top of page

Lindsey Graham szenátor amerikai katonai beavatkozást sürget Mexikóban



Vukics Ferenc jegyzete


Egyre több republikánus képviselő követel katonai fellépést a mexikói kartellek ellen. Lindsey Graham szenátor (R-SC) hétfőn kijelentette, hogy kész olyan törvényjavaslatot benyújtani, amely "előkészíti" az amerikai katonai beavatkozást Mexikóban. Graham megjegyzései azután hangzottak el, hogy a mexikói határvárosban, Matamorosban, a kartellek által uraltnak tartott területen négy amerikait elraboltak, kettőt pedig holtan találtak.


Matamoros egy Tamaulipas államban található város, ahová a szóban forgó amerikaiak a múlt héten elutaztak, a drogkereskedő Gulf-kartell egyik fellegvára. A várost kulcsfontosságú elosztópontként használják az illegális kábítószerek határon történő átszállítására.


A legutóbbi incidens országszerte felhívta a figyelmet arra az erőszakos valóságra, amelyben a határ mentén élő mexikóiak élnek. Csak Tamaulipasban több ezren tűntek el azóta, hogy a kormány 2006-ban hadat üzent a kartelleknek. Az elmúlt időszakban a terror a térségben csak fokozódott a frakciók közötti háborúk következtében.


Az Egyesült Államok mexikóvárosi nagykövetsége keddi közleményében azt írta, hogy a négy amerikai állampolgárra fegyveresek lőttek rá nem sokkal azután, hogy múlt pénteken átlépték a mexikói határt. A fegyveresek ezt követően az amerikaiakat az őket szállító fehér kisbuszból egy másik járműbe terelték, mielőtt velük együtt elmenekültek a helyszínről. A mexikói hatóságok szerint bűnbandák közötti leszámolás állhat az ügy hátterében.


Az incidensről készült videót megosztották a közösségi médiában, amelyen látható, amint a támadófegyveres férfiak fényes nappal egy kisteherautó platójára terelik a négy embert.


Amikor Lindsey Graham szenátort megkérdezték, hogyan kezelné az emberrablásokat vagy általában a kartelleket, azt mondta, hogy a lehető "legkeményebben" lépne fel velük szemben. "Figyelmeztetném Mexikót" – mondta a szenátor a Fox News műsorvezetőjének, Jesse Watersnek. "Ha továbbra is menedéket nyújtanak a drogkereskedőknek, akkor az Egyesült Államok ellenségei lesznek." Graham elmondta, hogy egyetért Bill Barr volt igazságügyi miniszterrel, aki a kartelleket "külföldi terrorista szervezetnek" akarja nyilvánítani. Barr a múlt héten a The Wall Street Journalban azt írta, hogy az Egyesült Államoknak katonai lépéseket kellene tennie a kartellek ellen.


Barr támogatását fejezte ki a képviselők által javasolt közös állásfoglalás mellett. Dan Crenshaw (R-TX) és Michael Waltz (R-FL) képviselők felhatalmaznák az elnököt, hogy katonai erőt alkalmazzon "azok ellen, akik felelősek a fentanil vagy a fentanilt tartalmazó anyag Egyesült Államokba történő szállításáért, vagy más kapcsolódó tevékenységet folytatnak, amely regionális destabilizációt okoz a nyugati féltekén". Az állásfoglalásnak eddig 16 republikánus támogatója van.


Graham elmondta, hogy olyan törvényjavaslatot akar előterjeszteni, amely a kartelleket terrorszervezetnek minősítené. "Törvényt fogok előterjeszteni, Jesse, hogy bizonyos mexikói drogkartelleket az amerikai törvények szerint külföldi terrorszervezetekké nyilvánítsunk, és megteremtsük a feltételeket ahhoz, hogy szükség esetén katonai erőt alkalmazzunk, hogy megvédjük Amerikát attól, hogy ezek a Mexikóból érkező dolgok megmérgezzék otthonunkat" – mondta. "Azt mondanám a mexikói kormánynak, hogy ha nem takarítanak, akkor mi fogunk maguk helyett takarítani" – mondta Graham a Fox Newsnak.


Más republikánusok is katonai beavatkozást sürgettek Mexikóban. "Stratégiai csapást kellene mérnünk rájuk és ki kell iktatnunk a mexikói kartelleket. Csapásunk nem a mexikói kormányt vagy a népet támadná, hanem csak a mexikói kartelleket, amelyek mindezt irányítják".

Az amerikaiak elképzelése szerint végső soron a kartellek irányítják a mexikói kormányt és a mexikói embereket. Marjorie Taylor Greene képviselőnő szerint az amerikai hadsereget állandó jelleggel kellene a határon állomásoztatni.

"A hadseregünk kompetens, és gyorsan ki kell iktatnia [a kartelleket]" – mondta a georgiai republikánus. "Példát kell statuálni ezekkel a szörnyetegekkel"írta Marjorie Taylor Greene képviselő (R-GA) a Twitteren hétfőn.

Andres Manuel Lopez Obrador mexikói elnök kedden óva intette az Egyesült Államokat az országában történő katonai beavatkozástól. Azt mondta, hogy kormánya "mindent megtesz az ügyben és együttműködik" az amerikai hatóságokkal a kartellek felszámolásával kapcsolatban, de nem engedi meg, hogy "idegen országok" beavatkozzanak az ország belügyeibe és idegen csapatok tevékenykedjenek Mexikóban.

Az amerikai–mexikói ellentét fegyveres összecsapássá utoljára az 1910 és 1919 közti ún. „határháború” során fajult. Ekkor léptek be utoljára amerikai csapatok a szomszédos ország területére. A kisebb-nagyobb összecsapások 1916-ban kis híján a két ország közötti háborúkhoz vezettek. A carrizali csatában 300 amerikai lovaskatonát kerített be a túlerőben lévő mexikói hadsereg, és géppuskáikból tüzet nyitott rájuk, noha még folytak az egyeztető tárgyalások.


A szóban forgó ütközetre 1916. június 21-én került sor. Az amerikai csapatokat John J. Pershing tábornok parancsnokolta, aki a következő évben Európába küldött expedíciós hadsereget is vezette, illetve akiről később, az 1950-es évek végén kifejlesztett nukleáris hordozórakéta-családot elnevezték.


Az ütközet Mexikó területén zajlott, ahova a Pershing vezette amerikai hadsereg azért hatolt be, hogy foglyul ejtse a mexikói forradalom egyik vezetőjét, Pancho Villát, aki csapataival többször átlépte a két ország határát. Ehelyett azonban a Venustiano Carranza vezette forradalmi kormányzat szintén Villára vadászó alakulataival találták szembe magukat. Az összecsapás 52 amerikai halálos áldozatot követelt, további 27 katona pedig mexikói fogságba esett. E pillanatban megvolt a veszélye annak, hogy az amerikai-mexikói ellentét valóban háborúvá szélesedik, mivel Pershing megerősített hadsereggel az észak-mexikói Chihuahua tartomány központja ellen akart vonulni, ám Wilson elnök akkor visszakozott.


A határkonfliktusok során az USA 12 erődöt épített fel, hogy saját határát megvédje az egymással is harcban álló mexikói forradalmi frakciók betörései ellen, miközben időnként az amerikai csapatok is behatoltak mexikói területre – mint a fenti, carrizali esetben is. Az első világháború kitörésekor például az USA megszállás alatt tartotta a mexikói Veracruz városát, amelyet 1914 áprilisában vettek be. Mindezt kilenc amerikai tengerész letartóztatása előzte meg, amely az amúgy is hűvös amerikai–mexikói diplomáciai viszonyt tovább rontotta.


A következő évben a homályos „San Diego-tervvel” a mexikói kormányzat az USA – 1848-ban szerzett – déli államait próbálta meg destabilizálni, elsősorban az ott élő feketék fellázításával. Felkelésre nem került sor, de közel kéttucatnyi támadás így is érte a Texas államban élőket, amely 21 halálos áldozattal járt. 1917 elején Németország szerette volna elérni, hogy Mexikó csatlakozzon a központi hatalmakhoz, amennyiben az USA hadba lép az antant oldalán: győzelem esetén az 1848-ban elvesztett hatalmas területek visszacsatolását ígérte. A táviratot azonban a brit elhárítás megszerezte, dekódolta és nyilvánosságra hozta. A mexikóiak a nyilvánvaló amerikai fölény miatt nem reagáltak a német kezdeményezésre.


A mexikói-amerikai határháború utolsó összecsapására 1919-ben került sor. A Ciudad Juarez-i csatában az amerikaiak és a mexikói kormányzat csapatai együtt harcoltak Pancho Villa megmaradt katonái ellen. Az USA képes volt kontroll alatt tartani déli határát a nagy háború – és a mexikói forradalom harcai – során, illetve amikor szükségét érezte, hathatósan fel tudott lépni az amerikai állampolgárok és a mexikói amerikai érdekeltségek védelmében, még akkor is ha bűnözőkről volt szó.



460 megtekintés
legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page