Mindennapi szemezgetésünk (16:49)
A kényszerszünet után összeült a szenátus és a képviselőház a Capitolium épületében, és végül hitelesítették Biden győzelmét.
A magyar kormány részéről Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter, a Fidesz külügyekért felelős alelnöke tett közzé bejegyzést a Twitteren. Mint írta, sokkolják a Capitoliumból érkező felvételek. – A demokráciát a választásokat megelőzően, azok alatt, és után is biztosítani kell – húzta alá a kormánypárti politikus.
Szelényi, mielőtt végül hazaköltözött, évtizedeket töltött nyugati egyetemeken, ahol annyira résmentesen illeszkedett be az ottani progresszívek közé, hogy magáról is már az ő kategóriájuk szerint gondolkodik. Valószínűleg már akkor is a haladók közé tartozott, amikor kitiltották Magyarországról, amit én, gyanútlan fiatalként nem fogtam fel. Ahogy azt sem, hogy ő vegzálása, meghurcolása és kitagadása ellenére is része maradt a szocialista rendszernek. Nemcsak a rendszert, hanem magát már akkor is „reformerként” azonosította be már akkor is. Ezért, és nemcsak öregkori nosztalgiája miatt ír olyan elfogadó, megengedő jóindulattal a kommunista diktatúráról. A mostani, 2010 utáni Orbán-rendszerben azonban már nem leli a helyét. Az már nem az övék. Ebből a mából már kihulltak, ahogy azt Ady oly találóan megfogalmazta.
Aki nem aggódott a BLM-zavargások áldozatai és a 2016-os választások utáni, Hillary-párti rallik miatt, az ne aggódjon most se Amerikáért.
Csak 35 éves volt, a napfényes San Diegoból származott, férjezett, a US Air Force-nál szolgálta hazáját és egy patrióta volt. Most érvelhetnénk azzal, hogy tüntetett, hogy erőszakkal behatolt társaival a Capitolba, ám nem hiszem, hogy egy lövés a mellkasába volt az egyetlen lehetőség megállítani egy fegyvertelen nőt. Kevés szívszorítóbb látványban volt részem, mint amikor ott feküdt a padlón.
Ezen választás eredményén múlt a többség sorsa a kongresszus felsőházában.
