Lélekárnyékban (Gavallér János verse)

Lélekárnyékban
Miközben gyorsul az idő,
lassításra int a vírus.
Furcsa, furcsa teremtő
most a változás, susmus.
Sistergő halk üzenetek,
míg, mígnem felrobban az agy.
Utánunk is, majd, egykor,
valami mindig marad.
Megfejthetetlen, hogyan vált
az ember önhitt állattá!
Visszacsinálni már nem,
nem lehet.
Lélekárnyékban a jelen.
2020.12.14.
7 megtekintés