top of page

Nógrády Mihály: A sumér-magyar nyelvi kapcsolatról II (Sumér szövegfejtés)





Nógrády Mihály tanulmánya




A Szilaj Csikó nyitóoldalán ajánljuk tisztelt Olvasóink figyelmébe a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület folyóiratát. Darai Lajos, Magyar Őstörténet rovatunk vezetője pedig a folyóiratból kínál hétről hétre olvasnivalót.



MAGYAR ŐSTÖRTÉNET



Nógrády Mihály (Ottawa)


A sumér-magyar nyelvi kapcsolatról II

(Sumér szövegfejtés – V. oszlop, 11. kocka)


E tanulmányunkban folytatjuk Anton P. Deimel által közölt ékírásos szövegek elemzését a magyar nyelv segítségével. A sumér ékírásos szöveg Gudea, Lagaš városállam uralkodójának álmait tartalmazza, amint előző dolgozatunkban ismertettük.1 Jelen tanulmány könnyebb megértését segítheti korábbi, Megfigyelések René Labat akkád szótárával kapcsolatban című bevezető írás.2

Kettő a Gudea hengerek közül. A világhálózatról másolva.



Gudea hengerszám: A 5,11 – 6,13; V. oszlop, 11. kocka teljes szövege (Deimel 1934: 83. oldal).


A teljes sumér szöveg ékjegyeinek hangértékei, latin betűkre átírva Deimel szerint: pa-tesi-ra ama-ni dingirnina mu-na-ni-ib-gi4-gi4. A sumér szöveg jelentése németül Deimel szerint: Dem Patesi antwortete seine Mutter, die Göttin Nina. Magyarul: Pateszinek válaszolt anyja, Nina istennő. Deimel német fordítása visszafordítva sumérre: Pa-te-si gi4 ama-ni dingirNina, ami kimutatja, hogy öt ékjegy kimaradt a tolmácsolásból, melyek hangértéke: ra; mu; na; ni; ib. Ez kimutatja Deimel módszerét – kihagyja vagy összekapcsolja és egy szóként értelmezi azokat az ékjegyeket melyeket, a ragozó nyelvek ismeretének hiányában, nem tud beleilleszteni a szókörnyezetbe.


Ez a megfigyelésünk nem a nyelvész bírálata, hiszen ő az elsők között volt, akik módszeresen végezték a sumér szövegek vizsgálatát és sok időtálló megfigyelést hagytak ránk. A mi célunk rámutatni, hogy az utánuk következő kutatók, bízva elődeik szabatosságában, feltétel nélkül elfogadják az ékjegyekhez fűzött hangértékeket jelentésükkel együtt és csak azokat használják munkáikban. Ma már ott tartunk, hogy csak egy-két kutató közöl eredeti ékírást (például Ira Spar), mások csak az ékjegyek hangértékét és jelentését. Mindenki tartózkodik az eredeti sumér szöveg bemutatásától, mert kiderülne a sumér nyelv homályos, pontatlan ismerete. Azonban vannak néhányan, akik beismerik ezt a hiányosságot. Piotr Michalowski, a University of Michigan közel-keleti fakultásának tagja, ezt írja könyvének bevezetőjében: „The texts are translated from three languages - Sumerian, Eblaite, and Old Akkadian - all of which are imperfectly understood at present. Specialists in these languages will undoubtedly question many of the renditions presented here, as there is not a text in this volume that could not be translated differently”.3 (Magyarul: A lefordított szövegek három nyelvből– sumér, eblai és óakkád – erednek, melyek ismerete mindmáig tökéletlen. E nyelvekben jártas szakemberek bizonyára kétségbe fognak vonni több itt közölt fordítást, mert ebben a kötetben nincs olyan szöveg, amelyet nem lehetne másképpen fordítani).4


A szerző őszintesége tiszteletet érdemel, de a kérdés ismét felmerül, miért vette ő és más korabeli nyelvész is a fáradságot sumér szövegek fordítására és könyvek írására, amikor tudják, hogy a fordítás tökéletlen. Mi itt visszamegyünk az eredeti ékírásos szöveghez, felhasználjuk Deimel és Labat szófejtéseit, de figyelembe vesszük a ragozó magyar nyelv ide vonatkozó sajátosságait és szókészletét is. Eddigi tapasztalunk és élenjáró sumérológusok megfigyelései szerint a sumér ragozó nyelv, akár a magyar. Azonban nyelvünk ismerete és felhasználása sumér szövegek megfejtésére hiányzik a tudományos köztudatból. Az itt következő táblázatokban egyenkint megvizsgáljuk a fenti sumér szöveg ékjegyeinek hangértékét és jelentését abban a sorrendben amint Deimel tette. De Labat és Malbran-Labat megfigyeléseit is figyelembe vesszük, hiszen ők is beletartoznak abba a tudományos csoportba, amelyik az ékjegyekből indult ki.


Az első megoldásra váró probléma a szöveg bevezető szava: Pateszi. Ez a magas rang a 19. század vége felé először négy önálló ékjegy összevonásából állt: pa-te-si-ra. Vagyis négy különálló fogalom egybevonásával alkottak egy másik fogalmat. Később a ra ékjegyét elhagyták, és a megmaradt három ékjegy egybevont kiejtését megváltoztatták enszi-re ‘papkirály’ jelentéssel. Azonban a kiejtés oka és jelentése nincs kellően megmagyarázva. A hangtani különbség pateszi és enszi között igen nagy. Mi nem tudjuk elfogadni ezt a magyarázatot mert, amint látni fogjuk, ezt a magas rangot a magányos ékjegy pa kétséget kizáróan kifejezi.


(...)












144 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK