Pokol prof neres védőbeszéde ‒ újfent (Tallián Hedvig ajánlásával)
- dombi52
- szept. 26.
- 3 perc olvasás
Hogy Nagy Testvér miért tiltotta le Pokol Béla professzor úr első ötezres profilját egy éve, majd az ezerötszázra újjáépített profilját a minap? Nem a kistérségi vándorprédikátor és mögé szervezett pszeudo-párt lehetetlen küldetésének mélyelemzéseiért, hanem például ezért a rövid írásban megfogalmazott lényeglátásért. Ez, kérem, ALAPMŰ. Érdemes elmenteni is. (T. H.)
A NER értékelése
(A legátfogóbb politikai értékelési keret)
Megtaláltam a korábbi fiókom megszüntetése előtt feltett néhány bejegyzésemet, ez az egyik.
Nem mindig a részletek tudása adja a megfontolt értékelés alapját a politika világában, hanem az átfogó összefüggések szem elé hozása. Az államhatalomért versengő pártok rendszerében (=demokrácia) az egyik összetevő, hogy a formális jogi szabályok mellett gazdasági, média- és más kulturális források is kellenek a versengő politikai táborok mellé, hogy eséllyel küzdjenek a parlamenti többségért és a kormányhatalomért, illetve kormányra kerülve e források hiánya miatt ne tudják rövid időn belül megfosztani őket a hatalomtól.
Ennek konkretizálása Magyarországra azt teszi kiemelendővé, hogy 2010-ben a balos ellenzékkel szemben a gazdasági stb. háttérforrásokkal és támogató csoportokkal szinte egyáltalán nem rendelkező Fidesz került hatalomra. Ez pedig a hatalom stabilizálása miatt parancsolóvá tette, hogy a főként külföldi tőkéscsoportok hazai leágazásaiként működő itthoni gazdasági tőke mellé egy állami eszközökből történő jobboldali/konzervatív hazai tőkéscsoportot, majd médiát és kulturális hátteret építsenek fel = a formális jog peremén lavírozva.
Egy másik átfogó összefüggés a mai magyar politikai szerkezet megítéléséhez, hogy 1995-ben a korábbi jóléti nemzetállami kapitalizmus helyére évek alatt a globális monetáris világrendszert építették ki az USA dollárjára, mint világpénzre és világhatalmi dominanciájára alapozva. Ez pedig
a WTO-egyezménnyel kötelezte az egyes országokat a határaik minden oldalú kinyitására, és a belső joguk, médiáik, politikájuk és kulturális életük meghatározására a globális = főként amerikai gyökerű = szervezetek, NGO-hálózatok beengedésére, megtelepedésére.
Ennek révén ténylegesen az államok szempontjából az egész nyugati világban egy globális vészhelyzet, szükségállapot jött létre, mivel a nyitott határok miatti kaotikus belső jogi, médiabeli, politikai, kulturális és migrációs eseményekre az államok nem tudtak a hagyományos jogállami eszközökkel reagálni.
Pl. a főként amerikai NGO-hálózatok által szervezett százezres iszlám migráns tömegek behozatala elleni fellépést leblokkolta már e kezdetén az, hogy ezt emberi jogi eseménynek ábrázolták a domináns nyugati médiában, és ezért a strasbourgi bírák milliárdos bírságokat szabtak ki, ha egy állam fel akart ez ellen lépni.
Ez a globális hatalmi szerveződés pedig az egyes államokon belül jórészt a támogató pártokat juttatta kormányhatalomra, és az ez ellen fellépő, 2010 utáni magyar kormányzat sokszor egyedül, vagy csak egy-két szomszédos állam kormányának támogatásával lépett fel = mint Dávid harca Góliát ellen.
Ez a magára hagyott ellenállás egy kis állam részéről eleve csak úgy volt lehetséges, hogy a kormányzat mögött a sok év alatt centralizált hatalmi tömbként kiépített Fidesz pártgépezete állt.
E közben ráadásként tovább kellett építeni a korábbi nulla gazdasági, kulturális- és médiahátterének magyar bázisú tartóoszlopait, a globalista Soros-gépezet helyi rezidenseinek maffiaállamozása, haveri kapitalizmus szidalmainak közepette.
Szembe szállni 2015-ben a Nyugat kormányzatainak szinte egészével a balliberális elit önfeladásával milliószámra beengedett iszlamista tömegek megítélésében, és kerítést építeni állandó fasisztázó vádjaik mellett; ugyanígy a genderpropaganda férfiakra és nőkre osztódó emberiség-tagadásával szemben megmaradni a család apára és anyára építésénél a 129 országra kiterjedő Soros NGO-hálózatok nyomása mellett, továbbá a beinduló uniós gazdasági szankcionálást elviselni majd százmilliárdos büntetést is vállalva
csak az egyszemélyi centralizálásig véghez vitt hatalmi koncentrálással és mögé gazdasági háttér építése bázisán volt lehetséges.
Amikor a „bili kiborítására” vállalkoznak a napi politikai küzdelmekben megsértődő, belső kormányzatból kiszállók, akkor mindig ezeket az átfogó politikai kényszereket is a szemük elé kellene emelni. Mert ezek ott vannak akkor is, amikor nem beszélünk róla mindennap, és az egyes minieseményeket is ennek fényében kell értékelni.
