Reggeli szemezgetés idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.04.24.)
–
A középiskolás korosztályt “célzó” online eseményt az Amnesty International Magyarország szervezi a Facebookon. Vajon beszámolnak majd az ukrán fegyveres erők hadifogoly-kínzásairól? Vagy arról, hogyan kezdődött a háború 2014-ben? A Kárpátalján elkövetett magyarellenes atrocitásokról érdekes módon nem szervez online kurzust a nemzetközi szervezet, pedig arra nagyobb lenne az érdeklődés.
Dmitrij Rogozin, a Roszkozmosz főigazgatója a harmadik világháború kezdetének nevezte a műholdellenes fegyverek esetleges jövőbeni alkalmazását bármely ország készülékén. "Szem előtt kell tartani, hogy egy idegen űrhajó megsemmisítése a harmadik világháborút hozza el. Vagyis a casus belli határozottan tökéletes" – mondta Rogozin a Rosszija 24 tévécsatorna adásában. Sürgette, hogy ne higgyenek az Egyesült Államok képviselőinek, akik moratóriumot kérnek a műholdellenes fegyverek tesztelésére. A Roszkozmosz vezérigazgatója szerint az Egyesült Államok már elvégezte a szükséges teszteket és szolgálatba állította az ilyen rendszereket, miközben "békegalambnak adja ki magát".
Évente három-négyezer olasz pár megy külföldre anyaméhet bérelni. A béranyaság gyakorlata jelenleg is bűncselekménynek számít, amely három hónaptól két évig terjedő börtönnel és 600 ezer eurótól egy millióig kiszabható pénzbírsággal büntethető. A törvénytervezet további szigorítást tartalmaz, mivel tiltja és bűncselekménynek minősíti a külföldön történő béranyaságot is. A Corriere della Sera napilap adatai szerint évente három-négyezer olasz pár megy külföldre anyaméhet bérelni. A Mario Draghi vezette nagykoalíciós kormány több etikai kérdést érintő törvényjavaslatot napirendre tűzött. Március 10-én az alsóház elfogadta a segítséggel elkövetett öngyilkosság legalizálását, a törvénytervezet most a felsőház egészségügyi és igazságügyi bizottsága előtt van. A Liga bizottsági tagjai jelezték, hogy nem támogatják a jogszabályt. Április 27-én térhet vissza az ülésterembe a homo- és transzfóbiával foglalkozó törvénycsomag, amely tavaly októberben megbukott a parlamentben. Félév elteltével ugyanis a tervezet ismét benyújtható. A baloldali Demokrata Párt (PD) politikusa, Alessandro Zan szorgalmazta jogszabály többek között a gender-kultúra iskolákban történő terjesztését is tartalmazza. A PD azt reméli, hogy a törvénytervezetet keresztül tudja vinni még a következő választások, vagyis a mostani parlament 2023 eleji feloszlatása előtt.
Nem Magyarország vagy Lengyelország hanem Szlovákia a fekély Európa testén – jelentette ki Robert Fico korábbi szlovák kormányfő, a jelenleg ellenzéki Irány – Szociáldemokrácia (Smer-SD) párt elnöke szombaton Pozsonyban sajtótájékoztatón. Fico elutasította azt az eljárást, amelyet a szlovák rendőrség különleges egysége, a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) indított ellene és kormányának egykori belügyminisztere, Robert Kalinák ellen. A volt miniszterelnök leszögezte: „a mai szlovák társadalom nem demokratikus, Szlovákia nem jogállam”, hanem „amerikai tartomány”. Szerinte az ország élén „bűnözők” állnak, míg Zuzana Caputová köztársasági elnök „amerikai nőcike”, aki Washington érdekeit szolgálja. Fico a legélesebben Igor Matovic volt kormányfőt, pénzügyminisztert, illetve Daniel Lipsicet, a Speciális Ügyészi Hivatal (ÚSP) vezetőjét bírálta, fasisztának, bűnözőnek minősítve őket. „Magyarországot azért támadják, mert a kormánypárt teljesíti azt a programot, amelyet a választásokon ígért meg a választóknak” – mondta Fico. Olyan ponthoz érkezett az ország, ami már nem vicc, mondta Robert Fico szombat délutáni sajtótájékoztatóján. Az ellenzéki párt vezetője kifejtette, nem személyesen róla, Robert Ficóról van szó, hanem arról, milyen helyzetbe került az ország a jelenlegi kormányzat alatt, Zuzana Čaputová köztársasági elnök aktív támogatása mellett. „Vegyék már észre végre, mi történik itt. A jelenlegi kormány az ellenzék likvidálása mellett döntött" – mondta. Szerinte a kabinet olyan praktikákhoz folyamodik, amelyekért a fasisztáknak, vagy az Állambiztonsági Szolgálatnak sem kellett volna szégyenkezni, ha arról van szó, hogy eltávolítsák a politikai ellenfeleiket.
Ukrán páncélosok próbáltak meg orosz területre behatolni – jelentette az orosz ügyekben hagyományosan jól értesült, elsősorban orosz és velük szövetséges katonák videóinak továbbosztására szakosodott Forpost Telegram csatorna. Az incidens a harkivi régió dergacsevi körzetében történt, Hoptivka település közelében, mely egyben határátkelőhely is. A műveletben tíz ukrán tank vett részt. Nyolc megsemmisült, kettő visszafordult. Az nem teljesen világos, mi lehetett a művelet célja, hiszen ilyen mennyiségű páncélossal, gyalogsági és egyéb támogatás nélkül legfeljebb Monaco ellen lehet katonai sikert elérni. Az sem zárható ki, hogy a páncélos kötelék eltévedt, a környéken a terep mindkét oldalon nagyon hasonló, a határt az E105 főút képezi csupán a két hadviselő ország között. Ukrán oldalról a hírt egyelőre nem sikerült megerősíteni.
A Salamon-szigetek és Kína képviselői a hónap elején biztonságimegállapodás-tervezetet írtak alá, amelynek értelmében Kína rendőri és katonai csapatokat küldhet a Salamon-szigetekre, hogy segítsenek a helyi kormánynak fenntartani a társadalmi rendet és felszámolni a belföldi fenyegetéseket. Ezenkívül kínai hadihajók is kiköthetnének a szigetországban, hogy utánpótlást vegyenek fel. Az egyezményt többen bírálták, mert attól tartanak, hogy a régió militarizálásához vezet. Más országok mellett Pápua-Új-Guinea, Új-Zéland, a Fidzsi-szigetek, Ausztrália és az Egyesült Államok is aggodalmát fejezte ki a megállapodás miatt. A Salamon-szigetek közelében fekvő Mikronéziai Szövetségi Államok elnöke csütörtökön jelezte: attól tart, hogy a csendes-óceáni szigetcsoport a nagyhatalmak közti konfrontáció epicentrumává válhat. David Panuelo Sogavarének küldött levelében megjegyezte: a növekvő feszültség Kína és az Egyesült Államok között veszélyt jelenthet a csendes-óceáni régióra. Új-Zéland szerint az egyezmény veszélyezteti a régóta fennálló biztonsági együttműködést a térségben. Peter Dutton ausztrál védelmi miniszter pénteken elmondta: tiszteletben tartja a Salamon-szigetek kormányának döntését, de óvatosságra intett. Kína húsz helyszínen jelent meg hadseregével a Dél-kínai-tengeren annak ellenére, hogy az Egyesült Államoknak azt ígérte: nem fogja militarizálni a térséget. Ausztrália attól tart, hogy Peking hasonlóra készül a csendes-óceáni szigetvilágban is – magyarázta Dutton a Sky News hírcsatornának adott interjújában. A tárcavezető rámutatott, hogy Kína katonai kikötőt akar létesíteni Pápua Új-Guineában, már van neki egy Srí Lankán, és "egyértelműen újabb helyszíneket keresgél". Peking 2018-ban felajánlotta Pápua Új-Guineának, hogy átépít egy haditengerészeti támaszpontot, de a fejlesztéssel végül Ausztráliát bízták meg. A Srí Lanka-i Hambantota kikötőjét egy kínai állami vállalat működteti 99 évre szóló kölcsönbérleti szerződéssel. Srí Lanka leszögezte, hogy Kína nem használhatja katonai célokra a kikötőt. Dutton megjegyezte: ha Kína katonai támaszpontot építene a Salamon-szigeteken, akkor Ausztrália számottevően növelné katonai jelenlétét a térségben, mert a Salamon-szigetek nagyon közel van az országhoz. A kínai külügyminisztérium jelezte: a biztonsági együttműködés nem irányul harmadik ország ellen, és nem célja a feszültségkeltés. Peking szerint a két ország közötti megállapodás a társadalmi rendre, az élet- és vagyonvédelemre, valamint a természeti katasztrófák elhárítására terjed ki. Így ír erről a Global Times: „Az Egyesült Államok ún. figyelmeztetése minden állandó 'kínai katonai jelenlétre' a Salamon-szigeteken komoly provokációt jelentett Kínának és a dél-csendes-óceáni nemzetnek, mint két szuverén államnak. A fenyegetések teljes mértékben felfedik az Egyesült Államok 'huliganizmusát' és 'zaklatását'". A Fehér Ház indo-csendes-óceáni koordinátora, Kurt Campbell és a külügyminisztérium ázsiai tisztviselője pénteken befejezte látogatását a szigeteken, néhány nappal azután, hogy Kína és a Salamon-szigetek bejelentették a kétoldalú biztonsági megállapodás aláírását, és az amerikai delegáció egyértelművé tette, hogy a Fehér Ház szerint az Egyesült Államoknak „jelentős aggodalmai lennének, és ennek megfelelően reagálnának”, ha Kína lépéseket tesz „de facto állandó katonai jelenlét, erőkivetítési képességek vagy katonai létesítmény létrehozása érdekében”.
Nem hagyom el az országot, amíg nem lesz vége a háborúnak – mondta szombati sajtótájékoztatóján Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Egy lengyel újságíró kérdésére, miszerint nem tervezi-e, hogy Lengyelországba utazik – főleg, hogy korábban olyan hírek röppentek fel, hogy elhagyta országát, és Lengyelországban tartózkodik – az államfő leszögezte, a háború végéig nincs szándékában elhagyni Ukrajnát. “Hatvan napja ezt hallom. Amíg a háború véget nem ér, nincs jogom elutazni Lengyelországba és más országokba” – fogalmazott Zelenszkij.
(vukics)
Comments