Két Pokol és egy Werner: TISZA-i téveszme és cáfolata (Tallián Hedvig tálalásában)
- dombi52
- 2 nappal ezelőtt
- 2 perc olvasás
A sztálinizmus szelleme lengi be az értelmiséget... (T. H.)
Mérleg: Orbán-kormány 2010 versus Tisza-kormány 2026
Mai hír: „Az akkori kabinet az első 56 nap alatt 174 indítványt és 94 törvényt terjesztett a parlament elé, most 14 törvényjavaslatnál tart a parlament, ebből 10-et adtak be kormánypárti politikusok. 2010-ben a kormány megalakulását követő első 16 napban 16 törvényt fogadott el a parlament, most 3-at.” Az elemzés arra mutat rá, hogy a korábbi mindent elsöprő parlamenti dinamizmus mára átadta a helyét egy esetleg kevésbé felkészült működésnek. (Index, Török Gábor)
Vagyis 260 kontra 14 a két kezdés viszonya, és ez csak a felszíne annak, hogy nemcsak a kormányfő nem igazán ismeri személyesen még kormánya államtitkár tagjait, de azok sem igazán a megörökölt vagy már lecserélt államtitkár-helyetteseiket. Így tényleges kormányzati teljesítményt persze nemcsak eddig, de ezután is csak lassan csordogálva várhatunk el. Ez pedig az országgyűlési kormányfői fenegyerekeskedés hozadéka is. Állandóan felszólalásokkal hadakozva, közbe kiabálva soha nem tud majd beletanulni a feladataiba.
A demokrácia nyomora
Magyar Péter
„Hatezermilliárdot hazahoztunk, amit Orbánék nem tudtak.”
Kontra:
„Az idei év utolsó negyedévében megindulhatnak a Magyarországnak járó, korábban befagyasztott uniós források első kifizetései” – jelentette be Kármán András pénzügyminiszter.
Jó lenne, de még nem biztos – tehetnénk hozzá.
És ezen a tudásbázison értékelnek a milliós tömegek a demokráciában, hogy mi is a tényleges helyzet, és ítélkeznek ezek alapján, gazembereknek, vagy éppen Messiásnak értékelve az alternatívákat a választásokon a szavazó urna magányában. És a legszomorúbb, hogy az elvileg nagyobb tudású értelmiségieket lehet a leginkább becsapni, mert ők már elvesztették a földhözragadtnak tűnő, de mindennapi életösztönüket. A sztálinizmus legkönyörtelenebb követői a szellemi emberek voltak, és a tényleg egyszerű munkások ekkor állami vezetőkké válva soha nem mentek el ilyen messze. Rákosi, Révai és Gerő Ernő után ezért volt még itthon viszonylag szerencsénk Kádárral. Nem mondom, hogy ismét sztálinizmusba kerültünk, de érdekes lesz megfigyelni az új urak keményvonalasait.
(A fenti TÉVESZME cáfolata Richard A. Werner professzortól ‒ T. H.)
„...De amikor külföldi befektetés történik, a külföldi pénz nem kerül be a magyar gazdaságba. Lehet, hogy ez volt a helyzet az aranystandard idején, és relevánssá válhat, ha Magyarország a jövőben feladja saját szuverén pénzét, és bevezeti az eurót.
De a modern, bankalapú gazdaságainkban, amelyek a nemzetközi banki szabályokat követik, az eurók mindig az eurószékhelyű bankokban maradnak, a dollárok az USA-székhelyű bankokban, a japán jenek pedig a japán bankokban. ... Ezért ha a kormány több üzleti befektetést szándékozik Magyarországra vonzani a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés növelése érdekében, akkor nincs szükség a brüsszeli eurókra.
Magyar Péter és gazdasági tanácsadói, úgy tűnik, nem veszik ezt észre, és tévesen hiszik, hogy a magyar gazdaság valamilyen módon függ a brüsszeli euróktól...."
