Mindennapi szemezgetésünk – idegennyelvű sajtóból is – esti frissítés (19:54) 2022.04.06.
–
Mihail Mizincev vezérezredes, az orosz Nemzetvédelmi Irányító Központ vezetője állítja, hogy "Az ukrán nacionalisták lőttek Dergacsi falura Harkiv régióban, majd filmre vették a lerombolt épületeket és a "számos halottat ", hogy továbbítsák a nyugati médiának". Elmondása szerint az akcióban nyugati hírügynökségek képviselői részt vettek. Az eseményeket az Ukrán Fegyveres Erők 72. Információs és Pszichológiai Műveleti Központjának katonái vezették. Mizintsev szerint minden civilnek - "a színpadi forgatás résztvevőinek" fejenként 25 ezer dollárt fizettek. Az orosz minisztérium szerint hasonló akciókat hajtanak végre az ukrán biztonsági erők a Szumi régióban található Konotop és Trostyanec városokban, valamint a Kijev melletti Borodjankában és Katjuzsankában. „Hasonlóan a bucsinszki forgatókönyvhöz, az orosz fegyveres erők elleni alaptalan vádakkal, ezúttal sem fog működni” – mondta a központ vezetője. Előző nap Oroszország érveket terjesztett az ENSZ elé a Bucha-i anyagok nyilvánosságra hozatala körül kialakult helyzettel kapcsolatban. A történteket a védelmi minisztérium az ukrán hatóságok és a nyugati média provokációjának nevezte. (v)
Szergej Lavrov múlt heti delhi látogatását követően kijelentette: „Ami a rubel és rúpia kereskedelmi pénzügyi tranzakciókban történő felhasználását illeti, szeretném felidézni, hogy már sok évvel ezelőtt kezdtünk eltávolodni a dollártól és az eurótól az Indiával, Kínával és sok más országgal fennálló kapcsolatainkban. A jelenlegi körülmények között ez a tendencia természetesen erősödni fog. Készek leszünk Indiát minden olyan áruval ellátni, amelyet meg akar vásárolni.” „Kínával a kezdetektől fogva minden világos volt, hiszen az Egyesült Államok rendszerszintű versenytársává nevezték ki, és régóta kap új szankciócsomagokat okkal vagy ok nélkül. Indiának más a helyzete. Évek óta próbálják faltörő kosnak használni Kínával szemben. Ugyanakkor India továbbra is a BRICS tagja és Oroszország, Kína és mások állandó partnere marad.” (v)
"Határozottan sürgetni kell a kormányokat, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a fenyegetés mérséklésére és a konfliktusos területek közelében kereskedő hajók biztonságos áthaladásának biztosítására." A Fekete-tenger – amelynek vizein Bulgária, Románia, Grúzia és Törökország, valamint a háborúban álló Ukrajna és Oroszország osztozik – kulcsfontosságú a gabona, az olaj és az olajtermékek szállításában. Ukrajna és Oroszország egymást vádolták aknák lerakásával a Fekete-tengeren, az elmúlt napokban török és román katonai búvárcsapatok hatástalanították a vizeikre tévedt aknákat. (v)
Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak azt mondta, hogy az európai országok Kalinyingrád blokádját megcélzó esetleges kalandjai nem mást, mint a tűzzel való játszadozás. "Nagyon remélem, hogy Európában a józan ész továbbra sem engedi meg, hogy Kalinyingrád környékén ilyen játszmákban vegyenek részt. Azt hiszem, sokan megértik, hogy ez egy játék a tűzzel" – válaszolta Grusko arra a kérdésre, hogy Lengyelország és a balti államok megszervezhetik-e az enklávé blokádját. (v)
Az ukrán fél egyre inkább korlátozza a katonai helyzettel kapcsolatos információk továbbítását, ehelyett az agresszor problémáinak bemutatására és a neki okozott veszteségeket hangsúlyozza. Feltételezhető, hogy a harcoló csapatok helyzetében bekövetkező jelentős változásokat - legalábbis hosszú távon - nem titkolják el, és az erről szóló üzeneteket közvetetten eljuttatják a sajtóhoz (mint pl. Iziumu megtámadása, amelyről a helyi hatóságok néhány nappal korábban tájékoztattak. ). A mariupoli katonai helyzetről az elmúlt napokban érkezett jelentések az Azov önkéntes ezredtől származó információkra szorítkoztak, amelyek az agresszort ért veszteségekről (miközben nem hivatalos hírek szerint az ukrán hadsereg egyes reguláris egységei még védekeztek). A valóságban ezek az erők április 3-án vagy 4-én megadták magukat, és fogságba kerültek. Nagy a valószínűsége a harcok felerősödésének Harkiv térségében, Dél-Ukrajnában és a Donbászban. Az ukrán városok elleni rakétatámadásokra is számítani kell. A buczai és más helyeken történt orosz bűncselekmények nyilvánosságra hozatala, valamint Dmitrij Medvegyev cikke után, amelyben többek között tagadta az ukrán nemzeti identitást, a béketárgyalások során inkább zsákutcára lehet számítani, mint előrelépésre. Bár a háború alatti közvélemény-kutatásokat nagyon óvatosan kell kezelni, az eredmények összhangban van más központok kutatásaival, és azt mutatja, hogy alakosság többsége hisz Ukrajna győzelmében. (v)
A 2014 utáni ukrán haderő-modernizálás sikere paradox módon az orosz aggodalmakat igazolja. Robert C. Castel elemzése. Amit 2014 után az oroszok kibontakozni láttak, az egy 250 ezer fős, de facto NATO hadsereg kiépítése néhány száz kilométerre a fővárosuktól. Mindez egy olyan állam birtokában, amelyik joggal támaszthat területi (vissza)követeléseket Oroszországgal szemben. Az oroszok szemszögéből nézve a dolgot az invázió egy preventív háború, hasonló Izrael 1956-os háborújához Egyiptom ellen. Abban az esetben is egy gyors haderőfejlesztési program, a csehszlovák fegyverügylet volt a casus belli. (v)
Benjamin Netanjahu nagyon örül a Jamina-képviselő döntésének, aki szerda reggel bejelentette, hogy kilép a kormánykoalícióból.
Eddig 833 sportolónak lett munka közben szívmegállása március 18-ig (2022), ezek közül 540-en meg is haltak sajnos a sportolókat érintő kötelező COVID oltások megkezdése óta.
Brüsszel ne kövesse el ugyanazt a hibát, amit a magyar baloldal! – írta az igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán. Varga Judit kiemelte: az Európai Bizottság fogadja el a magyar emberek döntését, „ne Magyarországot büntessék, mert április 3-án a többség nem Brüsszel kívánalmai szerint szavazott”.
Heribert Prantl véleménye Andrij Melnykről, Ukrajna németországi nagykövetéről. „Melnyk ukrán nagykövet Stepan Bandera iránti csodálatával irritál. Mögötte egy zavaros és baljóslatú német-orosz-ukrán történet rajzolódik ki." Süddeutsche Zeitung: Melnyk Ukrajna németországi nagykövete szándékosan úgy viselkedik, mint egy dög. Andrij Melnyk, Ukrajna németországi nagykövete nagyon gyakran nem illően viselkedik, és nem véletlenül teszi ezt – írja a Süddeutsche Zeitung című lap. Heribert Prantl, a cikk szerzője szerint az utóbbi időben a diplomata folyamatosan részt vesz különféle talkshowkban, és nagy népszerűségnek örvend. Melnyk immár hét éve németországi nagykövet, és a megfigyelő szerint általában jó benyomást kelt: jól tud németül, mindig szépen öltözött és fésült, és általában tudja, hogyan kell viselkedni. Ha azonban az oroszokról van szó, Kijev képviselője minden határt túllép. A „Koncert a Szabadságért és Békéért” című előadásról Melnyk hangos felháborodásának adott hangot a Twitteren, amiért „csak orosz szólisták” vannak jelen a Berlini Filharmonikusokban. Melnyk ráadásul a közelmúltban felrótta Frank-Walter Steinmeier német elnöknek, hogy Oroszországban "hatalmas kapcsolati hálója" van. "Minden tiszteletem mellett ez az ember egy diplomata álarcba bújt dög. Arról vált ismertté, hogy nem tulajdonított jelentőséget nyilatkozatai diplomáciájának. Azért bunkó, mert ilyen akar lenni, és nem azért, mert nem tud más lenni. Más is lehetne, ha akarná" - mondta Prantl. Az újságíró aggodalmának adott hangot amiatt is, hogy Melnyk ilyen magatartása káros hatással lehet az ukrán menekültekre. Bár egyes médiák megpróbálják igazolni sértéseit, és támadásait és úgy beállítani, mint egy "diplomatát, aki képes beszélni az érzéseiről", egyre gyakrabban követi általános felháborodás a kijelentéseit. (v)
Állítólag legalább 30 gyanús biolaboratórium működik Ukrajnában, amelyeket az Egyesült Államok finanszíroz. Ha a tudományos kutatás olyan eredményre vezethet, amely elpusztítja az emberiséget, akkor itt az ideje, hogy leálljon! Tudósok ezért a rendkívül kockázatos, úgynevezett “gain-of-function” kutatás azonnali leállítását követelik, amely még a koronavírusnál is sokkal veszélyesebb vírusokat hozhat létre.
Bình luận