Nemzetközi szemezgetésünk – idegennyelvű sajtóból (Vukics, 2022.02.22.)
Vlagyimir Putyin elnök utasította az orosz hadsereget, hogy „biztosítsák a békét” az újonnan elismert donyecki és luganszki köztársaságokban, amelyeket korábban Ukrajna részének tekintettek. Moszkva hétfőn hivatalosan is elismerte a két szakadár régió függetlenségét.
Putyin arra utasította a védelmi minisztériumot, hogy küldjön békefenntartókat a Donbaszba, miközben felszólította a Külügyminisztériumot, hogy létesítsen diplomáciai kapcsolatokat az államokkal.
A Kreml hivatalos lépése nem sokkal Putyin hétfő esti hosszú beszéde után történt. Ebben a lépést régen esedékes válaszként magyarázta arra, hogy a „testvéri” ukrán nemzet a Nyugat „gyarmatává” vált, és egy „russzofób” kormány uralma alá került, amely egyszerre ellenséges Moszkvával és megtagadja az orosz ajkúak alapvető emberi jogait.
Míg az Oroszország és az újonnan elismert donyecki és luhanszki köztársaságok közötti barátsági és együttműködési szerződés még csak tervezet stádiumban van, az orosz Állami Duma hétfőn nyilvánosságra hozta a javasolt dokumentumokat. Tartalmazni fogják a külső agresszió elleni közös védekezést és egymás katonai infrastruktúrájának használatának jogát. A két állammal kötött barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződés tervezete 10 évre szól. Különösen érdekes az 5. cikk, amely mindkét szerződő felet feljogosítja arra, hogy „területükön katonai infrastruktúrát, bázisokat és egyéb objektumokat építsen, használjon és javítson”.
Ukrajna vezetője azt mondta, „egyértelmű támogatást” vár a Nyugattól, de megjegyezte, hogy egyelőre nincs ok a pánikra. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elítélte Oroszország azon döntését, hogy elismeri két szeparatista köztársaságot a kelet-donbászi régióban, és a lépést országa szuverenitásának megsértésének nevezte.
Zelenszkij kedd délelőtti televíziós beszédében azzal vádolta Moszkvát, hogy aláássa a diplomáciai erőfeszítéseket a szakadárokkal folytatott harcok megoldására a Donbászban, mondván, Vlagyimir Putyin elnök döntése a donyecki és luhanszki köztársaság elismeréséről sérti a minszki megállapodásokat. „Ukrajna egyértelműen államunk szuverenitásának és területi integritásának megsértésének minősíti az Orosz Föderáció közelmúltbeli lépéseit” – mondta. „Minden felelősség e döntések következményeiért Oroszország politikai vezetéséé.”
Sem Washington, sem szövetségesei nem szándékoznak nukleáris fegyverekkel felfegyverezni Ukrajnát – állította az Egyesült Államok ENSZ-megbízottja a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésén, amelyet azután hívtak össze, hogy Moszkva elismert két kelet-ukrajnai szakadár köztársaságot. A nagykövet azzal érvelt, hogy Kijev sem igyekszik felfegyverezni magát atomfegyverekkel, annak ellenére, hogy az ukrán elnök a közelmúltban kijelentette, hogy országa feladhatja több évtizedes elkötelezettségét azzal kapcsolatban, hogy nem nukleáris állam legyen.
A Biden-adminisztráció elrendelte az Ukrajnában tartózkodó külügyminisztériumi dolgozók kivonását az országból, mely kedd hajnalra meg is történt. Az amerikai elnök rendeletben tiltotta meg, hogy amerikai állampolgár „új kereskedelmi tevékenységet kezdeményezzen, vagy befektessen” a délkelet-ukrajnai szakadár régiókban. A rendelet „felhatalmazást ad arra is, hogy szankciókat vezessenek be bármely személlyel szemben, aki úgy dönt, hogy Ukrajna e területein tevékenykedik”. Közben az orosz békefenntartók elindultak a régióba. Szemtanúk a Reutersnek arról számoltak be, hogy Donyeck külső kerületeiben katonai járműoszlopok vonulnak az utcákon. A járművek között harckocsik is láthatók. A járműveken nem látható egyértelmű jelölés. Az tehát nem derült ki az elbeszélésekből, hogy a feltételezett hadoszlop a szakadár erőkhöz tartozott, vagy az Oroszországból érkező páncélosokból állt.Az éppen Szovéniában tartózkodó magyar miniszterelnök kijelentette hogy „Magyarország óriási nyomás alá fog kerülni”, ha romlik a helyzet Ukrajnában. Az 1990-es években, a jugoszláv háború idején tízezrével érkeztek menekültek Magyarországra, de Ukrajna népességét tekintve sokkal nagyobb, mint a volt Jugoszlávia, így ha ott baj van, akkor a Magyarországra háruló menekültnyomásnak sokkal jelentősebb lesz a biztonsági és a gazdasági súlya
Spontánnak nem nevezhető utcai ünnepségek szervezte a szakadár köztársaságokban hétfőn este, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Moszkva „azonnali hatállyal elismeri a Donyecki (DPR) és a Luganszki (ukránul Luhanszk) (LPR) Népköztársaságot”.
A helyszínről készült felvételeken nagyszabású tűzijáték látható, amely megvilágítja az eget Donyeck felett, amely közel nyolc éve a DPR fővárosa. A tűzijáték telepítése legalább egy-két napot vett igénybe, ami azt jelenti, hogy a helyi hatóságok készültek az ünneplésre.
Oroszország közölte, hogy öt kijevi katonát öltek meg, amikor több ukrán fegyveres csoport megpróbált beszivárogni az országba.
Ezek közül az egyik behatolót élve fogták el. Az ukrán katona a gyanú szerint több társával együtt a közös határ túloldaláról próbált átjutni Oroszországba – közölte az ország biztonsági erőinek főnöke. Alekszandr Bortnyikov, az FSZB igazgatója a Biztonsági Tanács hétfői ülésén elmondta, hogy a nap folyamán két szabotázscsoport lépett be Oroszország területére a Luganszki Népköztársaságból. Hozzátette, hogy mindkét csoport megsemmisült „a határőrök és az orosz védelmi minisztérium helyi egységeinek összecsapása következtében”. Bortnyikov szerint a helyzet a határon immár stabilnak mondható.
Korábban hétfőn az orosz déli katonai körzet közölte, hogy meghiúsított egy ukrán szabotázs- és felderítőcsoportot abban, hogy megsértse az országhatárt. Az események oroszországi verziója szerint a tűzharcban öt kijevi katona életét vesztette, két harci jármű pedig megsemmisült. Az ukrán hadsereg ugyanakkor azt mondta, hogy hamisak Moszkva állításai a szabotőrök által szervezett támadásról. Független szakértők szerint, ha a támadás mégis megtörtént, akkor nagy valószínűséggel olyan szélsőséges ukrán fegyveres csoportok hajtották végre az akciót, akik felett Kijev nem gyakorol ellenőrzést.
Az incidens akkor történt, amikor a szakadár régiókhoz hű erők és a kijevi erők egymást vádolták az érintkezési vonalon kialakult heves ágyúzással (ezek az eszközök ott sem lehettek volna). Joe Biden amerikai elnök aggodalmának adott hangot a múlt héten amiatt, hogy a harcok felfutása egy „hamis zászló” hadművelet kezdete lehet, ami „ürügyet” ad Moszkvának arra, hogy bemenjen és megtámadja szomszédját. A Kreml azonban következetesen tagadta, hogy bármilyen offenzíva indítására vonatkozó terve lenne, Putyin pedig a válság diplomáciai megoldására szólította fel a feleket.
A két terület szeparatista vezetői pénteken azt állították, hogy értesüléseik szerint Kijev kész támadást indítani a régiók visszaszerzése érdekében.
Alekszej Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára ugyanakkor visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint a kelet-európai nemzet teljes körű támadást tervezne a Donbász ellen. Azt állította, hogy „kísérlet történik erőink provokálására”, hozzátéve, hogy az ukrán csapatok „csak akkor nyithatnak tüzet, ha veszély fenyegeti az életüket”.
Dr. Letoha Tamás szegedi kutatóorvos írja: „A SARS-CoV-2 és a denevér RaTG13 koronavírus közötti számos pontmutációs különbség közül csak a 12 nukleotidból álló furin hasítási hely (az általam csak heparin kötő szekvenciaként emlegetett RRAR - arginin-arginin-alanin-arginin aminosavak szekvenciája) haladja meg a 3 nukleotidot. A szekvencia elemzések feltárták, hogy a SARS-CoV-2 genom furing hasítási helyet magában foglaló része 100%-ban megegyezik a Moderna által 2016-ban szabadalmaztatott szekvenciával (9,587,003 sz. USA szabadalom, benyújtva 2016. 02. 04-én). Ez az egyezés rendkívül szokatlan (ti. a SARS-CoV-2 vírus olyan szekvenciát tartalmaz, ami az egyik fő mRNS vakcinagyártó 2016-os mRNS szabadalmában le is védetett), és további vizsgálatokat igényel. Az erről szóló tudományos tanulmány tegnap jelent meg.”
