Kit koronáztak ma? A koronázást ünneplő bárgyú tapsikolók számára...
Tallián Hédi fészbuk-bejegyzése a Towards A Church Of The British Empire: World Government As British Empire Revivalism c. cikk alapján
Azt koronázták meg, aki hitet tett a Great Reset mellett – ez hivatalos oldalán olvasható is 2020-ból. Azt, akinek az apja azt mondta, hogy örömmel reinkarnálódna valami halálos vírus formájában. Aki (Ferenc pápával együtt*) a Rothschildok ölelésében azon dolgozik, hogy önjelölt mitológiai hősökként átvezessék az emberiséget egy nemzeteken túli poszt humán disztópiába.
A jezsuita és a brit birodalmi összekapaszkodás az Új Világrend megvalósítására groteszk és ördögi. A brit birodalom fénye helyreállításának ötlete... és így ennek kirakatfigurája Cecil Rhodes a XIX. század végén. Ekkor világszerte hódított egy új gazdasági szisztéma, mely az alkotmányos bankrendszer, fejlődés, protekcionizmus és a nemzetállamok közti gyümölcsöző együttműködésen alapult, melyben az USA, Bismarc Németországa, Oroszország és a Francia Köztársaság egyaránt mély elköteleződéssel vett részt infrastrukturális fejlesztésekkel és a kölcsönös előnyöket szem előtt tartva.
Mit jelentett ez? A Brit Birodalom VÉGÉT.
Megtört a brit hajózási monopólium és az ezzel tudatosan fenntartott fejlődésvisszafogás és a szegénység fenntartása. Pedig ekkor már nem lehetett útját állni a szárazföldi fejlődésnek, melyet a széles körben kiépülő, a nemzeteket átszelő vasutak és az ipari fejlődés dinamizált, mindez az addig szemben álló nemzeteknek is megbékélést hozott.
A biztosíték, hogy nemzet a brit birodalmi rendszeren belüli alávetettségből ki ne verekedhesse magát – hiszen a rendszerben maradni önérdeke és egyben jó sorsa ellen volt, s hogy mégsem tudták ezt meglépni –, az a birodalmi elit érdekei szerinti irányítási rendszer, mely maga alá gyűrt keresletet és kínálatot, termelést és kereskedelmet. Bármilyen felfedezés, újítás is csak engedéllyel valósulhatott meg.
Ezt a malthuziánus gyökerű, hiányra épülő elnyomást utasították vissza a nemzetállamok. Sőt le is leplezték ezt. Nagy-Britanniát kell keresni az oroszellenes krími háború (1853-1856) megszervezésében, az amerikai polgárháború (1861-1865) szításában, a Kína elleni második ópiumháborúban (1856-1860) és az 1860-1861-es indiai szabadságfelkelések NÉPIRTÓ elfojtásában.
Ez az öröklődésen alapuló "törzsi" rendszer szellemileg megrogyott, degenerálódott.
Nem csoda, hogy e beteges kihasználáson alapuló rendszer képtelen volt az egészséges megújulásra. Ezt a pusztulást ismerte fel Cecil Rhodes gyémántbánya tulajdonos. "Nem látható birodalmi körök" háttértámogatását élvezve és hatalmas vagyonát latba vetve, új agytrösztöket és cégeket gründolt, miközben Afrika totális alávetését és kifosztását vitte véghez, hogy megújítsa a kifulladt, degenerált birodalmat.
Felvetette titkos társaságok életrehívását a birodalom fenntartására a civilizálatlan világ alávetésével és az USA feletti uralom megszerzésével.
Az új, láthatatlan, középkori mintára létrejött kerekasztalok keresztmetszete a londoni Citybe futott be, és
a főfelügyeletet a Rothschild, a Cecil, a Millner, Parkin családok fejei látták el.
Az alsóbb kerekasztalok "lovagjait" pedig pszichopata Oxford lépcsőit taposókból válogatták, akik később a II. búr háborúban emberkínzásban jeleskedtek, jellemzőjük volt még az ebbéli tehetségen kívül az ambíció, a rasszizmus, a speciális szexuális érdeklődés és a lelkiismeret hiánya.
Ezen oxfordi ifjak közül sokan később jelentős szerepet játszottak a XX. század zűrzavarának kialakításában...
A mai napig működő ösztöndíj rendszert építettek ki, mely nemcsak átjárja a birodalmi bürokráciát, de a mai napig hat. A XX. század fordulóján az USA és Kanada közeledését meghiúsították. Majd elérték, hogy az USA belépjen az első világháborúba, ezzel Európa új arculatának megrajzolása ezen titkos körök mesterkedése szerint alakult. Például Magyarországot megcsonkították. Az eugenikát kedvelő, sikamlós természetű Woodrow Wilson elnökletével azt remélték, hogy a világ angol-amerikai felosztása egyfajta globális kormányzat alá gyűrhető. A világkormányzásra törekvés azóta is megy rendületlen különféle mesterkedéseken, "világjobbító" intézményeken keresztül... A cél: a rendetlen demokratikus nemzetállamok feletti világkormányzás EGYSÉGES SZABÁLYOKKAL, amelyeket ők állapítanak meg.
Azóta is ez a cél...
A képen „Karcsit”, a ma már királyt böködi Evelyn de Rothschild bankár
* Reményekkel tölthet el bennünket, hogy mintha – talán éppen a mi miniszterelnökünk hatására is – fordulat állt volna be a Szentatya viselkedésében. Elmozdulni látszik az alábbi képen látható álláspontjától... Kapcsolódó cikkünk: II. Küldetésben – de kiében? (Varga Domokos György jegyzete)
