Mesterséges intelligencia – a gondolkodás vége?

Eredeti cikk:

AI & the End of Thinking?, Wolfgang Messner, The Conversation, June 4, 2025

Schiller Mária küldeménye

A mesterséges intelligencia a gondolkodás vége? A mesterséges intelligencia az emberi agy szimulálására irányuló törekvésként indult. Most már azon van, hogy átalakítsa az emberi agy szerepét a mindennapi életben?

Az ipari forradalom csökkentette a kézi munka szükségességét. Mint valaki, aki a mesterséges intelligencia alkalmazását kutatja a nemzetközi üzleti életben, nem tudok nem elgondolkodni azon, hogy vajon a mesterséges intelligencia nem egy kognitív forradalmat indít-e el, és nem tesz-e szükségtelenné bizonyos kognitív folyamatokat, miközben átformálja a diákok, a munkások és a művészek írási, tervezési és döntési szokásait.

A grafikusok arra használják a mesterséges intelligenciát, hogy gyorsan létrehozzák a lehetséges logók listáját ügyfeleik számára. A marketingesek tesztelik, hogy a mesterséges intelligencia által generált ügyfélprofilok hogyan reagálnak majd a reklámkampányokra. A szoftvermérnökök mesterséges intelligencia alapú kódolási asszisztenseket alkalmaznak. A diákok mesterséges intelligenciával rekordidő alatt fogalmaznak meg esszéket – a tanárok pedig hasonló eszközöket használnak a visszajelzéshez.

A gazdasági és kulturális következmények mélyrehatóak.

Mi történik azzal az íróval, aki többé nem küzd a tökéletes kifejezéssel, vagy azzal a tervezővel, aki többé nem vázol fel több tucatnyi variációt, mielőtt megtalálja a megfelelőt?

Vajon egyre inkább függővé válnak-e ezektől a kognitív protézisektől, hasonlóan ahhoz, ahogyan a GPS használata csökkenti a navigációs készségeket?

És hogyan lehet megőrizni az emberi kreativitást és a kritikus gondolkodást az algoritmikus bőség korában?

Az ipari forradalom visszhangjai

Voltunk már itt korábban is. Az ipari forradalom a kézműves kézművességet gépesített termeléssel váltotta fel, lehetővé téve az áruk tömeges másolását és gyártását.

A cipőket, autókat és terményeket hatékonyan és egységesen lehetett előállítani.

A termékek azonban egyúttal egyszerűbbé, kiszámíthatóbbá és az egyéniségtől megfosztottá is váltak. A kézművesség a perifériára szorult vissza, mint luxus vagy az ellenállás egyik formája.

Ma a gondolkodás automatizálásával hasonló kockázat áll fenn. A generatív mesterséges intelligencia arra csábítja a felhasználókat, hogy a sebességet összekeverjék a minőséggel, a termelékenységet az eredetiséggel.

Nem az a veszély fenyeget, hogy az AI cserbenhagy minket, hanem az, hogy az emberek normaként fogadják el a közepes teljesítményt.

Amikor minden gyors, súrlódásmentes és „elég jó”, fennáll a veszélye, hogy elvész a mélység, az árnyalat és a szellemi gazdagság, amelyek a kivételes emberi munkát jellemzik.

Az algoritmikus középszerűség felemelkedése

A neve ellenére a mesterséges intelligencia valójában nem gondolkodik.

Az olyan eszközök, mint a ChatGPT, a Claude és a Gemini, hatalmas mennyiségű, gyakran az internetről összefüggés és engedély nélkül lekapart, emberi kézzel létrehozott tartalmat dolgoznak fel. Kimeneteik statisztikai előrejelzések arra vonatkozóan, hogy az általuk feldolgozott adatok mintái alapján milyen szó vagy pixel fog következni.

Lényegében tükrök, amelyek a kollektív emberi kreatív teljesítményt tükrözik vissza a felhasználóknak – átrendezve és újrakombinálva, de alapvetően származékos módon.

És sok szempontból éppen ezért működnek olyan jól.

Gondoljunk csak a számtalan e-mailre, amit az emberek írnak, a stratégiai tanácsadók által készített diaképekre és a közösségi médiát elárasztó hirdetésekre. E tartalmak nagy része kiszámítható mintákat és bevált formulákat követ. Ilyen vagy olyan formában már előfordult korábban is.

A generatív mesterséges intelligencia kiválóan alkalmasnak tűnik tartalmak – listák, összefoglalók, sajtóközlemények, hirdetések – előállítására, amelyek az emberi alkotás jegyeit viselik magukon, a találékonyság szikrája nélkül. Olyan kontextusokban virágzik, ahol az eredetiség iránti igény alacsony, és ahol az „elég jó”, nos, elég jó.

Amikor a mesterséges intelligencia szikrát vet – és elfojtja a kreativitást

Mégis, még a sablonos tartalmak világában is meglepően hasznos lehet a mesterséges intelligencia.

Egy kísérletsorozatban a kutatók különböző kreatív kihívások teljesítésével bízták meg az embereket. Azt találták, hogy azok, akik generatív mesterséges intelligenciát használtak, átlagosan kreatívabb ötleteket hoztak, és felülmúlták azokat a résztvevőket, akik webes keresést vagy egyáltalán semmilyen segédeszközt nem használtak. Más szóval,

a mesterséges intelligencia valóban képes megemelni a kreatív alapteljesítményt.

A további elemzés azonban egy kritikus kompromisszumot tárt fel: A mesterséges intelligencia-rendszerekre való támaszkodás az ötletelésben jelentősen csökkentette az előállított ötletek sokféleségét, ami a kreatív áttörések döntő eleme. A rendszerek hajlamosak egy kiszámítható közép felé konvergálni, ahelyett, hogy a széleken szokatlan lehetőségeket fedeznének fel.

Nem lepődöm meg ezeken az eredményeken. A diákjaim és én azt tapasztaltuk, hogy

a generatív mesterséges intelligencia rendszerek kimenetei leginkább a gazdag, angol nyelvű nemzetek értékeihez és világnézetéhez igazodnak. Ez az eredendő elfogultság természetesen korlátozza az ötletek sokféleségét, amelyet ezek a rendszerek képesek létrehozni.

Még aggasztóbb, hogy a mesterséges intelligencia rendszerekkel való rövid interakciók finoman átformálhatják azt, ahogyan az emberek a problémákat megközelítik és a megoldásokat elképzelik.

Az egyik kísérletsorozatban a résztvevőknek orvosi diagnózisokat kellett készíteniük a mesterséges intelligencia segítségével. A kutatók azonban úgy tervezték meg a kísérletet, hogy az AI néhány résztvevőnek hibás javaslatokat adjon. Még azután is, hogy ezek a résztvevők abbahagyták az AI eszköz használatát, hajlamosak voltak tudat alatt átvenni ezeket az elfogultságokat, és hibákat követtek el saját döntéseikben.

Ami kényelmes rövidítésnek indul, az az eredetiség csökkenésének önerősítő hurkává válhat – nem azért, mert ezek az eszközök objektíven rossz tartalmat állítanak elő, hanem mert csendben szűkítik magának az emberi kreativitásnak a sávszélességét.

Navigálás a kognitív forradalomban

Az igazi kreativitás, innováció és kutatás nem csupán múltbeli adatok valószínűségi újrakombinációja. Fogalmi ugrásokat, interdiszciplináris gondolkodást és valós tapasztalatokat igényelnek.

Ezeket a tulajdonságokat mesterséges intelligencia nem tudja megismételni.

Nem tudja feltalálni a jövőt. Csak a múltat tudja újrakeverni.

[Lásd: A mesterséges intelligencia határai]

Amit az AI létrehoz, az kielégíthet egy rövid távú igényt: egy gyors összefoglalót, egy hihető tervet, egy elfogadható forgatókönyvet. De ritkán változtat át, és a valódi eredetiséget az algoritmikus egyformaság tengerében való megfulladás veszélye fenyegeti.

A kihívás tehát nem csak technológiai jellegű. Hanem kulturális.

Hogyan lehet megőrizni az emberi kreativitás pótolhatatlan értékét a szintetikus tartalmak áradatában?

Az iparosodással való történelmi párhuzam egyszerre ad óvatosságot és reményt. A gépesítés sok munkást kiszorított, de a munka, az oktatás és a jólét új formáit is létrehozta.

Hasonlóképpen, miközben a mesterségesintelligencia-rendszerek automatizálhatnak bizonyos kognitív feladatokat, az intellektuális képességek szimulálásával új szellemi határokat is megnyithatnak. Ennek során kreatív feladatokat vállalhatnak, például újszerű eljárásokat találhatnak fel, vagy kritériumokat dolgozhatnak ki saját eredményeik értékelésére.

Ez az átalakulás még csak a kezdeti stádiumban van. A mesterséges intelligenciamodellek minden egyes új generációja olyan eredményeket fog produkálni, amelyek egykor a sci-fi világának tűntek. A szakemberek, az oktatók és a politikai döntéshozók felelőssége, hogy ezt a kognitív forradalmat szándékosan alakítsák.

Ez szellemi virágzáshoz vagy függőséghez vezet? Az emberi kreativitás reneszánszához vagy fokozatos elavulásához?

A válasz egyelőre a levegőben lóg.

Wolfgang Messner a Dél-Karolinai Egyetem nemzetközi üzleti tudományok klinikai professzora.

---

DeepL.com – VDGy