Magyarország nem lép ki az EU-ból, az magától fog szétesni – mondja Orbán (Tallián Hedvig cikkajánlója)

Eredeti cikk:

Hungary Won't Leave The EU, It Will Fall Apart On Its Own, Orbán Says, Tyler Durden, 2026. január 8., zerohedge.com

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfői sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Magyarország nem fog kilépni az Európai Unióból, amely inkább „a vezetői káosz” miatt „önmagától fog szétesni”, és hogy Brüsszel célja Magyarország elszigetelése az orosz energiaellátástól.

Az EuroNews beszámolója szerint Orbán elutasította Magyarország EU-ból való kilépésének lehetőségét, mondván, hogy

az ország mérete nem tesz ésszerűvé egy ilyen döntést.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Magyarország jövője az EU-ban és a NATO-ban rejlik, de „szuverén kül- és gazdaságpolitikával”. Kijelentette:

„Az EU-tagság fontos lehetőség, de ha ebben az egyetlen blokkban ragadnánk, akkor meginnánk a levét. Ésszerű a lehető legjobb kapcsolatokat ápolni minden blokkkal, beleértve Amerikát, Oroszországot, Kínát, az arab világot és a török világot.”

Orbán többször is összetűzésbe került Brüsszellel a jogállamiság kérdésében, megakadályozta az EU Ukrajnának nyújtott támogatását, és fenntartotta kapcsolatait Moszkvával, annak ellenére, hogy európai kollégái mind Putyint feketelistára tették. Cserébe az EU visszatartott több milliárd eurót a finanszírozásból, amit Magyarország „demokratikus visszaesésének” tulajdonít.

Az energiapolitikával kapcsolatban Orbán szerint Brüsszel célja, hogy Magyarországot elvágja az orosz olaj- és gázellátástól. Elmondta, hogy a kormány jogi lépésekkel védi magát az Európai Bizottsággal szemben, miközben politikailag ellenzi az EU-szabályozást, remélve, hogy a szankciókat 2027-ben, a háború végével feloldják.

Magyarország mentességet kapott az EU orosz energiára vonatkozó szankciói alól, és továbbra is erősen függ az orosz olajtól és gáztól.

Orbán szerint Donald Trump amerikai elnök venezuelai Nicolas Maduro elfogása új korszakot jelent a nemzetközi politikában, és

azt állította, hogy a művelet lehetővé teheti az Egyesült Államok számára a világ olajkészleteinek akár felének ellenőrzését.

Újságíróknak azt mondta, hogy 2025 „nagyon eseménydús év” volt, és Trump beiktatása „végső csapást mért” arra, amit ő „liberális világrendnek” nevezett. Azt mondta, hogy az új korszak „a nemzetek korszaka”, és magát e változás előfutárának nevezte 2010 óta.

Venezuelával kapcsolatban Orbán azt mondta, hogy az amerikai katonai művelet „az új világ erőteljes megnyilvánulása”.

„Venezuelával együtt az Egyesült Államok a világ olajkészleteinek 40-50%-át ellenőrizheti, ami olyan erő, amely jelentősen befolyásolhatja az energia világpiaci árát.”

Hozzátette, hogy

ez Magyarországnak is előnyös lehet, mivel olcsóbbá válnak a globális energiaárak.

Orbán szoros kapcsolatokat ápol Trump-tal, és

az egyik kevés európai vezető, aki nyíltan támogatja az Egyesült Államok venezuelai katonai akcióját, amelyet a legtöbb EU-tagállam a nemzetközi jog megsértéseként bírál.

Orbán kijelentette, hogy Magyarország nem nyújt pénzügyi támogatást Ukrajnának, mondván:

„Van pénzünk, ha nem adjuk másoknak, ezért nem adjuk a pénzünket Ukrajnának.” „Nem adunk nekik kölcsönt sem, mert mindenki tudja, hogy az ukránok nem fogják visszafizetni” – tette hozzá.

Magyarország az EU ukrajnai katonai és pénzügyi támogatásának elsődleges akadálya 2022 eleje óta, amikor Oroszország teljes körű inváziót indított, ami arra kényszerítette a 27 tagú blokkot, hogy megoldásokat keressen Budapest vétójának megkerülésére.

A migrációval kapcsolatban Orbán kijelentette, hogy Magyarország nem fogadja el, hogy Brüsszel diktálja, „kivel éljünk együtt”, és elutasította a júniusban hatályba lépő uniós rendeletet, amely előírja a tagállamoknak, hogy 350 embert fogadjanak be és több mint 20 000 kérelmet bíráljanak el.

Magyarország megtagadta az uniós menekültügyi programokban való részvételt, és határkerítéseket épített a migránsok kizárására, ami folyamatos jogi csatákhoz és éles vitákhoz vezetett Brüsszellel.

A Trump-tal kötött pénzügyi megállapodásról kérdezve Orbán megerősítette: „Én kértem, és megegyeztünk, hogy lesz ilyen.” Trump tagadta Orbán korábbi állításait egy ilyen megállapodásról, és novemberben a Politico-nak azt mondta: „Nem ígértem neki ilyesmit, de ő nagyon kérte.”

Magyarország miniszterelnöke közben elmondta, hogy a „védelmi pajzs” részleteit még kidolgozzák, hozzátéve, hogy Magyarországnak az első világháború óta szüksége van „valamilyen védelmi pajzsra”, és „nem támaszkodhat Brüsszelre”.

Orbán kijelentette, hogy nem fog vitázni a Tisza párt vezetőjével, Magyar Péterrel az áprilisi választásokon, mert szerinte csak „szuverén emberekkel” vitázhat, és „azok, akiknek külföldi uraik vannak, nem szuverének”. Elmondta, hogy kormánypártja, a Fidesz célja, hogy megismételje a 2022-es választási eredményét.

Magyar és pártja feljebb kúszott a közvélemény-kutatásokban, és Orbán két és fél évtizedes kormányzásának legnagyobb választási kihívását jelentik. Orbán 2010 óta kormányozza Magyarországot, és az EU jelenlegi államfői közül a leghosszabb ideje hivatalban lévő vezető.