Kodon-ügy – az emberiség második legsúlyosabb bűne
Forrás: itt.
Szerző: Ehden Biber, közzétéve: 2021. augusztus 20-án.
Hogyan lehetséges, hogy a Pfizer, a Moderna, az AstraZeneca, a Janssen stb. olyan technológiát használ, amelyről mind ők, mind a szabályozó hatóságok tudják, hogy a hatásai kiszámíthatatlanok? Csak végezzünk el egy gondolatkísérletet: Tegyük fel, hogy van egy tervezési hiba, amit senki sem mér, vizsgálja, de objektíve létezik. A felfedése, a mérése hiánya azt jelenti, hogy nem ölhet és nem sebesíthet meg senkit? Új vakcinát készíteni nehéz. Új technológiát alkalmazó új vakcinát készíteni még nehezebb, mert bizonyítani kell a biztonságosságot. Szerencsére a COVID esetében a vakcinákat már tesztelték és bizonyították, hogy biztonságosak, nem igaz? Nos, egy dologról talán megfeledkeztek... Több okból is nehéz feladat a testet fehérjék termelésére késztetni. Az egyik az, hogy amikor megpróbáljuk a fehérjeinformációt a kódot feldolgozó és aztán a fehérjét létrehozó riboszómákon keresztül futtatni, akkor lehet, hogy ez a folyamat nagyon lassú lesz, vagy a fehérjeszintézis akár el is akadhat közben.
Szerencsére a tudósok megtalálták a megoldást erre a problémára, mégpedig úgy, hogy kódhelyettesítést végeztek: ahelyett, hogy az eredeti genetikai kódot használták volna a fehérje előállításához, megváltoztatták a kód betűit, így a kódot optimalizálták. Ezt nevezik kodonoptimalizálásnak.
A kodonok három nukleotidból állnak; a nukleotidok a DNS építőkövei. Íme egy példa a kodonoptimalizálásra: A kodonok 60%-át és a nukleotidok 22 %-át módosították. A végeredmény mégis az, hogy a riboszómák ugyanazt a fehérjét állítják elő.
Ugyanaz? Nos, nem annyira. 2011-ben a Nature Medicine magazin közölt egy cikket "Breaking the Silence" (A csend megtörése) címmel. Ebben leírták, hogy a kodonoptimalizálás, amely a DNS e szinonim változásait használja, számos módon kiválthat betegséget.
"A tudósok sokáig azt feltételezték, hogy az olyan genetikai mutációk, amelyek nem változtatják meg a fehérje szekvenciáját, nem lehetnek hatással az emberi egészségre. A legújabb kutatások azonban kimutatták, hogy az ilyen szinonim DNS-változások számos módon kiválthatnak betegséget. Alla Katsnelson olyan tudósokkal és biotechnológiai cégekkel beszélget, akik a "csendes" mutációkról beszélnek. "Valóságos zűrzavar volt" - emlékszik vissza Gottesman. " Nem tehettük meg."
Kiderült, hogy a kodonoptimalizálás során előállított fehérje másképp hajtogatódik és más 3D alakot ölt, és ez "például olyan immunogenitást okozhat, amely csak a klinikai vizsgálatok késői szakaszában vagy akár a jóváhagyás után derül ki".
Chava Kimchi Sarfaty, Ph.D., az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalának egyik vezető kutatójának idézetét: "Nem hisszük, hogy a kodonokat úgy lehetne optimalizálni, hogy a fehérje úgy viselkedjen, mint natív formájában".
Ez a kijelentés a NORMÁLIS jóváhagyási ciklusra vonatkozik. A COVID vakcinák gyorsított cikluson mentek keresztül.
„...a kodonoptimalizálás a fehérje konfigurációjának és funkciójának megváltozásához vezethet.... és növelheti az immunogenitást....némelyik ilyen elem ... megváltoztathatja a fehérje hajtogatódását, és a fehérje konfigurációjának és poszttranszlációs módosításainak megváltozásához vezethet." (Vincent P. Mauro)
„A fehérjék hibás hajtogatódása kapcsolatban áll az Alzheimer-kórban, Parkinson-kórban és más kórképekben megjelenő neurodegenerációkkal.” pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28441058/
„Az eredmények azt igazolják, hogy fehérjék hibás hajtógatódása következténen az intracelluláris PAO-felhalmozódás önmagában már elégséges a szívizomsejtek elhalásához és a szívelégtelenséghez." pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18612262/
A fehérjemolekulák többségének meghatározott háromdimenziós struktúrákba kell rendeződnie ahhoz, hogy funkcionális aktivitást nyerjenek. A fehérjeláncok azonban változatos konfigurációs állapotokat vehetnek fel, és a biológiailag aktív konfigurációjuk gyakran csak kevéssé stabil. A metastabil fehérjék hajlamosak arra, hogy olyan hibásan konfigurált típusokat képezzenek, amelyek hajlamosak toxikus aggregátumok, köztük oldható oligomerek és fibrilláris amiloid lerakódások létrehozására, amelyek összefüggésbe hozhatók az Alzheimer- és Parkinson-kórban és számos más kórképben előforduló neurodegenerációval."
"Ha ennyire veszélyes, akkor miért használják a gyártók?", kérdezi Biber. "...a klinikai vizsgálatokhoz és a kereskedelmi forgalomba hozatalhoz magasabb fehérje-expressziós szintekre van szükség, és ezek az expressziós szintek néha (kodon-optimalizálással) érhetőek el." (Vincent P. Mauro, 2018)
A Pfizer a legagresszívabb a genetikai kód optimalizálásában (amennyire tudjuk); nézzük csak meg a "BNT162b2 Vakcina: A kodonok félreolvasása, hibák a fehérjeszintézisben és az alternatív splicing rendellenességei."
(...)
Comentarios