Mindennapi szemezgetésünk 2026.10.30.
Az Északi Áramlat gázvezeték még az ukrajnai konfliktus lezárulta után sem fogja újraindítani az orosz gázszállítást Európába – jelentette be Paula Pinho, az Európai Bizottság szóvivője. Brüsszel ellenezte az Egyesült Államok és Oroszország közös erőfeszítéseit a gázvezeték működésének újraindítására – jegyzi meg a lap. „Túl jól ismerjük a fosszilis tüzelőanyagok beszerzésében Oroszországtól való függőség rejtett árát. Ezeket fegyverként használták fel, és mi fizettük meg az árát, ezért nem felejtjük el” – mondta Pinho.
Volodimir Zelenszkij megerősítette: Kijev Európa távolmaradása esetén is leül a tárgyalóasztalhoz.
Litvániában 2032-től bevezetik a férfiak általános kötelező katonai szolgálatát. Erről az ország Védelmi Államtanácsa döntött – közölte Gitanas Nausėda elnök, akinek szavait az állami irányítású LRT idézi.
Hollandia a következő három évben további 1,2 milliárd euró nem katonai támogatást nyújt Ukrajnának – jelentette be a holland kormány; Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán látogat Hágába, ahol Rob Jetten miniszterelnökkel és Vilmos Sándor királlyal tárgyal.
„Sokan csak arról beszélnek, hogy 2030-ra fel kell készülni a háborúra, függetlenül attól, hogy ez helyes-e vagy sem. Mi, először is, készen állunk. De mi nem akarunk semmiféle háborút Európával. Ha valaki akarja, akkor készüljön fel” – jegyezte meg az államfő.
Európában a gazdaság lassul, az ipar leépül, a lakosság elszegényedik, miközben 460 millió ember szabadságeszményét és demokráciáját áldozzák fel a zöld „tudomány” oltárán. Mindezek ellenére – elméletben persze – Európa forr. A bürokratikus körökben felhalmozódott ostobaság mennyisége kétszer olyan gyorsan növekszik, mint a mesterséges intelligencia fejlődése egy kupica pálinkában.
Elon Musk az ukrajnai műholdas terminálok szállításától eljutott odáig, hogy bírálja Kijevet, és korlátozza a kommunikációt, amelytől az ukrán hadsereg függ – erről számolt be a The Atlantic több mint egy tucat amerikai és ukrán tisztviselővel, katonával, dróngyártóval és Starlink-szakértővel folytatott beszélgetések alapján.
Az orosz nyelvű kulturális termékek törvénytelenek lesznek… Ukrajnában módosításokat készítenek elő a kultúrára vonatkozó törvényhez, amelyekkel betiltják az összes orosz nyelvű kulturális terméket, vagyis többek között az ukrán állampolgárok által orosz nyelven készített tartalmakat is.
Az alelnök szerint az amerikai támadások leállítására irányuló tárgyalásokhoz „meg kell vitatni a nukleáris kérdést”.
Amint arról a Neokohn is beszámolt, Netanjahu miniszterelnök Likud pártja rendőrségi és titkosszolgákati nyomozást követelt a szerdai nap során, hogy vizsgálják ki a széles körű választási csalás és megfélemlítés vádját, mivel állításuk szerint a keddi választásokat az arab pártok „ellopták”.
A francia szenátus elfogadta szerdán a "rendbontók fizetnek" című törvényjavaslatot, amely polgári felelősséget állapít meg bármely utcai rongálást elkövető csoport valamennyi tagja számára anélkül, hogy bizonyítani kellene, személy szerint ki vett részt a rongálásban.
Írhatnám, hogy hányadik epizódja következik a „nem hajbókolunk az ellenségeink előtt” történetnek, de magam sem tudom, hányadik ez, úgyhogy maradjunk abban, ez egy végtelenített történet. De fontos újra és újra leszögezni a konklúziót. Ezúttal – nem először – a francia Marine Le Pen szolgáltatta a példát.
Az assisi nemzetközi ökumenikus találkozón rögzített beszédében XIV. Leó pápa kijelentette, hogy a „békének” az ember „vezetőcsillagának” kell lennie, miközben egyszer sem említette Jézus Krisztust, sem a Szentháromságot.
Előbb törvényesen megválasztott brazil elnöknek, majd Brazília törvényes vezetőjének nevezte magát szerdán Flávio Bolsonaro szenátor, aki szerint választási puccskísérlettel fosztotta meg őt a választási győzelmétől Luis Inácio Lula da Silva baloldali elnök és a legfelsőbb bíróság.
A mesterséges intelligencia (MI) térnyerésével rohamosan szaporodó adatközpontok elleni tiltakozás párthatárokon átívelő politikai üggyé vált az Egyesült Államokban: tíz államban a jövő heti félidős választásokkal egy időben az ilyen létesítmények építésének korlátozásáról is döntenek a választók.
Orbán Viktornak komoly esélye van arra, hogy António Guterres helyett ő legyen az ENSZ főtitkára – vélekedett az aif.ru-nak adott exkluzív interjúban Igor Nyikulin, az ENSZ biológiai fegyverekkel foglalkozó bizottságának egykori tagja. Az AfD-ben sem maradt visszhang nélkül az ötlet: a német jobboldali párt egyik politikusa már nyíltan támogatásáról biztosította Orbán Viktor esetleges jelölését.
A lakiteleki DPK-táborban beszélt a volt kormányfő a nemzeti ellenállásról, kijelentve, hogy az ország még nem áll készen rá, ők viszont igen. A csatorna e hét elején aztán újabb megkeresést küldött, melyre ezúttal a Nemzeti Nyomozó Iroda válaszolt: Tájékoztatjuk, hogy a feljelentés beérkezett a Nemzeti Nyomozó Irodához, annak tartalmát feljelentés kiegészítés keretében vizsgáljuk.
Jogászok egy csoportja megfogalmazta a jogállami büntető igazságszolgáltatás tíz pontját, mely – értékelésük szerint – világos határvonalat húz a jogállam és a rendőrállam közé, s garantálja az egyén szabadságát a hatalom szabadságával szemben. A tíz pont megfogalmazói úgy érzik, ez a „37 esztendős vívmány” került most veszélybe. Lássuk hát a tíz pontot. Elsőként megfogalmazták, hogy egy jogállamban az alapvető emberi jogok mindenkit egyformán megilletnek, így a törvény ellen vétőket is. Szerintük egy jogállamban még akkor is be kell tartani az előírt eljárásmódot, ha a társadalom adott ügyben jogosan várja el az elszámoltatást. Ahogyan az is meggyőződésük, hogy a jogállamban mindenkit megillet az ártatlanság vélelme. Ez pedig megköveteli, hogy a gyanúsítottakat ne talpig vasban állítsák a hatóságok elé, ha nincsen konkrét biztonsági kockázat. Értékelésük szerint ezt, illetve a tisztességes eljárás követelményét sérti az a gyakorlat, amely a büntetőeljárásokat médianyilvánosság előtt zajló, megalázó és megfélemlítő politikai látványossággá alakítja.
Szerintük az automatikusan elrendelt letartóztatások, a megbilincselt gyanúsítottak kamerák előtti elvezetése és a védőügyvéd megfigyelése sérti az ártatlanság vélelmét.
Magyar Péter kezdeményezését, amelyben a visegrádi országok mellett Ausztriát és Németországot is meghívta a V4-ek gödöllői találkozójára, kifejezetten elhibázottnak nevezte, hiszen a regionális együttműködés egyik fontos célja éppen a német gazdasági-hatalmi érdekek ellensúlyozása. Ez fegyverletétel a Strabag, a Switalski meg a T-Systems előtt. Hát ez zajlik nap mint nap Magyarországon – fogalmazott Schiffer András.
A hétvégén tartották Felvidéken a helyhatósági választásokat. Az Eperjesi Kerület eredményével a felvidéki közélet is felbolydult. A Szuverén Nemzetek Európájának (ESN) frakciójához tartozó Köztársaság (Republika) EP-képviselője, Milan Mazurek 100 131 szavazatot szerzett (35,18%), ezzel nem csak második lett Milan Majersky mögött, de több mint megháromszorozta támogatottságát a 2022-es választáshoz képest. Akkor kevesebb mint 29 ezer szavazatot kapott a Republika alelnöke.
Felidézzük, hogy a radikálisnak nevezett politikai és társadalmi folyamatokra egyesek már húsz évvel ezelőtt figyelmeztettek, és megvizsgáljuk, mennyiben igazolódtak be ezek a félelmek. Szó lesz a Tisza-kormány intézkedéseiről, az Orbán-korszak örökségéről, valamint a migrációval, az LMBTQ-kérdésekkel és a Pride-dal kapcsolatos politikai vitákról. Kiemelt témánk az iskolai érzékenyítés, a szülői beleegyezés kérdése, valamint az, hogy milyen szerepet játszanak a civil szervezetek a gyermekek szemléletformálásában. Megvitatjuk, hogyan viszonyulnak a jelenlegi politikai szereplők a hagyományos családi értékekhez, a nemzeti szimbólumokhoz, a történelmi emlékezethez és a keresztény hagyományokhoz. Szóba kerül Magyar Péter politikai szerepvállalása, a kampány során elhangzott állítások, valamint a politikai kommunikáció és a közösségi média befolyása a választókra. Visszatekintünk a 2015-ös migrációs válságra, és megvizsgáljuk, milyen tanulságokat kínálnak a nyugat-európai országok migrációval kapcsolatos tapasztalatai. Beszélünk a közéleti megosztottságról, a politikai felelősségről, valamint arról is, hogyan lehet különbséget tenni a tények, a vélemények és a politikai kampányokban megjelenő állítások között. Budaházy Eddával azt is körbejárjuk, milyen lehetőségei vannak a szülőknek és a civil közösségeknek arra, hogy békésen és törvényes keretek között hallassák a hangjukat a gyermeknevelést érintő kérdésekben. Végül arra keressük a választ, milyen állapotban van ma a magyar jobboldal, hogyan alakulhat a jövője, és milyen szerepet kaphat a közéleti párbeszédben a nemzeti identitás, a család és a hit.
„A népképviselet korlátozásaként – egyebek mellett – a problémák között említettük a képviselők mandátumkorlátozását, egypárti köztársasági elnök kinevezésének folyamatát, de a Meta beavatkozását is a magyarországi választásokba” – zárta posztját a nemzeti ellenzéki politikus.
Az egyházak tiltakozása ellenére megtartják a Halloween-fesztivált október 30. és november 1. között az erdélyi Segesváron, a Világörökség részét képező középkori várban.
