Mindennapi szemezgetésünk (08:00) 2024.04.22.
De 30 év múlva vagy még később, amikor a gyerekek megkérdezik: "Nem értem, miért táncolt az összes ápoló a kórházakban a Covid-járvány idején?"...
... akkor nehéz lesz hitelesnek lenni, nagyon nehéz.
Az október 7. utáni események katalógusa rengeteg nyugtalanító kérdést vet fel a háború természetével kapcsolatban. Az UnHerd erről szóló cikkét teljes egészében lefordítottam számotokra. VILAG HELYZETE
Ismét izraeli légitámadás érte vasárnapra virradóra a Gázai övezet déli részén lévő Rafah városát, 13-an meghaltak, köztük kilenc gyerek – közölték palesztin egészségügyi források.
(És amelyek nem...)
Izraelnek jut 17 milliárd dollár, de kap pénzt Ukrajna és Tajvan, sőt, még a palesztinok is.
Az izraeli radikális szélsőbal egyre kisebb és emiatt egyre jobban elvadul egyre nagyobb brutalitásra, agresszióra képes. Ideje lenne betiltani, a terror szervezetek listájára tenni.
Zsidó telepes, neje és gyermeke autózott a Rámalláh közeli El-Mogajjer palesztin falu mellett a megszállt Ciszjordániában. Az út mentén megpillantottak egy lengedező palesztin zászlót, mire a kiválasztott megállt, s kiszállt az autóból, hogy eltávolítsa a „csúf rongyot”. Odaért a botra felvont zászlóhoz, indulatosan belerúgott, mire működésbe lépett a robbanószerkezet.
Szijjártó Péter hozzátette, az európai észak-atlanti vezetők jelentős része háborús pszichózisban szenved, úgy érzik, mintha háborúban állnának Oroszországgal. Mi úgy gondoljuk, hogy az, ami Ukrajnában zajlik, nem a mi háborúnk, ez a legnagyobb különbség a magyar és az észak-atlanti politikai vezetők között – jegyezte meg.
A legtöbb esetben a harckocsikat az (FPV) kamikaze drónok semmisítették meg. Ezek a drónok képesek manőverezni, mielőtt eltalálnák célpontjukat.
Az Iszkander rakéták megsemmisítették a MiG-29-eseket és a 79K6 Pelikán radarral felszerelt, a repülőteret fedező Sz-300-as légvédelmi rendszert a Dnyipro melletti légibázison.
A hírre azután került sor, hogy az amerikai képviselőház szombaton elfogadta a 61 milliárd dolláros támogatási törvényt, a Pentagon szerint a csomagban “olyan dolgok is szerepelnek majd, mint a légvédelmi és tüzérségi képességek”.
2022 februárja óta sok víz lefolyt a Dnyeperen. Ha kicsit visszatekintünk a nyugati sajtó 2022 nyarán írt bejegyzéseire, akkor láthatjuk hogy mára minimum a kőkorszakba tolta vissza a dicső Nyugat Moszkvát, ahol gyalogsági ásókkal támadnak és azzal kenik a penészes vajat a kenyérre is.2023 nyarán azután jött a nagy ukrán ellentámadás, egyes ukrán zenekarok őszre már Jaltába szerveztek koncertet… azóta tudjuk mire volt elég a beharangozott hadművelet...
A szavazás eredménye szerint 360 kongresszusi képviselő támogatta a kezdeményezést, míg 58-an ellenezték azt. A dokumentumot most a szenátusnak küldik megfontolásra.
"A legjobban az aggaszt, hogy nincs kilépési stratégia, csak egy örök háború, amelyben fiatalok halnak meg a lövészárokban tüzérségi lövedékek vagy géppuskák és mesterlövészek által aknamezőkön" - írta Musk a poszt alatt. A milliárdos felhívta a figyelmet Sacks bejegyzésére is, amelyben meglepetésének adott hangot amiatt, hogy az Egyesült Államokban amerikai pénzek kiutalására szavaznak, és akik egy másik állam zászlóit lengetik (a demokraták a Kongresszusban Ukrajna zászlóit lengették a csomag elfogadása után – a szerk.) hazafiaknak nevezik, míg a hazai problémák megoldását, például a saját határ védelmét támogatókat külföldi befolyás ügynökeinek. – Őrület – mondta az üzletember.
Az ENSZ, a WHO és a WEF 2030-as menetrendje hadat üzen a gazdáknak és a hagyományos élelmiszereknek: a jövőben csak a központi bank digitális pénzével lehet majd vizet és élelmiszert kapni. A haszonállatok génmódosításon esnek át. Az élelmiszerek “gyógyszereket” fognak tartalmazni. Forrás: Kla.TV
Polgármesterek leváltásáról tartanak népszavazást Koszovó többségében szerbek lakta északi részének négy több településén vasárnap. A helyi szerbek a voksolás bojkottját jelentették be.
A Hazajáró író-rendezőjével és a Kitörés emléktúra egyik főszervezőjével Tölgyesi Tibor készített interjút.
A most közzétett legújabb, február–márciusi uniós „Eurobarométer” felmérésből egyebek mellett kiderül:
az elmúlt egy évben a magyarok 81 százalékának soha vagy szinte soha nem okozott gondot, hogy a hó végén befizesse a számláit; az uniós átlag 63 százalék (a belga arány ennél kicsit rosszabb).
