top of page

Mindennapi szemezgetésünk (08:00) 11.28.



Egy fontos megállapodást is kötött Izrael a tech-guruval. Korábban a Starlink gázai használatának ügye komoly feszültségeket szült Izrael és Musk között, most úgy tűnik, ez is megoldódott. Shlomo Karhi izraeli kommunikációs miniszter ugyanis bejelentette, hogy Musk beleegyezett, hogy a Starlink műholdas internetét kizárólag izraeli jóváhagyással lehet használni Izraelben és a Gázai övezetben.


(nu, ott is lesznek még sok sebből vérző gondok...)


Hollandia történetének legizraelpártibb kormánykoalíciója jöhet, ha minden jól alakul.


"Minden törvény, minden jogszabály a szabadság korlátozására irányul. Mi itt pontosan ezt tesszük: korlátozzuk a szabadságot, de a KÖZJÓ érdekében tesszük". (nu, persze, mi másért...)

A korábbi UFC-bajnok, az Írországban született Conor McGregor ellen "online gyűlöletbeszéd" miatt folyik nyomozás, amely a közösségi médiában tett megjegyzéseihez kapcsolódik, amelyekben bírálta az ír hatóságokat. Mint ismert, a múlt héten egy algériai bevándorló öt embert késelt meg, köztük három gyermeket.


A svéd lány már megint a zsidó államot támadja a klíma megvédése helyett. (végül is lehet, hogy itt jobban beválna)


Az úgynevezett kollektív Nyugat szó szerint ragaszkodik ahhoz, hogy a világfolyamatok felett a hatalom gyeplőjét kezében tartsa. Ennek érdekében szemérmetlenül folyamodnak a katonai-politikai, gazdasági, ideológiai, információs nyomásgyakorlás eszközeihez, blokkolják a szabad fejlődés lehetőségeit és manipulálják egész társadalmi csoportok és népek tudatát.


Az Ultrahang adásában Szakács Árpád publicista, könyvkiadó volt a vendégünk, akivel a digitális állampolgárság dilemmáiról beszélgettünk.


Huth leszögezte, nem igaz, hogy terrorista vagy bűnözői csoportokat népszerűsítettek, és „A Facebook-oldalunk szerkesztői utoljára egy olyan poszt törléséről kaptak értesítést, mely hét hónappal ezelőtt a Hunnia-per vádlottjainak nyújtott államfői kegyelemről tudósított.”


A Magyar-Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács ülésére érkezik a török elnök.


Az év első kilenc hónapjában Törökország csaknem 158 millió dollár értékben exportált árut 45 kategóriában. Ez háromszor akkora, mint 2022 azonos időszakában. A 2015 és 2021 közötti időszakban ez 28 millió dollár volt – ráadásul a katonai export nagy része az Egyesült Államok szerint „kiemelt prioritású”, és az orosz védelmi ipart erősíti.


Marjana Bezuhla, a Nép Szolgája párt ukrán parlamenti képviselője szerint az ukrán vezérkari főnöknek, Valerij Zaluzsnijnak le kellene mondania. Kirohanását azzal magyarázta, hogy Zaluzsnijnak nincs haditerve 2024-re, a „katonaság egyszerűen csak annyit mondott, hogy havonta legalább 20 ezer állampolgárt kell elvinniük”, Bezuhla szerint ezért kell távoznia a vezérkari főnöknek. Ez pedig úgy tűnik, eléggé felkavarta az ukrán közélet vizét a Strana szerint. Facebook-oldalán ugyanis egy ismert nyugatbarát aktivista, Olekszandr Lemenov a következőképp reagált az ügyre: „Mit lehet mondani erről a kommunikációs stílusról? Nincsenek szavaim... Még több területet fogunk elveszíteni. De nem mindet, messze nem az összeset. És Kijevben valóban lesz hatalomváltás, de nem az orosz kormány, hanem a katonaság által”.


A cseppfolyósított földgáz esetében az Unió szinte minden szemérmetességet sutba dobott.


Az amerikai stratéga szerint a vérontást ünneplő migránsok és Ukrajna feltétel nélküli támogatása lehet az utolsó csepp a pohárban: hatalmas változások következhetnek az európai politikában, Orbán Viktor pedig az új jobboldal zászlóvivője lehet.


Nehéz helyzetben vannak a közép-kelet-európai országok, hogy a technológiaváltás után is megtarthassák az autóipari cégeket, ám Magyarország a Le Figaro szerint is jól áll ebben a versenyben. A Bloomberg után a francia Le Figaro is arról ír: Orbán Viktor és a magyar kormány újabb nagy győzelmet arat azzal, hogy a BYD, a világ egyik leggyorsabban fejlődő autóipari cége Magyarországot választotta, és itt építi fel első európai gyárát.


„Az EU legjobb esetben is kudarcot vallott (...) Saját tagállamait sodorta bajba, válságba” – mondta a politikus.


„Lengyelország zombikormánya létezésbe csoszog” – elégedetlenkedik a brüsszeli lap.


Hamarosan jóváhagyhatják a zöldpárti képviselők törvénytervezetét. Az illegális migráció elszabadulása után most a marihuána legalizálásával tenné nehézzé saját országának és az egész Európai Uniónak a helyzetét a Bundestag, amely hamarosan jóváhagyhatja a zöldpárti képviselők törvénytervezetét.


240 ezer ember él meg közvetlenül vagy közvetve a kábítószer-kereskedelemből.


Mindenesetre – hangzik többfelől – „most legalább végre foglalkozunk a halállal”. Csakhogy biztos ez? És vajon tényleg Donáth Anna és társai ebben az ügyben a Jó Emberek? Francesca Rivafinoli írása.


Legalább is ez derült ki a The Wall Street Journal (WSJ) friss felmérésből. E szerint a megkérdezetteknek már csak alig több mint egyharmada (36 százaléka) hisz benne. 63 százaléka szerint már nem létezik, vagy soha nem is létezett.


A befektetők egy éve a leggyorsabb ütemben adják el az amerikai dollárpozíciókat, mivel alacsonyabb kamatlábakra számítanak jövőre, miután az amerikai jegybank befejezi agresszív kamatemelési kampányát – jelentette pénteken a Financial Times.


A gyárvezetés nem tájékoztatta a szakszervezetet sem az elbocsátások tényéről, sem annak mértékéről – mondta Hajdú Roland, a Continental makói gyárában működő Gumiipari Szakszervezet helyi titkára, ami nem törvényi kötelezettség, mert novemberben és decemberben – az információk szerint – 25-25 munkavállalót küldenek el, ez pedig nem számít csoportos létszám leépítésnek. Itt, a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft.-nél nem autógumik előállítása folyik, hanem autóalkatrészek gyártása, közel 1800 munkavállaló foglalkoztatásával – tudta meg a 24.hu.


“Börtönbe vonulok ma és nem azért, mert nem tudom kifizetni a börtönbüntetésre átváltoztatott pénzbírságot, hiszen nagyon sokan felajánlottátok, a családom, a bajtársaim, hogy kifizetek helyettem, de én arra kértelek benneteket, hogy ne fizessétek ki, hiszen én sem teszem” – jelentette be sajtótájékoztatóján László Attila, a MÖM elnöke. Mint ismert, ez év februárjában egy spontán megmozdulás keretében a MÖM lezárta a debreceni akkumulátorgyár mindkét bejáratát, megbénítva ezzel átmenetileg az ott folyó munkálatokat. László Attila azt gondolta akkor, a spontán akció tettrekészségre sarkalja a magyarokat, és egyre többen folytatják majd a harcot amelyet a magyar termőföldek, ivóvíz, az idegen gazdasági érdek, és az etnikai átalakulás miatt meg kell tenni. Az akkori spontán tiltakozó akciót, a felsőbb rendőri vezetés politikai utasításra a gyülekezési jog megsértése szabálysértésnek nyilvánította és megbüntetett érte hetvenezer forintra, amelyet nem vagyok hajlandó befizetni

– szögezte le László.


Nagyon rossz irány és megengedhetetlen, amit a Katona József Színház tett azzal, hogy kedvezményeket ajánlott fel a Demokratikus Koalíció tagjainak – mondta Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke. Vidnyánszky Attila rámutatott, hogy kedvezményt csak nehezebb sorsúaknak, bármilyen nehézséggel élő társadalmi csoportnak ajánlhat fel egy felelős színház – írja a Magyar Nemzet.


"A Google neurális hálózata szinte minden tárgyat hamisítványnak tart az amerikai fotón" – magyarázza Nikolaî Gerasimhen, a Sberbank AI-szakértője.


 

 
 
 

Comentarios


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
Blogos rovatok
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page