2022. dec. 16.

Prof. Tanka Endre: A mérgező művi élelmezésre való globális átállításról

Eredeti cím:

Prof. Tanka Endre: Az MTA véleménye a világélelmezés több évezredes modelljének a szintetikus (művi, mesterséges) élelmezésre való globális átállításáról

(Megjegyzések prof. Popp József levelező akadémikus előadásához)

Prof. Popp József levelező akadémikus 2022. XI. 16-án az MTA nagytermében „Vegahús és laborétel – alternatív élelmiszerek előállítása” címmel tartott előadást, amely megtekinthető az MTA You-Tube csatornáján. Az előadó a mondanivalója lényegét (fülszöveg) az MTA honlapján a következőkben összegezte:

„A globális népességnövekedés továbbra is populációs bombát jelent, ezzel szemben a Föld biokapacitása korlátozott. A növekvő élelmiszer-szükséglet földhasználat-változáshoz, többek között erdőirtáshoz vezet, az erdő helyét mezőgazdasági tevékenység, elsősorban marhatartás, valamint pálmaolaj- és szójatermelés váltja fel. Mindez jelentősen hozzájárul a globális klímaválsághoz: az emberi eredetű globális üvegházgáz-kibocsátás több mint harmadáért élelmiszer-ellátási láncok felelnek, főleg a fosszilis energia növekvő felhasználása miatt.

Számottevő azonban az állattenyésztés metánkibocsátása is, aminek oka, hogy a világ fejlett országaiban az élelemfogyasztási szokásokban meghatározó szerepet tölt be az állati fehérje. Hogyan kell megváltoztatni a globális élelmiszer-termelést a fenntarthatóság érdekében? Milyen alternatív fehérjeforrások közül választhatunk? Hús-e a vegahús, az air protein vagy a laborhús? A vega és laborhús előállítása valóban kisebb ökológiai lábnyomot hagy, mint a hagyományos hústermelés?”

Az előadó ezekben a fontos kérdésekben ígér tudományos eligazítást.

A fenti előadás nem az MTA köztestületi állásfoglalása, amire ebben a témában – belátható időn belül – aligha kerül sor. (Nem olyan politikai súlyú, közvetlen létérdeket érint, amivel a tudós testületnek – a tudományos tisztázás és a politikai döntéshozatal megkönnyítése végett – itt és most kellene szembesülnie.) Ugyanakkor az előadó hitelessége és szakmai elismertsége az agrár-közgazdaságtan oldaláról épp egy közös akadémiai álláspontot alapoz meg. Ugyanis nem valószínű, hogy ugyanennek a témának a multidiszciplináris felvetése (az MTA egyes illetékes osztályainak a véleményén alapuló testületi állásfoglalás) az előadással ellentétes értékelésre vezetne. (A GMO-kérdéskörben az MTA nem emelt vétót, és a szintetikus élelemnél – ami mellett az ENSZ és a WHO is kiáll – aligha merülhet fel az egészségügyi kockázatok címén az elutasítás.) Popp J. az Agrár-közgazdasági Tudományos Bizottság tiszteletbeli elnöke és a Körforgásos Gazdaság Osztályközi Állandó Bizottságának az elnöke. Ezért amikor a szintetikus élelmezésről ugyan nem az MTA nevében szól, hanem saját véleményét fejti ki, nyilvánvaló, hogy azt alátámasztja az általa képviselt akadémiai szervek szakmai nézetazonossága is.

Az előadó hangsúlyozza: a művi élelem elfogadása az érdekütközések miatt éles vitatéma, amelyben ő nem foglal állást. (Az érdekellentét gyökere – szerinte – a „hús-lobbi” önző profitharca, ami a takarmánytermesztő gazdák földhasználati súlya alapján társadalmi támogatást élvez. Vagyis sokan ezért utasítják el a művi élelmezést.) Popp J. kiemeli: az ütköző nézetek egyike mellett sem kötelezi el magát, hanem e helyett előadása a tárgyi (társadalmi–gazdasági és természeti) valóságot tárja fel.

Így a tudomány bizonyítékai alapján mindenki ésszerű következtetéssel beláthatja, hogy bolygónk és a földi lét fennmaradásához elkerülhetetlen az emberiség számára az „alternatív élelmiszerek előállítása.”

Az eltérő vélemények iránt a nyitottságát az előadó azzal is jelezte, hogy előadása végén Aszódi János moderátorral beszélgetett, és lehetővé tette a hallgatóság részéről néhány kérdés felvetését, amelyekre válaszolt.

Az egy órát meghaladó, power point technikájú – statisztikai adatok tömegével kísért – előadás részletes tartalmi ismertetése meghaladja a recenzió lehetőségeit. Azt hitelesen maga a szerző teljesíthetné, ha arról tanulmányt ír. A lényege viszont e nélkül is egyértelmű, aminek a megragadását megkönnyíti az előadás szerzői fülszövege.

A következőkben – kritikai megjegyzésként – felsorolunk több alaptényt és összefüggést. Ezek – szerintünk – felülírják azt az elvárást, hogy a szintetikus élelmezést a világ népessége korszerű, globális élelmezési modellként, egyetértően fogadja el, mert ez a fennmaradásához szükséges. Ennek, az előadás menetében, ellentmondanak a következők:

Az előadás a szintetikus élelmezés körét leszűkíti a vegahúsra és a laborételre. Ez önkényes megközelítés, ami az „alternatív élelmiszerek” valós kínálatától eltekint, holott annak meghatározó tartalmát a GMO-technikákkal létrehozott, fehérjepótló készítmények adják, főleg rovarok, kukacok és GMO-növények feldolgozásával. A művi élelmet a fogyasztók döntően épp az ilyen fehérjeforrások egészségügyi ártalmai miatt utasítják el.

Pl. B. Gates egyik alapítványa egy dél-afrikai céggel milliárdnyi légyből napi 22 to kukacot állíttat elő. Ezt a piac nem fogadta el emberi élelemként, ezért azt a művi csirke- és halhús gyártásánál hasznosítják. A 2020 nyarán indított „Breakthrough Bros” program a Biomilq céggel (GMO és DNS technikákkal) művi anyatejet gyártat. Az előállító már a művi tojás sikerét állítja, stb.

Az előadó a hagyományos fogyasztói minták természetes reakciójának tartja a vegahússal és a laborételekkel szemben felmerült aggályokat, amelyeket szerinte idővel – a megismerés és a megszokás folyamatában – felvált az elfogadás. A minden újtól való idegenkedés emberi természetünkből ered, amit azonban a fejlődés (esetünkben a 4. ipari forradalom és a digitális jövő) sikerrel leküzd az ésszerű alkalmazkodásunkkal. Ez a „csúsztatás” kisiklatja a művi élelmezés elutasításának a valós okait. Ezek ugyanis az előadással leszűkített művi húspótlókra is fennállnak, ugyanakkor a teljes körre, a szintetikus élelmezés egészére érvényesek. Az előadás azonban ezt a kérdéskört elkerüli és teljesen figyelmen kívül hagyja.

A művi élelem két lényeges okból elfogadhatatlan az ember természetes (szerves) táplálékának a leváltására.

Egyrészt nincs valós beltartalmi értéke, ami miatt alkalmatlan arra, hogy megfelelő humán táplálék legyen.
Másrészt gyakran mérgező hatásokkal és egészségügyi kockázatokkal jár, amelyek kizárják az élelmiszerbiztonságot.

Pl. prof. Frédéric Leroy (nemzetközi táplálkozástudományi szakértő, Vrije Universiteit Brussel, Adele H. Hite, Ronin Institute for Independent Scholarship) figyelmeztet: a művi élelem fogyasztási kényszere gyilkos következményekkel járhat. Hiába törekszik B. Gates (a Leroy által felsorolt technikákkal, vitamin és élelmiszer adalékokkal) a művi élelem feljavítására, a többszörös feldolgozással járó vegyszer-terhelések mérgező hatásait nem szűntetheti meg. E miatt már most is „..a világon évente 11 millió ember hal meg az ultra feldolgozottságú élelmiszerek túlsúlya és a teljes értékű, védő élelmek hiánya miatt, ami az ilyen szinten feldolgozott élelmiszert a világon az első számú gyilkossá avatja.” (Idézi R. Kennedy: Bill Gates and Neo-Feudalism: A Closer Look at Farmer Bill. The Defender, 02/04/21)

Ld. Leroy egyik előadását: The Place of Meat in Dietary Policy: An Exploration of the Animal/Plant Divide (International Congress of Meat Science and Technology Review Papers, Jul 18, 2020). Ugyanakkor nő a bizonyítékok száma, ami leleplezi: ezek az ipari gyártású művi élelmek súlyosan károsítják az egészséget, többször mérgezőek, a gyermekeknél pedig hiperaktivitást és súlyos figyelemzavart okoznak. (Ld. pl. Nate Seltenrich: Synthetic Dyes in Popular Kid’s Food Linked to Hyperactivity, Learning Disorders. in: The Defender. Ld. hasonló kritikára Stacy Malkan: Bill Gates’ Scary Recipe for How to Feed the World. The Defender, 06/02/21.)

Egy szerző a művi hamburgerről írja a Beyond Meat projektnél: „a ’lehetetlen élelmeket’ (Impossible Foods) valójában ’lehetetlen találmányoknak’ (Impossible Patents) kell nevezni. Ez (t. i. az új hamburger) nem étel, hanem egy szoftver, szellemi tulajdon, 14 szabadalom, ténylegesen mindegyik egy-egy darabja a ’lehetetlen hamburgernek’. (Mi magyarok inkább „ehetetlennek” mondanánk ezt a művi élelmet.) Az IFood a legközelebbi gyilkoló szerkezet. Csak ízleld meg. Ez inkább Bill Gatesnek való, a szuper feltalálóinak.” (Setz Itzkan, in: Soil4Climate)

Sara Keough (táplálkozástudományi szakértő és az Understanding AG tanácsadója) háromrészes tanulmányban dolgozta fel a művi élelmek élettani hatásvizsgálatát és bizonyított egészségügyi kockázatait.

Ld.: ▪ 1. rész – A növényi alapú húsok térnyerése és az állattenyésztés felszámolásának küldetése (Artificial Animals – Part 1 The Rise of Plant-Based Meats and the Mission to Eliminate Animal Agriculture) ; ▪ 2. rész – A feldolgozott növényi fehérjék rejtett veszélyei ; ▪ 3. rész – Élelmiszer-adalékanyagok és a szója leghemoglobinnal kapcsolatos vita. (Ld. mind a hármat https://understandingag.com › artificial... stb. és az Organic Consumers Association honlapján.)

A szakértői elemzés lényege: a B. G. gyártotta műhúsok a fogyasztás élettani kockázatainak a feltárását eleve gátolják és meghamisítják azzal, hogy az értékelés csak a termék kalória- és makro tápanyag-tartalmát veszi figyelembe, viszont kizárja a hozzáadott adalékanyagok és vegyszerek összetevőinek a hatásvizsgálatát.

Pl. a szója- vagy borsófehérje a leggyakrabban felhasznált alapanyag, miközben a GMO szójában lévő leghemoglobin – több mint 80 év tudományos bizonyítékai alapján – ilyen mennyiségben, amivel az ember a természetben nem találkozhat, súlyos egészségügyi ártalmakkal jár. A szója hő-feldolgozása egyes anti-tápanyagokat nem tud lebontani. Pl. ilyen a lektin, a fitoösztrogén, a goitrogén, a fitinsav, stb. és a tápanyagellenes vegyületek közül a legveszélyesebb az élelmiszer-aquaporin. Mindezek rákos, hormonális, autoimmun, neuro- gyulladásos, neuro-degeneratív, stb. betegségekhez és az immunrendszer leépüléséhez vezethetnek. (Az aquaporin – mint más anti-tápanyagok is – az emberi agy AQP4 fehérjéihez hasonlít, és amikor az immunrendszer fellép ellene, az agyszöveteket is megtámadhatja.)

Sara Keough bizonyítja: a „növényi alapúnak” hirdetett műhúsoknak a növényekhez semmi közük, mert ezek helyett fehérje izolátumokból, szintetizált tápanyagokból, feldolgozott (telítetlen zsírokban gazdag, oxidált) növényi olajokból és számos adalékanyagból állnak. Ezek közül az egészséget károsító, legfőbb veszélyforrásokat az élesztőkivonat (mononátrium- glutamát, az ismert neurotoxin), a tenyésztett dextróz, a módosított élelmiszerkeményítő, a metilcellulóz (ami a gyomor bélrendszer gyulladásának kiváltója és összefügg a vastagbélrák kialakulásával), továbbá a „természetesnek” mondott aromák jelentik.

A leghemoglobin súlyos mérgező hatásait a B. Gates által irányított művi élelemgyártás a – nem cáfolható tudományos bizonyítékok és hatósági tiltások ellenére – nem veszi figyelembe, hanem töretlenül végrehajtja az Új Világrend (NWO) „élelmiszer forradalmának” diktátumát. Ennek egyik példája az Impossible Burger forgalmazásával kipattant nemzetközi botrány.

Az ügy lényege: ez a piacvezetőnek tervezett műhús a fogyasztásra az USA FDA-tól (Food and Drug Administration: élelmezési és gyógyszerfelügyelet) csak előzetes hatásvizsgálat alapján kaphatott engedélyt, ami tanúsítja az egészségi kockázatok kizárását. A gyártó cég ezt a saját kutatóival végeztette el, akik a műhúsban használt adalék (GMO SLH) hatásait patkányok táplálásával folytatott kísérletekben vizsgálták. Ezek viszont – a várakozásokkal ellentétben – az adalékanyag rákkeltő hatásait igazolták, amit a molekuláris genetikus kutatók tudományos közleményben nyilvánosságra hoztak. (Ld. Michael Antoniou, Ph. D.: „Rat Feeding Study Suggests the Impossible Burger May Not Be Safe To Eat” /A patkány-táplálás tanulmánya felveti, hogy az IP Burger fogyasztása nem biztonságos./ in: GMO Science. Idézi Sara Keough Part 1)

A „statisztikailag szignifikáns, potenciálisan káros hatások” lényege: ▪ a testtömeg gyarapodás csökkenése, ▪ a táplálékfogyasztás súlygyarapodás nélkül növekedése, ▪ a vér kémiai megváltozása: vérszegénység és/vagy csontvelő-károsodás jele, ▪ csökkent véralvadási képesség, ▪ csökkent foszfatáz szint (alultápláltságra és/vagy cöliákiára utalhat), ▪ vér albuminszint növekedése (az akut fertőzés vagy szövetkárosodás jele), ▪ a növekvő káliumszint (vesebetegség jele), ▪ alacsony vércukorszint és klorid szint, ▪ a vérglobulin szint emelkedése (gyulladásos betegség és a rák jelzése.)

A hatásvizsgálat alapján az FDA előbb az engedélyt megtagadta, majd – a cég sikeres jogi lépéseire – megadta. A jogvitában az Élelmiszerbiztonsági Központ (CFS) képviselte a fogyasztók közérdekű védelmét, kiemelve: „..nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy ez, a több millió ember által fogyasztott színezőanyag biztonságos.” Mindez nem gátolhatta meg az Impossible Burger nyomulását, majd diadalmenetét. B. Gates médiauralma és a nemzetközi intézményeknél őt megillető „kézi vezérlés” már 2018-ban elérte, hogy a New York Times ezt a művi ételt a legjobb ízű növényi hamburgerek közé sorolta és ugyanabban az évben az ENSZ a legmagasabb környezetvédelmi kitüntetést, a „Föld Bajnokai” díjat adta át az Impossible Foods és a Beyond Meat művi húsok gyártóinak.

A művi élelmiszer gyártása szükségképp összefügg a GMO-termesztéssel járó mérgező növényvédő szerek talajpusztító és az ember egészségét roncsoló következményeivel is, különös súllyal a glifozát szerepére.

A géntudós Pusztai Árpád már közel két évtizede figyelmeztetett: a glifozát a legkárosabb növényvédő vegyszer, amelytől az ember és az élővilág hasonlóan nem szabadulhat meg, mint a DDT-től. A hiteles előrejelzés, sajnos, mára valóság lett. Francia kutatók 2022. januárban közzétett kutatási eredményei szerint a glifozát a francia népesség 99 százalékának a vizeletmintáiban kimutatható, éspedig nagyobb arányban a férfiak, a fiatalok és a mezőgazdák esetében. (Daniel Grau et alt.: Quantifiable urine glyphosate levels detected in 99% of the French population, with higher values in men, in younger people, and in farmers. Environmental Science and Pollution Research 2022. I. 12.) Ez az első felmérés, ami Európában egy ország teljes népességére kiterjedt. Nyilvánvaló: a globális vizsgálatok hasonló arányokat mutatnának.

B. G. művi élelme a GMO szóját hasznosítja, amit viszont több mérgező növényvédő szerrel és főleg a glifozáttal együtt termesztenek. Több szójaminta, amit az USDA /USA Agrárminisztérium/ Pesticide Data Program vizsgált, 14 toxin-maradványt mutatott ki, köztük a glifozátot. (Ez – többek közt – bizonyítottan rákkeltő és az immunrendszert rombolja.) B. G. cégének szintetikus húsutánzatai pedig – a laboratóriumi mérések szerint – a glifozátszint 11-szeresét tartalmazzák más piaci termékekhez képest.

A fehérjepótló rovarállomány (tücskök, bogarak, legyek, termeszek, lisztkukacok, stb.) élelmezési célra való szintetikus feldolgozása sok emberben (akiktől idegen a néhány földrészen hagyományos rovarfogyasztás) undort, ellenérzést, rosszullétet és kategorikus elutasítást válthat ki. Ennél is fontosabb ennek az „élelmiszer kínálatnak” a valós élettani hatása. Egy lengyel kutatócsoport részletesen megvizsgálta azt a „rovar-farm készletet”, ami B. Gates élelem-kínálatának az alapanyaga és amit az EU rendeletei (tehát a tagállamokra kötelező szabályozói) is alkalmasnak minősítettek kereskedelmi forgalmazásra és emberi fogyasztásra. A kutatás bizonyítja: ezeknek a rovaroknak a 81 %-a olyan parazitákat hordoz, amelyek 23 % -a az emberre is patogén, magyarán súlyosan fertőzők, és az ember szervezetébe jutva életveszélyt jelentenek. (Ld. ZUK-Gołaszewska, K. et alt. : Edible Insect Farming in the Context of the EU Regulations and Marketing—An Overview. Insects 2022, 13, 446. Published: 7 May 2022.https://doi.org/10.3390/ insects13050446)

Több kutatás megállapításai a rendszeres rovarevés más veszélyeire is figyelmeztetnek. Így a rovarok kitin tartalma az embernél allergiát vált ki és erős gyulladást okoz. (Ld. a Kaliforniai Egyetem állatkísérleteit, amelyek a belélegzett kitinnek való kitettség alapján felvetették, hogy egyesek érzékenyebbek lehetnek az asztmára. Egy másik tanulmány kimutatta, hogy a rovarok ugyanúgy képesek allergiás reakciót kiváltani, mint a rákfélék, pl. a garnélarák, ami gyakori allergén. (A rovarok és a rákfélék egyaránt ízeltlábúak.) További tény, hogy sok rovar bomló anyagokkal, pl. emberi hulladékkal, állati tetemekkel, rothadt élelmiszerekkel és más baktériumforrásokkal táplálkozik. Emiatt a vadon fogott rovarok evése különösen kockázatos az ember terhére. A rovarokban több olyan baktérium is van, amelyek az embert megbetegítik. Pl. a Campylo bacter és az E. coli.

Mivel a rovarokat nemcsak őrleményként, hanem gyakran egészben fogyasztják, ez fokozza a kitettséget az embernél a peszticidek és a nehézfémek által okozott vegyi szennyeződésekre. (Ld. dr. Joseph Mercola közlését, LifeSiteNews.com CANR. MSU.edu) A rovarfehérje ipar nyomulását mind ez egyáltalán nem hátráltatja: 2027-re a termelés 3,3 mrd dollár értékre felfuttatását tervezik. (Nigériában és Zimbabwében – ahol a 7–11 év közötti, az éhínség közelébe került kisiskolás gyerekeket a kísérlet 1 éven át mopán férgekkel /ezek hernyók/, poloskákkal, katona-legyekkel és termeszekkel táplálja – az egyetlen könnyítés az, hogy ezeket őrleményként keverik a „katona-lisztbe”, vagyis nem az eredeti állagukat kell szétrágni. Az NWO hasonló értékmintát tervez Európa számára is. Így a rovarfarmok már a francia Burgundiában is megkezdték a termelést, ami hamarosan más államokban is megindul.)

Ezek szerint nem cáfolható: az „alternatív élelmiszerek” előállítása – amelyeknek meghatározó része a rovar-kínálat is – nem számol az élelmezésbiztonság követelményeivel és súlyos egészségromboló hatásokkal, kockázatokkal jár.

Az előadás a művi élelemre áttérés szükségszerűségét azzal indokolja, hogy a túlnépesedéssel járó többlet élelmezési igényt a Föld eltartó képessége már nem elégítheti ki, miközben a mezőgazdaság és állattenyésztés földhasználata a szükséges többletet az élővilág pusztításával állítja elő (erdőirtások), ez a folyamat pedig az üvegházgázok (CO2 és metán) légkörbe kibocsátását növeli, ami elmélyíti a globális klímaválságot.

Ennek a magyarázatnak a magvát a világ először Thomas Malthus 18–19. századi népesedés-elméletéből ismerte meg, míg az új évezredben annak a korszerűvé tett stratégiájával kell szembesülnie. (A modernizációs elem a háttérhatalom leleménye, a „klíma vészhelyzet” kimunkálása és kezelésének a modellbe építése.) Az Új Világrend (NWO) – kezdetben még rejtőzködő – képviselői ugyanis több mint 40 éve a georgiai gránit építmény „jelzőkövein” meghirdették az NWO „tízparancsolatát”, amelynek első tétele szerint a világ népességét 500 millióra kell csökkenteni, mert ez felel meg bolygónk eltartó képességének. (Bogár László elemzései ezt a csökkentési arányt a mai népesség 99 százalékára teszik.) A „népesség-szabályozás” végrehajtását az NWO „Great Reset” programmal kimunkált szabályozói 2020-tól megkezdték és az NWO intézményi rendjének működtetésével azt 2030-ig kívánják befejezni.

Nem túl szerencsés, ha az MTA tudósai a világélelmezés – általuk szükségesnek talált – paradigmaváltását az NWO parancsuralmi diktátumának az ideológiájára alapítják, mert ez az alapvetés ronthatja a pártatlanságuk és tudományos függetlenségük hitelét. De ezen túl is, az adott esetben az előadásnak ez – az axiómaként jelzett, tudományos evidenciát jelentő – tézise a tartalmában nem egy szempontból tévesnek tűnik és alaposan cáfolható. Mégpedig a következők miatt: