VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Prof. Bardócz Zsuzsa: Kérdőjelek az 5G EMF sugárhatások tudományos vitájában – A Covid és az 5G






Ismertető és kritikai megjegyzések az MTA 5G rendszerek egészségügyi és környezeti hatásait elemző konferencia előadásairól.

A szerző az MTA doktora, alternatív Nobel-díjas biológus, génkutató


2020. november 9-én az MTA tudományos ülést és vitanapot tartott az ötödik generációs (5G) rendszerek egészségügyi és környezeti hatásairól. A vitaülést Kosztolányi György, az MTA élettudományi alelnöke vezette. A konferencián a következő előadások hangzottak el:

  • Mobiltelefonok és egészség. Mit hoz az 5G? (Thuróczy György osztályvezető, NNK)

  • 5G technológia – telepítés, adattovábbítás, mobilalkalmazás, sugárzásmérés. (Nagy Lajos tanszékvezető, BME)

  • Humán népegészségügyi vonatkozások – értékelési végpontok, monitorozás. (Sáfrány Géza főosztályvezető, NNK)

  • Az 5G hatása az agráriumra és annak környezetére. Mit szól ehhez az élő természet? (Neményi Miklós akadémikus, professor emeritus, SZE)

  • Az elektromágneses terek idegrendszeri hatásai: eredmények és új kihívások az 5G bevezetése kapcsán. (Hernádi István tanszékvezető, PTE TTK)

  • Az 5G technológia társadalmi kontrolljának szükségessége és lehetőségei. (Oberfrank Ferenc köztestületi igazgató, MTA)

Az előadások elérhetők az MTA honlapján. Itt – azok sorrendjében – csak az egyes előadók szakmai álláspontjának a lényegére térek ki, amihez esetenként észrevételeket fűzök.


Mottó: A természetet nem lehet becsapni.


A tény, hogy nincsenek adatok egy technológia káros hatásáról, nem jelenti azt, hogy az a technológia biztonságos. Különösen akkor, ha a biztonsági vizsgálatokat nem végezték el.

A konferencián prof. Kosztolányi György mutatta be az előadókat és az előadások között kommentálta az elhangzottakat. Minden megszólalásában hangsúlyosan nyugtatta a hallgatóságot – még akkor is, ha az előadó esetleges kétségekről számolt be –, hogy semmi probléma sincs, minden rendben van és az elektromágneses sugárterhelés nem haladja meg az előírások szerinti mértéket.

Az első előadást Thuróczi György tartotta a Sugárbiológiai Intézetből. Előadása bevezető jellegű volt. A cím azt ígérte, hogy a biológiai hatásokról fog beszélni, de ez nem igazán történt meg. Mondta, hogy a mobiltelefonokból kisugárzott teljesítmény 30-60 százaléka a fejben elnyelődik.

A 4G esetében még volt szó arról, hogy beszél a sugárzás, a mobiltelefon használat és az agydaganat kapcsolatáról, de erre nem került sor.

Az 5G-vel kapcsolatban elmondta, hogy 3 frekvencia tartomány van, amiből jelenleg az EU az alacsony sávot használja. Véleménye szerint a 2–3–4G kutatási eredmények többé kevésbé használhatóak az 5G tartományokra is. Sajnos, ezzel a nézettel kapcsolatban sok kétség merülhet fel.

Elismerte, hogy az 5G és a jelenlegi 34G sugárterhelés hatásai összeadódnak, az expozíció valószínűleg nőni fog. Azt is mondta, hogy az 5G antennák „a lakossághoz közelebb kerülnek” és az expozíció meghatározása bonyolultabb lesz.

Bemutatta a mm hullámhosszú expozíció behatolási mélységét a bőrbe, de szerinte a sugárzás nem kerülhet át a mélyebb rétegekbe.

Véleménye szerint el kell kezdeni a 26 GHz sáv hatásainak (miután már bevezetésre került!), valamint a határérték alatti, de hosszú expozíció hatásának kutatását. Felvetette, hogy hiányzik az 5G környezeti- és ökológiai hatásainak kutatása, az RF expozíció és az egészségügyi hatások ok-okozati összefüggésének kutatása (a sejttani-, az állatkísérletek, a klinikai vizsgálatok és a népegészségügyi vizsgálatok)! Ebből mindenki számára egyértelművé válhatott, hogy mi vagyunk a kísérleti nyulak, bár lehet, hogy jelenleg még „alacsony” sugárterhelés mellett!

Nagy Lajos az adókészülékek, a lefedettség, a hálózatépítés problémáiról szólt, nyugtatva a közönséget, hogy minden rendben, de ő sem szólt a lehetséges biológiai hatásokról. Az elektromágneses spektrum és a rádiós alkalmazásokról szóló ábrán megmutatta, hogy a 1011–1015 Hz tartomány egybeesik az O2, a víz és a széndioxid molekula méretbeli nagyságával (erre vonatkozik az a feltételezés, hogy ez a tartomány biológiai hatással rendelkezik, mert a testünkben lévő molekulák számának több mint 90 %-a vízmolekula, és a kilélegzett CO2 -ra gyakorolt hatásról sincsenek pontos információink).

Arról is beszélt, hogy a több cella (3) esetén (16 x nagyobbra) nőhet a térerősség, ami a sugárzás erősödését jelenti. Bemutatta a WHO szerinti frekvenciafüggő egészségügyi határértékeket, nyugtatva mindenkit, hogy minden rendben, mert a megengedhető határértékeknek még közelében sem vagyunk.

Sáfrány Géza előadásában a következő problémákat vetette fel a mobiltelefonok egészségügyi hatásaival kapcsolatban:

A mobilgyártók és forgalmazók CSAK a hőhatást veszik figyelembe. A biztonság mértéke, hogy ez az 1 oC hőmérséklet-emelkedést ne haladja meg, amit kb. 4W/kg vált ki.

A 2G–4G rendszereknél megfigyelt egészségügyi hatások a WHO szerint: daganatkeltő hatás, terratogen-, genotoxikus, és mutagén-hatás, neurodegenetatív- és idegrendszeri megbetegedések, immunrendszeri, keringési és endokrin problémák. Ezeket megkérdőjelezik, mert a hőhatás alapján, illetve annak hiányában nem tudnak magyarázatot adni ezekre a megfigyelésékre.

Hangsúlyozta, hogy az 5G-vel kapcsolatban szerinte sincsenek még vizsgálatok, sem közegészségügyi megfigyelések. Ezek valószínűleg még 30 évet váratnak magukra.

Az in vitro vizsgálatokról szóló publikációkat áttekintve az 5G lehetséges hatásaival kapcsolatban a kísérletek 50 %-ban találtak hatást. Az in vivo vizsgálatok 80%-ban találtak valamilyen hatást a 6–30 GHz tartományban. Ezek a következők voltak: vérnyomás- és pulzus változás, a neuronok elektromos aktivitásának, az EEG-nek változása, a fájdalomérzés gátlása, testhőmérséklet emelkedése, gyulladásos folyamatok kialakulása, immunrendszeri elváltozások, szemkárosodás.

Ezen hatások vitatásaként elmondta, hogy nincs a megfigyelésekben egyenes dózis-függés (amely a biológiában régóta megfigyelt és nem ritka tény, különösen az immunológiában és az endokrinológiában!). Nincs bizonyíték a nem termális hatásokra, és a nem termális hatások létezése sem bizonyítható. Így szerinte ezek a hatások megkérdőjelezhetőek.

Ismertette a Holland Parlament vizsgálatának megállapításait, miszerint nem lehet kizárni a sugárzás és a rák előfordulási gyakorisága, a férfiak nemzőképesség csökkenése és a születési rendellenességek közötti összefüggést. Azt is jelentették, hogy a 26 GHz frekvenciák hatását eddig nem kutatták, és ezek hatása nem ismert. A parlamenti vélemény az, hogy ki kell olyan vizsgálati módszereket dolgozni, ahol az egyéni expoziciót lehet mérni. A Holland Parlament szerint a lakosság expozícióját addig minimális szinten kell tartani, amíg a hatások nem tisztázódnak.

Az előadó saját véleménye szerint nincs ok a káros hatások elfogadására 3 GHz frekvencia alatt. Úgy gondolja, hogy lehetséges más rádió-elektromágneses hatás is a hőhatáson kívül, amely a károsodott sejtek kémiai jelekkel történő kommunikációjának eredménye, így más sejteket is befolyásolhatnak. Például a hőhatást elszenvedő sejtek kommunikálhatnak a mélyebben fekvő sejtekkel. Szerinte is szükséges lesz az 5G nyomon követésére és az epidemiológia hatások tanulmányozása. Fontos lenne a szinergisztikus hatások kutatása. Felhívta a figyelmet arra, hogy a fiatalabb generáció fokozott védelem alatt kellene, hogy álljon, mert a sugárzás rájuk veszélyesebb.

Prof. Neményi Miklós a Széchényi Egyetemről, Mosonmagyaróvárról „Az 5G hatása az agráriumra és annak környezetére”címmel tartott a technológiát és az 5G-t istenítő előadást, meg sem említve, hogy az 5G-nek milyen tényleges hatása lehet azokra a dolgozókra, akik állandóan ki vannak téve az 5G EMF sugárzásának. Azt sem tartotta fontosnak, hogy az RF a mm tartományban milyen hatással van a termesztett növényekre, a termelt élelem minőségére, tápértékére és a természetben élő egyéb élőlényekre, mint a rovarok, madarak stb. Az egyedüli előny, amiről beszélt, a felhasznált permetszerek mennyiségének esetleges csökkenése. Többségünk azt gondolja, hogy egyes technológiai problémákat nem érdemes másokkal felcserélni. Megoldásként a bio- , ökológiai gazdálkodás megteremtése lenne a cél nagy területeken, az emberi munkaerő kiváltásával a gyomlálásban, kapálásban, stb. Ehhez viszont másfajta technológia szükséges.

A sugárhatásról egyedül a méhek esetében tett említést, de azt sem az 5G-vel kapcsolatban. Az agrárium sajnos nem egyenlő az ökológiával, éppen ellenkezőleg. Jelenleg a nagyipari, vegyszeres mezőgazdaság a biológiai sokféleségnek és a környezetnek a legnagyobb ellensége.

Hernádi István professzor a pécsi egyetemről részben saját kísérleteikről beszélt, a módszerek egységesítését, a kísérleti körülmények kontrolljának fontosságát hangsúlyozta, amely nélkül nem lehet megbízható megfigyelésekhez, adatokhoz jutni. Saját eredményeik alapján egyértelmű, hogy a kognició folyamatára hat az elektromágneses sugárzás. Az agyra való hatásról elmondta, hogy minél közelebb van a fejhez a mobiltelefon, annál nagyobb a sugárhatás. Ez mérhető és modellezhető. A tudományos irodalom alapján azt lehet látni, hogy a 2G-nek nincs hatása az egészséges emberekre, de hat az epilepsziásokra.

A 3G-nek az agyra és az idegrendszerre való hatásaival 6 cikk foglalkozik. Ezekből levonható, hogy a fiatalokra a hatás nagyobb, ez már bizonyított. A képalkotási eljárásokkal kimutatták, hogy a halánték-lebenyben van a legnagyobb terhelés és idegrendszeri hatás. Kérdés, hogy hat-e ez a magatartásra, vagy az idegrendszer tudja ezt kompenzálni. Saját kísérleteik alapján megállapították, hogy jól kontrollált körülmények között az RF sugárzás hat az agyhullámokra, mert ki tudtak váltani amplitudo és frekvencia változást.

A 15 perces telefonhívás (nem 5G) hatására nem változott a reakció idő, míg a pozitív kontrollként használt koffein esetében, igen. Amikor azt nézték, hogy mi történik a besugárzáskor, azt tapasztalták, hogy lassabbak lettek a tesztben az önkéntesek, de a hibaszám nem változott. Szignifikánsan változott az alfa-hullámok frekvenciája, de ez nem okozott viselkedésbeli változást.

A 60 perces Wi-fi sugárzás hatására sem találtak semmi hatást. Nézték, hogy az elektromágneses tér változtatja-e a fájdalomküszöböt, és azt találták, hogy csak kis mértékben.

Az EGG-be beleszól a RF sugárzás, de viselkedésben nem találtak különbséget, olyan frekvenciákat használva mint a 2, 3 és a 4G.

Elismerte, hogy az 5G hatásáról semmit nem tudnak. De előre tudja, hogy az 5G-nek nem lesz az agyra káros hatása, de ha mégis, nem fog kihatni a viselkedésre.

Az elektromágneses érzékenységről azt mondta, hogy az placebo hatás, amit az emberek el/beképzelnek.

Az utolsó előadást Dr. Oberfrank Ferenc tartotta az 5G társadalmi kontrolljáról. Nagyon hasznos társadalomtudományi előadást tartott, amelyben az új technikák feletti társadalmi kontroll befolyását hangoztatta. A valódi párbeszéd fontosságára hívta fel a figyelmet, ahol mindkét fél őszintén megosztja az információkat. Így születhet csak megegyezés az elfogadható veszélyekről is. A bizalom hiányában nincs egyetértés.

Ehhez csak annyit lehet hozzátenni, hogy gyakran előfordult az utóbbi évtizedekben, hogy sem az ipar, sem a tudomány szakértői, sem a politikusok nem adtak sok okot a bizalomra. (Lásd a dohányipar, vegyszer- és gyógyszeripar, az azbeszt, az endokrin diszraptorok, a glyphosate stb. eseteit.)



MILYEN VESZÉLYEKRŐL SZÁMOLNAK BE MÁS ORSZÁGOK ÉS SZERVEZETEK


Az Európai Parlament (EP) 2009. április 2-i állásfoglalása az elektromágneses mezőkhöz kapcsolódó egészségügyi aggodalmakról (0 Hz-tól 300 GHz-ig)


Az EP célja az emberi egészség előmozdítása, a környezet védelme, valamint a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme. Az elmúlt évtizedekben megnőtt az ember által létrehozott EMF-forrásoknak való környezeti kitettség mind a munkahelyeken, mind az otthonokban. Ezek káros hatással lehetnek az emberi egészségre, különösen a fiatalokra, mivel agyuk még fejlődésben van.

Egyhangú az a vélemény, hogy a gyermekek rendkívül érzékenyek az elektromágneses mezőknek való kitettségre. További kutatásokat kell végezni a közepes és a nagyon alacsony frekvenciákra vonatkozóan, hogy következtetéseket lehessen levonni az egészségre gyakorolt hatásaikról.

Tanácsos volna, ha a Bizottság a tagállamok szakértőivel és az érintett ipari ágazatokkal együttműködve kidolgozna egy útmutatót az EMF-nek való kitettséget csökkentő, rendelkezésre álló technológiai lehetőségekről.

A tagállamok, illetve a helyi és regionális hatóságok hozzanak létre egységes engedélyezési rendszert az antennák és erősítők telepítésére. A városfejlesztési terveikbe foglaljanak be regionális antennafejlesztési tervet is.

A mobiltelefonos antennák elhelyezésének engedélyezéséért felelős hatóságok, hogy csökkentsék a lakosság EMF-kitettségét, állapodjanak meg az ágazat üzemeltetőivel az infrastruktúrák közös használatáról az antennák számának csökkentése érdekében.

A hatóságoktól származó, új EMF-kibocsátó berendezések telepítése elleni moratóriumjellegű intézkedésekkel szemben az általános érdek azt diktálja, hogy az ipari szereplők, az állami hatóságok, a katonai hatóságok és a lakosok egyesületei közötti párbeszéden alapuló megoldásokat kellene előnyben részesíteni az új mobiltelefonos antennák vagy magasfeszültségű vezetékek telepítési feltételei tekintetében, és legalább arra ügyelni kellene, hogy az iskolák, a bölcsődék, a nyugdíjasotthonok és az egészségügyi intézmények tudományos kritériumok alapján meghatározott konkrét távolságra legyenek az ilyen jellegű berendezésektől. Az említett információt a könnyű elérhetőség érdekében tegyék közzé egy internetes oldalon, és a média segítségével is terjesszék.

A Bizottság az EMF hatásainak vizsgálatára a nagyon alacsony frekvenciákban kezdeményezzen egy programot a mesterségesen létrehozott és az emberi test által természetes úton kibocsátott hullámok közötti elektromágneses kompatibilitás mérésére és annak megállapítására, hogy vannak-e a mikrohullámnak nem kívánatos egészségügyi hatásai.

2006 óta módszeresen elnapolják az Interphone elnevezésű nemzetközi járványügyi tanulmány következtetéseinek közzétételét, mely tanulmány célja annak vizsgálata, hogy van-e összefüggés a mobiltelefon használata és bizonyos típusú rákos megbetegedések között. Az Interphone-tanulmány koordinátora, Elisabeth Cardis óvatosságra int a jelenlegi ismeretek alapján a gyermekek mobiltelefon használatával kapcsolatban, és inkább a vezetékes telefon használatát ajánlja.

Az EMF tanulmányokra fordított finanszírozást részben az európai fiataloknak szóló figyelemfelkeltő kampányra kellene fordítani, amelyben a mobiltelefon helyes használata, a kézhasználat nélküli kiegészítők használata, a rövid ideig tartó hívások, a telefonkészülék kikapcsolása, és a telefonok jó vételi viszonyok közötti használata kap hangsúlyt.

A tagállamok kutassák a mobiltelefonos rádiófrekvenciák esetleges hosszú távú káros hatásait (K+F támogatás); szorgalmazzák a különböző EMF-forrásoknak való egyidejű kitettsétg ártalmas hatásaival kapcsolatos vizsgálatokat, különösen a gyermekek tekintetében. A tudomány és az új technológiák etikájával foglalkozó európai csoport (EGE) megbízatása egészüljön ki a tudományos integritás értékelésének feladatával, segítve a Bizottságot az esetleges kockázatot jelentő helyzetek, érdekütközések, és csalásoknak megelőzésére, amelyek a kutatók esetében a kemény versennyel összefüggésben előfordulhatnak.

Az EGE mély aggodalmának ad hangot, hogy a biztosítótársaságok igyekeznek kizárni az elektromágneses sugárzással összefüggő kockázatok elleni fedezetet a felelősségbiztosítási kötvényekből, ami egyértelműen azt jelenti, hogy az európai biztosítók már az elővigyázatosság elvére alapoznak. Felszólítja a tagállamokat, hogy ismerjék el fogyatékkal élőként az elektromágneses túlérzékenységben szenvedőket, és biztosítsanak számukra megfelelő védelmet és egyenlő esélyeket.

Megjegyzés: ebből nem minden történt meg az elmúlt 12 évben.



Az EU Parlament és Bizottság állásfoglalása és véleményei


Mobil telefonok és az egészség: mi a helyzet?


EU Parlament (BRIEFING - EPRS | European Parl amentary Research Service, Author: Nicole Scholz, Members' Research Service PE 635.598 – March 2019 EN) Mobil telefonok és az egészség: mi a helyzet? c. tanulmányában megállapítja, hogy sok ember a mobilját magához közel tartja, és ez hosszú ideig tartó kitettséget okoz. A hosszú ideig tartó RF hatás a sejtben változást és DNS károsodást okoz, amely idővel rákhoz vezet.

A mobilok káros hatásaként a hőhatást ismerik el. A hosszú exponáltság általában a fejre és a nyaki régióra hat (glioma, meningioma és akusztikus neuroma), hiszen a fő hatás ezeket a szerveket éri.

A kelthető lehetséges betegségek közé tartozik a rák: (gyermekkori rák), az agy elektromos aktivitásának változása, a kognitív funkcióra, a pszihomotorikus és memoriára való hatások, alvás problémák, szív ritmus- és vérnyomás változás, a termékenységi és reprodukciós hatások, a fejlődési és viselkedési problémák gyermekeknél.


Az 5G vezeték nélküli kommunikáció egészségügyi hatásaival kapcsolatban, embereken


Az EP tájékoztatója (BRIEFING (EPRS | European Parliamentary Research Service Author: Miroslava Karaboytcheva Members' Research Service PE 646.172 – March 2020 EN) az 5G vezeték nélküli kommunikáció egészségügyi hatásaival kapcsolatban, embereken.

Az állandó sugárzás, függetlenül attől, hogy az alapállomásokról vagy a készülékekből ered, veszélyesek lehetnek a gyermekekre. A különféle szakterületek szakértőinek (különösen az orvosoknak és a fizikusoknak) együtt kellene folytatni a kísérleteket. Több kutatásra lenne szükség az EMF, az 5G és az embereken jelentkező negatív biológiai hatások, betegségek vizsgálatához. A milliméter hullámok és magasabb frekvenciákhatásait sokkal nehezebb tanulmányozni, különösképpen a 2-3-4G-vel való együttes hatásuk miatt. Nehéz mérni, hogy a sugárdózis eléri-e, vagy átlépi-e a megengedett határértéket. Úgy gondolják, hogy a technológiáról nyílt vitát kell folytatni a lakossággal. Folytani kell a kísérleteket, különösen tekintettel a gyerekeket és a termékeny korban lévőket érő hatások tanulmányozását. Azt is ajanlják, hogy az 5G telepítését addig meg kell állítani, amig nincsenek megbízható kutatatási eredmények. Valószínüleg új kitettségi határokat is fel kell állítani. Ha ez nem történik meg, akkor nem lesz már nem besugárzott kontroll, akikhez az eredményeket viszonyítani lehet. A környezetre, a növényekre és állatokra gyakorolt hatást is tanulmányozi kell.

Megállapították, hogy a jelenleg megjelent 100 referált tudományos közleményből (18 in vitro, 73 állat kísérlet, 3 növényekkel és 6 emberkísérlet) 93 bizonyította a rádió frekvenciás sugárzás valamilyen hatását. Laboratóriumi patkányokon 54-ben találtak biológiai hatást. A 6 humán kísérletből 4-ben ugyancsak eltéréseket találtak. A 18 in vitro kísérletből 17-ben mutattak ki oxidatív stressz-hatást.

Egy 2018-as, állatokkal végzett, a wifi hatását néző kísérlet hyperglycámiát, nagyobb oxidatív stresszt és az inzulin-kiválasztás rendellenességét mutatta a patkány hasnyálmirigy sejtekből.

Cukorbetegséget, és hosszútávon vese elégtelenséget váltott ki a 2.4 GHz -nek való kitettség.


„5G Deployment State of Play in Europe, USA and Asia”

(„Az 5G bevezetésésének helyzete Európában, az USA-ban és Ázsiában”)


Az „IN-DEPTH ANALYSIS Requested by the ITRE committee EU Parlament „5G Deployment State of Play in Europe, USA and Asia”-ból:


Komoly aggodalmakat okoz az 5G rendszer lehetséges egészségügyi kockázata, amely a nagyobb kitettségből fakad: a nagyobb frekvenciának és a különféle szignálok együttes hatásának, dinamikájának és complex kölcsönhatásának lehet az eredménye. Az 5G hatása különbözik az eddigiektől. A komplex sugárhatás eltérő az eddigiektől mind az adó-, mind a vevőkészülék környezetében. Igaz, hogy az EM mező egy fókuszált nyaláb, de a mozgással az idővel gyorsan változik a térerő, ezért a hatás kiszámíthatatlan, mint ahogy az is, hogy milyen kölcsönhatásba léphet az RF egy zárt rendszerrel. Erre vonatkozó mérések nincsenek, csak laboratóriumi eredmények vannak. Míg az ICNIRP irányelvek az EMF-sugárzás mértékére vonatkoznak – és az EU szabályozás ezeket az irányelveket követi –, a probléma az, hogy jelenleg nem lehet az 5G emissziót sem szabályozni, sem mérni.



Az EU és más országok, nemzetközi szervezetek véleménye

az EMF és RF sugárzásról


Az olasz Ramazzini Intézetben az adók hatását vizsgálták patkányokon. 2500 állatot sugároztak be rádiófrekvenciával napi 19 órán át. A legnagyobb dózisnál (50 V/m) statisztikusan szignifikáns emelkedés találtak a hímek szívében a schwannomákra. A Schwann sejtek hyperpláziát mutattak mindkét nemnél, rákos gliomát a nőstényeknél, de ezek nem voltak statisztikailag szignifikánsak.

A francia ANSES nem tudott határozottan állást foglalni a tumorokról, de megjegyezte, hogy a radiofrekvenciás sugárzásnak való kitettséget illetően a gyermekek a veszélyeztetettek.

A Svéd Sugárbiztonsági Hatóság Tudományos Tanácsa 2019. évi beszámolójában 2 nagy állatkísérletet értékelt, az USA NTP (lásd később) és az olasz Ramazzini Intézetét. Arra a következtetésre jutott, hogy nem lehet egyértelmű megállapításiokat levonni, ezért szükségesek a további kutatások.

Hangsúlyozták, hogy az NTP kísérletet úgy tervezték, hogy ne nézzen mást, mint a hőhatást. Szerintük az állatkísérletek eredményeit a rákkal kapcsolatban komolyan kell venni.

Az INTERPHONE kutatás azt találta, hogy a 10 éven át tartó mobihasználat nem növelte meg a glioma vagy a meningioma kockázatát. Volt rá utalás, hogy a legnagyobb dózisnál nőtt a glioma kockázata. A beszámoló azt is kimondta, hogy az akusztikus neuroma lassan nő, és a megfigyelési idő nem volt elég hosszú a hatás tisztázásához.

Az USA Toxikológiai Intézetéban patkány és egérkísérleteken vizsgálták 2 évig a 2G és 3G lehetséges egészségügyi hatásait, kb. 3000 állaton a 10 év folyamán. Az eredményeket 2018 novemberében adták közre. A NTP létező 4 veszélyességi fokozata közül (egyértelműn rákkeltő, néha rák keltő, nem bizonyítható, és nem okoz rákot) a 2 és 3G-s sugárzást hosszútávon egyértelműen rákkeltőnek találta. Megfigyelték a malignant schwan sejtek burjánzását a szívben hím patkányoknál, malignant gliomatát a hím patkányok agyában, néhány pheochromocytomát a nőstény egerek mellékveséjében.

Azt állítják, hogy az állatkísérletek eredményeit nem lehet átvinni az emberekre. Az állatok egész testét besugározták, de ez az embereknél ez nem történik meg. Az állatok hosszabb besugárzást kaptak, mint amit az emberek kapnak. Az eredmények alapján az IARC a rádiófrekvenciát rákkeltőnek nyilvánította az emberen.

A WHO 2014-es tények oldala a rádiófrekvenciás mezőnek való kitettség rövid- és hosszú távú hatásairól azt írja, hogy a rövid hatások közé tartozik a szövetek felmelegedése, amely „elhanyagolható”, ám további kísérleteket sürget.



A COVID ÉS AZ 5G KAPCSOLATA



Az EU Parlament kérdései az E