Nógrády Mihály: A sumér-magyar nyelvi kapcsolatról III (Sumér szövegfejtés)
Nógrády Mihály tanulmánya
A Szilaj Csikó nyitóoldalán ajánljuk tisztelt Olvasóink figyelmébe a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület folyóiratát. Darai Lajos, Magyar Őstörténet rovatunk vezetője pedig a folyóiratból kínál hétről hétre olvasnivalót.
(Sumér szövegfejtés – V. oszlop, 20. kocka)
MAGYAR ŐSTÖRTÉNET
Nógrády Mihály (Ottawa)
A sumér-magyar nyelvi kapcsolatról III
(Sumér szövegfejtés – V. oszlop, 20. kocka)
E tanulmányunkban folytatjuk Anton P. Deimel által közölt ékírásos szövegek elemzését a magyar nyelv segítségével. A sumér ékírásos szöveg Gudea, Lagaš városállam uralkodójának szövegeit tartalmazza, amint előző dolgozatainkban ismertettük (Nógrády 2016: 986-993). A hengerek szövegrészeit kockák különítik el egymástól és eddig a 19-es és 11-es számú kockák tartalmát elemeztük ki. Ebben a dolgozatban a 20-as számú kockával folytatjuk, mert a problémát okozó ra hangérték, melyet Deimel a 189, Labat pedig a 328 szám alatt közöl, ebben a kockában háromszor fordul elő. Reméljük, hogy jelentéseik (‘rak, ver, elönt’) tisztázódni fognak.
Gudea hengerszám: Az 5,11 – 6,13; V. oszlop, 20. kocka teljes szövege (Deimel 1934: 83. oldal).
A teljes sumér szöveg ékjegyeinek hangértékei latin betűkre átírva Deimel szerint: Dingirzu dingirnin-giš-zid-da babbar-dim2 ki-ša-ra ma-ra-da-ra-ta-e3. A sumér szöveg jelentése németül Deimel szerint: Ist “dein Gott” Ningischzida, wie die Sonne (aufgehend) führt er dich dem “Gedeihen” entgegen. Magyarul: Képes a “te Istened” Ningiszida, a (felkelő) naphoz hasonlóan, “boldoguláshoz” vezetni. Azonban az ékírásos sumér szöveg tüzetes átvizsgálásakor kiderült, hogy a fenti latin betűkre való átírásba három hiba csúszott be.
A helyes szöveg tehát így hangzik, a javítások félkövér betűvel jelezve: Dingir zu dingirnin giš zid da babbar dim2 na ša ra ma ra da ra ta babbar du.
Deimel és más asszírológusok is előszeretettel képeznek fogalomfűzéreket önálló ékjegyek szükségtelen összekapcsolásával új fogalmak képzésére, legtöbbször nevek esetében. Mi nem értjük ennek a folyamatnak mibenlétét, nem lájuk az okot, ami ezt kiváltaná. Az ékírásos szövegekben semi sem jelzi, hogy azok az ékjegyek összetartoznak. Ez arra enged következtetni, hogy a kutató, értelmes fordítás hiányában, önkényesen kapcsolgat ékjegyeket érthető szöveg elérésének érdekében. Ez állandó gondot okozhat, mert a ragozó nyelven írt sumér szöveget a flektáló asszír nyelv logikájával elemzik. De még ez az eljárás sem igazolja az összekapcsolások szükségességét. Honnat tudhatjuk, hogy dingirNingišzida az illető neve, amikor ékjegyek szerinti jelentése: a ‘főszakácsnő joga állandó helyre’. Enyhítő körülmény a dingir jelző jelenléte lehet, amit ha ‘isten’-nek fogadunk el, akkor több mint valószínű, hogy a következő ékjegy nevet jelöl. De a dingirNin már egymagában is egy foglalkozásnév és jelentése ‘főszakácsnő’, mert mi már többször bemutattuk, a dingir ‘feljebbvaló, uralkodó’ stb. jelentését. Tehát a dingir-t követő ékjegy valóban lehet tulajdonfőnév, ami foglalkozásból ered a mai Kovács, Gulyás, Csikós, Csiszár, Huszár, Sípos, Hegedűs nevekhez hasonlóan. Szakács név ma is létezik, így nem lehet kizárni, hogy létezhetett régen is. Tehát az ékjegyfűzér többi részének feladata más lehet. Most kezdjük el az ékjegyek különálló elemzését.
(...)
