top of page

Mindennapi szemezgetésünk (08:00) 2024.03.18.




A kínai védelmi szóvivő konkrétan azt mondta: ”Kína kész katonailag bárhol beavatkozni, ha az USA vagy a NATO úgy dönt, hogy megtámadja Oroszországot.” VILAG HELYZETE


Megkezdődtek az oroszországi választások, meglepetés nem várható.


Rengetegen várnak, hogy leadhassák a szavazatukat Budapesten az orosz elnökválasztáson, amit egészen komoly biztonsági vizsgálat előz meg.



A Krím és Szevasztopol 2014. március 11-én kiáltotta ki függetlenségét. 2014. március 16-án népszavazást tartottak, amelyen a krími szavazók 96,7%-a, a szevasztopoliak 95,6%-a döntött az Ukrajnától való elszakadás és az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozás mellett. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2014. március 18-án írta alá az újraegyesítési szerződéseket. A dokumentumokat március 21-én ratifikálta az orosz Szövetségi Gyűlés, vagyis a kétkamarás parlament.


Krisjanis Karins szerint nagyszámú bevethető civillel kell elrettenteni Oroszországot.


“Egy válaszjavaslattal állok elő Macronnak: hagyjanak fel a fegyverszállításokkal, amelyeket békés lakosság megölésére használnak, és hagyjanak fel a terrorizmus támogatásával is” – mondta. – Második javaslata Macronnak: tegyen hasonló javaslatot a közel-keleti konfliktusban részt vevő feleknek. "Ott biztosan több múlik Franciaország szaván”.


“Lehet, hogy egy bizonyos ponton – és én nem kívánom és nem is fogom kezdeményezni – hadműveleteket kell majd végrehajtani a helyszínen, bármilyenek is legyenek azok, az orosz csapatokkal való szembeszállás érdekében” – mondta Macron.


Egyes ukrajnai falvak és kisvárosok felnőtt férfiak nélkül maradtak a hadsereg toborzóinak agresszív és válogatás nélküli mozgósítási taktikája miatt, akik Kijev utasítására kétségbeesetten próbálják feltölteni a megfogyatkozott haderő létszámát – derül ki a Washington Post jelentéséből.


Bettina Stark-Watzinger szerint meg kell ismertetni a fiatalokkal, hogy mi veszélyezteti a szabadságukat.


A tartalmakat megtekintve a rendőrök arra jutottak ugyan, hogy konkrét bűncselekmény gyanúja nem áll fenn, de mivel „a rendőrségnek a bűnüldözés mellett az is a feladata, hogy a lehetséges veszélyeket elhárítsa és a bűntetteket megelőzze”, a zsaruk az iskolavezetéssel közösen úgy döntöttek, prevenciós célú elbeszélgetésre rendelik a tanulót. Így hát az igazgató legott kihívta a leányt a kémiaóráról, hogy az egyenruhások felhívhassák a figyelmét, mennyire fontos, hogy „a saját maga védelmében” tartózkodjék az efféle tartalmak megosztásától. A diák megértőnek bizonyult, az intézkedés pedig 10 óra 20 perckor már véget is ért. A tartomány szocdem belügyminisztere nem lát kivetnivalót a rendőri fellépésben; véleménye szerint az arányosság követelménye teljesült, és mivel nem a rendőrök nyomultak be a tanórára, hanem az igazgató szólította ki a leányt, a megbélyegzés lehetőségét is elkerülték. A közszolgálati észak-német NDR csatorna pedig egyenesen „Hecckampány Ribnitz-Damgarten gimnáziuma ellen” címmel sérelmezi, hogy „a jobboldali-populista média és az AfD állítólagos Stasi-módszerek miatt támadja az iskolavezetést”.


A hatóságok a közbiztonság garantálására hivatkozva felszólították a szervezőket, hogy ne tartsák meg a rendezvényt, mert attól tartottak, hogy összetűzés alakulhat ki a résztvevők és az ellentábor között. A rendezők ezt figyelmen kívül hagyták, ezért avatkozott közbe a rendőrség és utasította ki Sellnert. A hatóság tudatta, hogy az előadásnak helyt adó terem bérbe adója is visszamondta a bérleti megállapodást, amikor tudomására jutott, hogy milyen rendezvényt tartanak a helyiségben. Az Identitárius Mozgalmat a német elhárítás, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) 2019-ben olyan szélsőjobboldali szervezetté nyilvánította, amely fajgyűlölő és Iszlám-ellenes nézeteket képvisel. A svájci hírszerzés pedig a Junge Tatról állapította meg 2021-ben, hogy a csoport „az erőszakhoz folyamodás megemelkedett kockázatát hordozza”.


A szombat este az országos televízióban felolvasott nyilatkozatban Abdramane azt mondta, hogy az amerikai katonai jelenlét "törvénytelen" és "sért minden alkotmányos és demokratikus szabályt".


Később beszédében arra is figyelmeztette a tömeget, hogy “ha ezt a választást nem nyerik meg, nem biztos benne, hogy valaha is lesz még egy választás ebben az országban”.


Bomlani látszik az eddig is csak ingatag lábakon álló palesztin egység az öt hónapja folyó háborút illetően. A Fatah azzal vádolta a Hamászt, hogy „október 7-i kalandjával” visszahozza az „izraeli megszállást” Gázába, és ezt súlyosabb katasztrófának nevezte, mint amit Izrael 1948-as megalakulása okozott.


Az új miniszterelnök azt ígérte, hogy meg fog küzdeni a Wales előtt álló kihívásokkal, köztük a megélhetési válsággal, az elégedetlen gazdákkal, valamint a romló egészségügyi és oktatási rendszerrel.




„Nem új jogokat kérünk a kárpátaljai magyarságnak; azokat a jogokat adják vissza, amelyek 2015 előtt már megvoltak” – áll a levélben.


Lantos János, a Mi Hazánk Munkaügyi Kabinetjének elnöke beszélget Mayer Gáborral, aki korábban a Woltnál dolgozott. A beszélgetésben részletesen feltárják, hogyan üldözték el a cégtől a magyar dolgozókat, és hogyan lett egyre több a vendégmunkás.




A Magyar Jelen saját gyártású közéleti vitaműsorában vendégeink vitatkoztak arról, hogy vajon miért vonja be a kormány a kínai rendőröket az ország közbiztonságának megőrzésébe, illetve milyen hatásköröket kapnak Magyarországon ezek a külföldi hatóságok. Élénk szóváltás alakult ki arról, hogy a gödi akkumulátorgyár 88 tonnás szennyezése milyen mulasztások következménye és miként lehetne ezt orvosolni, illetve hogy szükség van-e egyáltalán ilyen gyárakra hazánkban. Végül Magyar Péter pártjáról és lehetőségeiről beszélgettek a vendégeink, latolgatva az esélyeit, megállapítva, hogy az EP-választást már lekéste.




Kérjük, nyomtassa ki, írja alá és adja postára ajánlott levélként (még jobb, ha tértivevénnyel) a csatolt közérdekű bejelentést a Köztársasági Elnöknek, és/vagy országgyűlési képviselőjének és/vagy a kormány bármelyik tagjának, beleértve a Miniszterelnököt is. (Ha erre nincs módja, küldje el e-mailben a bejelentést. 2022–2026 közötti magyar országgyűlési képviselők listáját itt találja, és a képviselő oldalán keresse az „Elektronikus levélcím” –et. 


1 000 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK