélyéig hálás a másiknak örökös segítőkészségéért, gondos munkájáért, meg kell adni a módját – akár egy pompás süteménnyel, akár egy kehely fagylaltkölteménnyel.

Nos, kedves Anna – s tisztelt Olvasó –, az a helyzet, hogy egy minapi hírt olvasván, egy csapásra elszállt minden kedvem, hogy bármikor is még egyszer betegyem a lábam bármelyik Szamos cukrászdába.

Nem akarnám hosszasan magyarázni, hogy miért, ugyanis már ettől is elment a kedvem. Indítékom első fele amúgy is kiolvasható innen, az Erdély.ma újságírójának találó írásából: ITT A NAGY ALKALOM! TÁMOGATNI SZERETNÉ A HOMOSZEXUÁLIS PROPAGANDÁT? VEGYEN SZAMOS TERMÉKEKET!

A másik feléhez pedig legyen elég ennyi: besokalltam. Eddig bírhattam arra gondolni, hogy a nyugatról ömlő tömény hülyeséget némi összezárással mi, magyarok, közép- és kelet-európaiak csak kivédjük. De most, hogy pénzen hízott erkölcsi nullák regulázzák kedvükre az egész világot, s főáramú sajtó dicsekszik el vele, milyen piszok ügyesen szőttek összeesküvést a demokrácia ellen, s közben még egy kis mesterséges vírussal meg hibbant fordított rasszizmussal kényszerítik térdre a Föld lakosságát; s mindennek tetejében jól csengő magyarok is bejelentkeznek, hogy ők is ott díszeleghessenek a félkegyelműek gyülekezetében – na nem, tisztelt Olvasó, itt már nincs okunk semmiféle fölényes nyugalomra! Itt már nem bízhatunk a józan ész fényes győzelmében. Itt már csupán apró kis elégtételeket vehetünk kizökkent lelkünk valamelyest megbékéltetésére.

Üzenhetünk innen munkatársunknak, meg persze a szép nevére tökéletesen méltatlanná vált magyar cégnek.

Kedves Anna, vége!

Nem megyünk többé a Szamosba!

Menjen az, akinek a magyarok élete nem számít, tisztelt Olvasó!