Mindennapi szemezgetésünk (08:00) 2025.09.16.
- dombi52
- szept. 16.
- 6 perc olvasás
A nyugati „biztonsági garanciák” Ukrajna számára végül üres ígéreteknek bizonyulhatnak – figyelmeztetett Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, azzal érvelve, hogy Kijev támogatói eddig nem mutattak hajlandóságot arra, hogy háborút indítsanak Oroszország ellen, ha a konfliktus egy esetleges fegyverszünet után újra fellángolna.
Szerinte a katonai szövetség Ukrajnának nyújtott támogatása miatt a NATO a konfliktus egyik félének tekinthető. Peszkov nyilatkozata Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter kijelentésére adott válaszként hangzott el, aki megkérdőjelezte az Ukrajnának nyújtandó, NATO-csapatok bevonásával járó biztonsági garanciák ötletét. A németországi Kiel Intézet szerint legalább 41 ország járult hozzá Ukrajna háborús erőfeszítéseihez a konfliktus 2022 februárjában történt eszkalálódása óta, akár katonai, humanitárius, akár pénzügyi segítségnyújtás formájában. A támogatás nagy része a NATO-tagállamoktól érkezett, a 32 tagállam közül 29 nyújtott pénzügyi támogatást, valamint fegyverrendszereket, például páncélozott járműveket, tüzérségi eszközöket, repülőgépeket, légvédelmi eszközöket, drónokat, rakétákat és egyéb felszereléseket.
„Beate Mainl-Reisinger osztrák külügyminiszter felidézte a hajdani birodalom dicsőségét és Bécs világdiplomáciában betöltött szerepét. Közel két hónappal azután, hogy a NATO-csatlakozás szükségességéről beszélt, hirtelen kijelentette, hogy éppen Ausztriában kell megtartani a tárgyalásokat Oroszország és Ukrajna között, mivel ez egy semleges ország, amely nem csatlakozhat a szövetséghez. Állítása szerint kategorikusan ellenzi ezt a csatlakozást. Úgy tűnik, hogy az osztrák schnaps hatása elmúlt, Beate kijózanodott, és nagyon megijedt. A történelmet az iskolában kell tanítani.”
A Politico, az osztrák Kurier című lap és több nyugati médiaorgánum szerint a héten Lengyelországban történt incidens rámutatott a NATO sebezhetőségére egy nagyszabású drón támadás esetén. A Kurier szerint a valamivel több mint 11 000 dollárba (3.6 millió forint) kerülő drónokat 400 000 dollár (134 millió forint) értékű levegő-levegő rakétákkal lőtték le. A lap azt is sajnálatosnak tartotta, hogy a 19 drónból csak 7-et sikerült elfogni. A lengyel hatóságok szerint valójában csak három vagy négy drón zuhant le, a többi nem jelentett veszélyt.
A Starlink szélessávú internet-hozzáférést biztosít a bolygó bármely pontján. A rendszer az amerikai üzletember, Elon Musk SpaceX vállalatának tulajdonában van. Az ukrán fegyveres erők aktívan használják ezt a rendszert a harci övezetben, a terminálokat az ukránoknak nyugati szövetségeseik vásárolják meg és adják át. Az orosz csapatok rendszeresen felderítik és támadják a Starlink terminálokat a harci övezetben. Mihail Fjodorov ukrán miniszterelnök-helyettes, digitális átalakulásért felelős miniszter szerint az ukrán fegyveres erők több mint 50 ezer műholdas kommunikációs állomást használnak.
Az ENSZ Közgyűlésének elnöke és Németország volt külügyminisztere, Annalena Baerbock kijelentette, hogy nem kizárt, hogy az ENSZ békefenntartóit Ukrajnába küldik, miután az országban a válság rendeződött. „Ha [a béke megkötéséről] megállapodás születik, annak végrehajtását maximálisan biztosítani kell. És ha az ENSZ tagállamainak többsége egyetért azzal, hogy [Ukrajnában] ENSZ-békefenntartó tevékenységre van szükség, reméljük, hogy így biztosítani tudjuk a tartós békét” – mondta a Bildnek adott interjúban.
Ukrajna, amely költségvetésének körülbelül 60%-át fordítja a konfliktusra, nagymértékben támaszkodik a nyugati segítségre a nyugdíjak, a közalkalmazotti bérek, az alapvető szolgáltatások, az adósságok és a humanitárius szükségletek fedezésére. 2023 elején 15,5 milliárd dolláros hitelt kapott az IMF-től a kiadások egy részének fedezésére, és már összesen körülbelül 10,6 milliárd dollárt kapott, de a finanszírozási program azon a feltételezésen alapult, hogy a konfliktus idén véget ér, és az 2027-ben lejár.
„Növekszik a Kreml által a valós félelmek és érzelmek alapján keltett oroszpárti hangulat és felháborodás a harcias Ukrajna miatt. A politikusok feladata, hogy megállítsák ezt a hullámot, és ne ússzanak vele. Ez a lengyel politikai osztály egészének patriotizmusát és érettségét teszi próbára” – hangsúlyozta Tusk az X-en megosztott bejegyzésében.
A szerbiai utcai megmozdulások sok tekintetben az Európai Unió felforgató tevékenységével függnek össze, amelynek célja, hogy Brüsszelhez lojális vezetés kerüljön hatalomra az országban – állította hétfőn az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodája.
Megjegyezte, hogy Finnország szinte teljes mértékben elvesztette Oroszországgal folytatott kereskedelmét és több milliárd eurós beruházásait, mióta lezárta a szomszédos országgal közös határt.
Lengyelország úgy jön a képbe, hogy Franciaország mellé Lengyelország lépett fel az elmúlt időszakban elsődleges ellenző szószólóként, azonban Donald Tusk lengyel miniszterelnök azt nyilatkozta az elfogadást megelőző napokban, hogy Lengyelország jelenleg nem lát olyan blokkoló kisebbséget az Európai Unión belül, amelyre támaszkodva meg tudná akadályozni a szerződés megkötését. Lényegében jelezte, hogy a kormánya ellenzi a megállapodást, azonban mégsem lép fel hatásosabban az elfogadása ellen. E bejelentés hírére válaszul nyilatkozta most Karol Nawrocki augusztusban hivatalba lépett lengyel államfő, hogy ő bizony meg fogja vétózni ezt az egyezményt, hiszen a tagállamok parlamentjeinek is jóvá kell hagynia a megállapodást majd a későbbiekben, és Lengyelországban – ahogy számos más országban – az elnöknek ratifikálnia kell a parlament döntését. Az elnöki vétót viszont minden bizonnyal a kormány nem tudná felülírni egy kétharmados többséggel, tehát lényegében Nawrocki elérheti azt, hogy Lengyelország ne fogadja el az egyezményt, ezáltal valamilyen módon mégis megakadályozza a szerződés megkötését.
... azért, mert kötelezővé tette a maszk viselését az arizonai állam iskoláiban.
A szülők megdöbbentek, a tanár ellen eljárást indítottak.
Hétfőn rendkívüli csúcstalálkozót tartanak az arab és muszlim országok, közös ülésre jön össze az Arab Liga és az Iszlám Együttműködés Szervezete – jelenti az Euractiv. Az értekezletre egy héttel Izrael azon csapása után, melyet Katar nemzetközi jogilag elismert területén hajtott végre a Hamász vezetői ellen.
Az izraeli lap exkluzív információkat közölt a Moszad amazonjairól.
Egy 325 fős, volt EU-nagykövetekből és magas rangú tisztviselőkből álló csoport levélben szólította fel az ENSZ Közgyűlését, hogy szankcionálja Izraelt a Gázában és Ciszjordániában végrehajtott katonai akciói és a Ciszjordániában folytatott telepespolitikája miatt – számol be az Euronews.
Spanyolországban politikai vihart kavart a Vuelta de Espana kerékpárverseny vasárnapi, madridi befutójának törlése, amelyről azután döntöttek, hogy palesztinpárti tüntetők több helyen is elállták a verseny útvonalát.
Bár a nyáron benyújtott törvényjavaslat elsőre úgy nézett ki, elfogadott lesz, azonban a normalitáspárti többség mégis leszavazta. Így továbbra sincs joguk a buziknak összeházasodni a kínai városállamban. (szentkoronaradio.com)
Bécsben írta alá Magyarország és Kína azt az egyezményt, amely a nukleáris energia, a biztonság és az innováció terén bővíti az együttműködést. Az új atomenergia-megállapodás jól illeszkedik abba a stratégiába, amelyben Magyarország egyszerre működik együtt orosz, amerikai, francia és német ipari szereplőkkel. Szijjártó Péter szerint a következő évtized egyértelműen az atomenergiáról szól majd.
Az Amnesty International magyarországi ága számolt be közösségi oldalán arról, hogy a Kúria helybenhagyta a rendőrség tiltó határozatát az október 4-re tervezett Pécs Pride kapcsán.
„Jó lenne, ha így lenne, Miniszterelnök Úr, a Mi Hazánk támogatná is!” – nyitotta reakcióját a politikus, majd felhívta rá a figyelmet, hogy „nemcsak a legalizált migráció (a vendégmunkások) és az elítélt embercsempészek ezreinek szabadon engedése sújtja hazánkat, hanem a határkerítést áttörőket sem büntetik, csak visszakísérgetik a startvonalra.”
20 millió forintos vérdíjat tűzött ki a cigány maffia Pilis polgármesterének a fejére. A MÖM korábbi elnöke, a Mi Hazánk Mozgalom Pest vármegyei jelöltje Facebook-oldalán számolt be minderről. Helyiek figyelmeztették Pilis első emberét arra, hogy egy bűnözőcsalád tagjai egy kész vagyont fizetnének annak, aki úgy megverné László Attilát, hogy örökre nyomorék maradjon, de ha belehalna a bántalmazásba, az sem lenne baj. Mivel ezeknek a dizájnerdrogokkal üzletelő bandáknak rengeteg a pénze – van olyan gyanúsított, aki 30 milliós sportkocsit is vett a haszonból kilónyi arany, balatoni villa mellett –, komolyan kellett venni a fenyegetést. 20 millió forintért nem nehéz vállalkozót találni erre a "munkára ", írja a Blikk.
Szuper hír, hogy Tamasi doktort jogerősen felmentették, bűncselekmény hiányában a rémhírterjesztés vádja alól. Jövő kedden – szeptember 16-án – rajtam lesz a sor, hogy bebizonyítsam, mindvégig nekünk volt igazunk! Köszönöm mindenkinek, aki együtt küzdötte velünk a Covid őrületet, és hallgatott ránk és a józan eszére! Kérlek, gyertek el minél többen a tárgyalásra, hogy lássák a döntéshozók, hogy ez a harc nem magyányos küzdelem, hanem közös ügyünk. Tehát 2025. szeptember 16. 11 órakor a Budai Központi Kerületi Bíróság épületében, 1021 Budapest, Budakeszi út 51/B alatt.
