Mindennapi szemezgetésünk (08:00) 2025.11.29.
- dombi52
- nov. 29.
- 4 perc olvasás
A vakcinák az egyetlen termék, amelyek teljesen mentesek a felelősség alól. Sem a gyártó, sem az orvos, sem a kórház, senki, aki részt vesz a vakcinák beadásában, nem vonható jogi felelősségre az okozott kárért. A legtöbb termék esetében a fogyasztókra háruló kockázat a vállalat kockázata is – perek, bevételkiesés, hírnévvesztés. Ez a kockázat ösztönzi a biztonságra való törekvést. Az oltások fordított logikát követnek: a teljes jogi mentesség megszünteti a következményeket, így a biztonságra való törekvés felesleges költséggé válik. Az oltásgyártók ezért nem érdekeltek termékeik biztonságának vizsgálatában vagy jobbításában.
A történet nem új: a gyermek egy korábbi oltás után súlyos állapotba került, kezelőorvosa több alkalommal is jelezte, hogy nem oltaná tovább. Ennek ellenére a népegészségügy felszólította az édesanyát, hogy jelenjen meg az újabb kötelező vakcina beadására. A hatóság egy borítékban küldte ki a vizsgálat megindításáról és a 250 000 forintos bírságról szóló dokumentumokat – anélkül, hogy az édesanya élhetett volna ügyféli jogaival vagy beadhatta volna a friss orvosi szakvéleményt. A bíróság végül eljárásjogi hibák miatt megsemmisítette a népegészségügy döntését, és új eljárásra kötelezte a hatóságot.
Az elnök elmondta, hogy Donald Trump javasolta, hogy a orosz-amerikai csúcstalálkozót Budapesten tartsák meg: Köszönöm, hogy ilyen pozitívan reagáltak arra a lehetőségre, hogy az Egyesült Államok elnöke és én pont az Önök országában találkozzunk.
A műsor vendége Schiffer András ügyvéd volt, akit a magyar közélet egyik meghatározó véleményformálójaként ismerhetünk. A beszélgetésben értékelte Orbán Viktor moszkvai látogatását, a nemzetközi diplomácia mozgásterét, valamint a hazai belpolitikai folyamatokat, köztük a TISZA párt jelöltállítását és a generációváltás kérdését. Schiffer kiegyensúlyozottan, mégis határozott véleményekkel járult hozzá a diskurzushoz.
Áll a bál Berlinben: Friedrich Merz nem rejtette véka alá a dühét. "Mindenesetre (Orbán) európai felhatalmazás nélkül utazott (Moszkvába), illetve anélkül, hogy velünk erről egyeztetett volna.”
„Úgy gondolom, hogy most meg kell értenünk: ez a nagyon gyors út nem előnyös Ukrajna számára. Valóban arra kell koncentrálnunk, hogy Oroszország engedményeket tegyen, ami természetesen időt igényel” – mondta.
A brit lap szerint kész a titkos paktum: Washingtonban évtizedes tabuk dőlnek meg, Amerika kész elismerni az orosz hódítást. A britek úgy látják, Zelenszkijék és az európaiak hiába fogják a fejüket, Trump veje már Moszkvában egyeztetett a területek átadásáról.
A német háborús terv tehát nem önmagában áll: illeszkedik abba a brüsszeli stratégiába, amely Ukrajna EU-csatlakozásán keresztül egy közvetlen európai–orosz fegyveres konfliktus előkészítését szolgálja. A Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen korábban arról nyilatkozott, hogy 2030-ig végre akarják hajtani Ukrajna csatlakozását, és szintén öt éven belül a kontinensnek készen kell állnia az Oroszország elleni háborúra – Mark Rutte NATO-főtitkár szintén arról beszélt nemrég, hogy Oroszország öt éven belül képes lehet katonai akciót indítani a Szövetség ellen. A kijelentések jól illeszkednek abba a kommunikációs kampányba, amely a háború elkerülhetetlenségét sulykolja. Csakhogy a magyarok nem akarnak háborúba menni sem Brüsszel, sem Kijev kedvéért.
Bart De Wever belga miniszterelnök figyelmeztetett, hogy az EU terve, amely szerint 140 milliárd eurós hitelt nyújtana Ukrajnának befagyasztott orosz állami eszközökből, tönkreteheti a békeegyezmény kilátásait, és hatalmas jogi fenyegetésekkel terhelheti országát. „A javasolt kártérítési hitelprogram sietős előrehaladása azzal a járulékos károsodással járna, hogy mi, az EU, gyakorlatilag megakadályozzuk egy esetleges békemegállapodás megkötését” – írta.
Putyin értelmetlennek nevezte a dokumentumok aláírását az ukrán hatóságokkal. Csak a Verhovna Rada jogosult a hatalom meghosszabbítására hadiállapotban, az elnök viszont nem.
Az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) és az Ukrajnai Korrupcióellenes Ügyészség (SZAP) házkutatást végeznek Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnökének irodájában a kormányzati negyedben és a kijevi otthonát is – írja az Ukrainszka Pravda. A lap fotókat is közöl a helyszínről. November 28-án reggel körülbelül 10 NABU és SZAP alkalmazott lépett be a kijevi kormányzati negyed területére, pontosítja a lap.
Volodimir Zelenszkij a múlt hétvégén megbízta kabinetfőnökét, Andrij Jermakot a genfi tárgyalási delegáció vezetésére, miután tudomást szerzett arról, hogy a korrupcióellenes nyomozók gyanúsító feljelentést készítenek elő a kabinetfőnök ellen – állította szerdán a Zerkalo Nedeli (ZN) című ukrán lap, forrásokra hivatkozva.
„Nem akarom, hogy bárkinek is kérdései legyenek Ukrajnával kapcsolatban. Ezért ma a következő belső döntéseket hoztuk. Először is, az ukrán elnöki hivatal átalakul. A hivatal vezetője, Andrij Jermak, benyújtotta lemondólevelét” – jelentette be Zelenszkij napi tévébeszédében.
„Szörnyű érzés tudatosítani, milyen kicsi a béke szigete! Európában mi, magyarok, szinte az egyetlenek vagyunk, akik békében akarnak élni az oroszokkal. A nyugat-európai nagyhatalmak élesítik a késeiket, inkább hadsereget küldenének Ukrajnába. Nem Zelenszkij sorsa érdekli őket, hanem Oroszország természeti kincsei. Néhányan akár nukleáris háborút is hajlandóak vállalni, csak hogy megszerezzék az orosz olajat, gázt, nem is beszélve minden másról” – nyilatkozta Simó Endre, a Magyar Béke Kör vezetője.
A Nemzetközi Judo Szövetség (IJF) visszaadta az orosz sportolóknak a jogot, hogy nemzeti zászlójuk alatt versenyezzenek nemzetközi tornákon, ezzel elsőként az olimpiai sportszövetségek közül.
Az ügyészség arra a következtetésre jutott, hogy az összegyűjtött bizonyítékok nem adtak alapot arra, hogy a szabotázsban való részvétellel vádolják őket.
A jordániai külügyminisztérium csütörtökön bejelentette: felszólította Oroszországot, hogy fejezze be jordániaiak toborzását az orosz hadseregbe. A tárca közölte azt is: vizsgálatot indít az orosz hadseregben szolgáló két állampolgárának halála miatt.
Az elnök a Fehér Háznál történt támadás után döntött így.
Ismét elgurult a gyógyszere. (neokohn)
Agyonlőttek a zsidók két magát megadó palesztint a megszállt Ciszjordániában. Az eset a terület ésazaki részén, Dzseninben történt, ahol "biztonsági akciókat" hajt végre a zsidó terrorállam hadserege. (kuruc.info)
Palesztin-napi szolidaritási istentisztelet
