Naplóbölcsességeim – 79.

79.

Hullani készülő levél: tovább nem nő,

nedvkeringése is jócskán akadozik,

rozsdafoltok a bőrén, fekete szeplő,

de még zizeg, szép látvány, és árnyékozik.

Széltől is óvni kellene, mint a babát,

nehogy idő előtt ágáról lerázza,

fagyban megdermed, mint a műanyag kabát,

őszi hideg eső egykedvűvé ázza.

Ilyenek lettünk-e mi is idős korra,

zuhanás előtt ejtőernyőnk kinyílna,

vagy lelkesedésünk bajaink feloldja,

s van belőle bőven, mert életünk nyitva?

Hamis a hasonlat, minden ember mást kap,

saját úton hullajtja el véd-levelét,

így leírni bárkit, baljóssá válhat,

ki-ki elérheti megérdemelt telét.