Reggeli szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.05.04.)
- szilajcsiko
- 2022. máj. 4.
- 5 perc olvasás
Frissítve: 2022. máj. 9.
–
Május 9-én, az orosz győzelem napja ünnepén Vlagyimir Putyin hivatalosan is hadat üzenhet Ukrajnának, és erre hivatkozva elrendelheti a tartalékosok mozgósítását Oroszországban – írja a CNN nyugati tisztviselőkre hivatkozva. Május 9-ével kapcsolatban eddig elsősorban olyan feltételezések vetődtek fel, hogy az oroszok akkor vethetnek véget a háborúnak és jelenthetik be az eddigi sikereiket. Ferenc pápa szerint ezt mondta neki még Orbán Viktor is, amikor meglátogatta őt a Vatikánban. Most azonban az is felvetődött, hogy Vlagyimir Putyin a katonai parádé alkalmából nemcsak a győzelmeket jelentheti be, hanem elrendelheti azt is, hogy fokozza az erőfeszítéseket azért, hogy legyőzzék az ukránokat, ÉS ENNEK A RÉSZE LENNE AZ IS, HOGY HIVATALOSAN IS HADAT ÜZEN AZ ORSZÁGNAK. Az orosz kormány ugyanis eddig tagadta, hogy háború zajlana Ukrajnában, és „különleges hadműveletként” hivatkozott az ukrajnai harcokra. Egyre több nyugati tisztviselő véli azonban úgy, hogy ez hamarosan véget érhet. Több opció is van még a győzelem napjára:
A CNN szerint az oroszok a fentiek mellett több dologgal is próbálkozhatnak még május 9. alkalmából:
Bejelenthetik azt, hogy népszavazást írnak ki Luhanszk és Donyeck annektálása végett (keddi percről percre közvetítésünkben írtunk arról, hogy a szavazásra május közepén kerülhet sor).
Ha sikerül elfoglalniuk addig az Azovsztal gyárat Mariupolban, akkor bejelenthetik, hogy most már tényleg teljesen övék a város.
Vagy megpróbálhatnak partra szállni Odesszánál, megnyitva ezzel egy új frontot (erre az eshetőségre az ukránok már a háború eleje óta készülnek, és a napokban egyre gyakrabban érik rakétacsapások a várost és a környékét).
A napokban egyébként már a donyecki szakadárok vezetője is írt arról – elsősorban a múlt héten, Moldovában történt incidensekre hivatkozva –, hogy a Donbasz elfoglalása esetén megkezdődhet a különleges hadművelet újabb szakasza.
Magyarország kijevi nagykövetsége felháborodással értesült Olekszij Danilov, Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának (RNBO) titkára 2022. május 2-i televíziós sajtómaratonja során hazánkat érintő kijelentéseiről – olvasható a nagykövetség bejegyzésében. Ezek a Magyarországgal kapcsolatos kijelentések olyan vádakat tartalmaznak, amelyek hamisak és megalapozatlanok, és gyűlöletet szítanak a háborútól szenvedő ukrán közvéleményben a magyar nép és Magyarország ellen. A Magyarországgal kapcsolatban elhangzott hazug rágalmakat és az ezek mögött meghúzódó szándékokat a leghatározottabban visszautasítjuk és elítéljük. Egyben felszólítjuk Danilov urat arra, hogy vonja vissza kijelentéseit! Mivel nem az első alkalom, hogy az Ukrajna iránti szolidaritását és támogatását számos módon kifejező és tettekben is megvalósító NATO- és EU-tagállam Magyarország ellen az ukrán vezetés egyes képviselői hasonló módon nyilvánulnak meg, nagykövetségünk magyarázatot vár a felelős ukrán vezetőktől, milyen elképzelések mentén kívánják alakítani a jövőben kétoldalú és jószomszédi kapcsolatainkat az elhangzottak fényében.
A németellenes beszólásairól ismert Andrij Melnik ezúttal a Spiegel-nek adott nyilatkozatában szapulta Olaf Scholz kancellárt. Az ukrán diplomata ezúttal azért szívta fel a vizet, mert a német kancellár nem hajlandó Kijevbe látogatni. Olaf Scholz az ukrán elnök hivatalának a Frank-Walter Schtanmeier elnökkel szembeni elutasító álláspontja miatt mondta le ukrajnai útját. Melnik sértett kolbásznak nevezte a német kancellárt. Továbbá közölte, hogy Zelenszkij továbbra is várja Olaf Scholzot, de nem csak egyszerű pofavizitre, hanem sokkal többet remél a kancellár látogatásától. Ukrajna ugyanis kevesli a neki nyújtott német segítséget. Az ukrán nagykövet kifogásolta, hogy Berlin máig nem talált lőszert a beígért Gepard tankokhoz. A portál emlékeztet rá, hogy a német kancellár egy interjúban jelentette ki, hogy nem tervez ukrajnai látogatást azt követően, hogy Zelenszkijék nemkívánatosnak nevezték a német elnök kijevi látogatását annak orosz kapcsolataira hivatkozva.
Az Ukrán Legfelső Tanács képviselői felszólították az Egyesült Államok Kongresszusának Képviselőházát és Szenátusát, hogy erősítsék meg az Oroszországgal és a vele együttműködő államokkal szembeni szankciókat. A Ráda támogatja az Egyesült Államok Kongresszusának Képviselőházához és Szenátusához intézett felhívást, melyben azt kéri, hogy nyilvánítsa Oroszországot a terrorizmus támogatójának. A Legfelső Tanács kitart amellett is, hogy szankciókat kell bevezetni az orosz kormányzati és üzleti körökkel, az Ukrajna elleni háborút támogató orosz politikai pártokkal szemben. A népképviselők azt is kérik, hogy az úgynevezett „LNR” és „DNR” köztársaságokat ismerjék el terrorista szervezeteknek, valamint a humanitárius katasztrófát okozó orosz fegyveres erőiket is. Emlékeztetőül: Anthony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy az Egyesült Államok már vizsgálja annak lehetőségét, hogy felvegye az Orosz Föderációt a terrorizmust támogató országok listájára.
Az Ukrán Legfelső Tanács május 3-án, kedden elfogadta a területvédelmi egységek jogkörét bővítő törvényjavaslatot. Az egységek tagjai mostantól olyan területeken is elláthatják feladataikat, ahol harci cselekmények zajlanak, közli az RBC-Ukrajna a Holosz párt egyik képviselőjére hivatkozva. Az erről szóló törvényjavaslatot 338 képviselő szavazta meg. Mint ismeretes, korábban a területvédelem harcosai a saját térségükben teljesítettek szolgálatot. Mostantól Ukrajna egész területén bevethetik őket, ideértve a katonai (harci) műveleti területeket is, a megszállt területeket is.
Május 3-án este rakétatámadás érte Kárpátalját. Az információk szerint az eset az egyik hegyvidéki járásban történt. A hírt Viktor Mikita, a megyei katonai adminisztráció vezetője is megerősítette, miszerint infrastrukturális létesítményt ért légitámadás Kárpátalja egyik hegyvidéki járásában. Arra kért mindenkit, hogy ne készítsen felvételeket a helyszínen. Vitalik Hlahola újságíró Telegram-csatornáján arról számolt be, hogy a támadás a Volóci járást érte. Az előzetes információk szerint az esetnek nincsenek áldozatai. A rakéta becsapódása előtt megszólaltak a légvédelmi szirénák, az esemény a magyar határtól 60 kilométerre történt.
Egyre többet kockáztatnak azok a katonaköteles, kettős állampolgárságú férfiak, akik haza akarnak térni Ukrajnába: az ukrán hatóságok ugyanis szigorúan ellenőrzik az érkezőket, és később a magyar útlevelükkel sem engedik őket vissza Ukrajnából. Ezzel sok család veszíti el a megélhetéshez szükséges forrását is, mert dolgozni sem jöhetnek át a férfiak. Kárpátalján – az ukrán jogszabályok ellenére – sokan felvették a magyar állampolgárságot, hogy így jussanak hozzá az unió nyújtotta előnyökhöz. Közülük számosan a háború kitörése után is többször átlépték a határt magyar útlevelükkel, ennek azonban mostantól vége. Ukrán lapértesülések szerint a hatóságok külön figyelmet szentelnek a hadkötelesek állampolgárságára. A Kárpátaljáról érkező ingázók azt mondták, hogy munkalehetőség alig van a határ túloldalán, így a hadköteles korúak közül sokan csak otthon ülnek, azok is, akik egyébként eddig külföldön vállaltak munkát.
A tavalyi évhez képest idén 65 százalékos terméshozamra számítanak az ukrán gazdák. 2021-hez képest idén a háború miatt csak kisebb területen termeszthetnek, a termőföldek 70 százalékán tudták csak elvégezni a vetési munkálatokat – jelentette ki Oleg Pendzin közgazdász. Elmondása szerint a gabonaexport megakadályozásán túl Oroszország folyamatosan támadást indít az ukrajnai gabona-, műtrágya- és üzemanyagraktárak ellen. Mindent megtesz annak érdekében, hogy az ország elveszítse agráripari nyereségeit. Főleg azért, mivel Ukrajna és Oroszország ugyanazokon az élelmiszeripari piacokon kínálja portékáit. A közgazdász felidézte az ENSZ által közzétett felmérést, mely szerint az ukrajnai háború és a kikötők blokádja 1,7 milliárd ember éhezéséhez vezethet világszerte. „Az orosz–ukrán háború kihat a világ gabonakereskedelmének negyedére, és áremelkedéshez vezet. Az ukrajnai és az oroszországi gabonától függő országokban emelkedik az élelmiszerek ára, csökken a kínálat” – mondta a szakértő. Amint arról az Ukrinform korábban beszámolt, Volodimir Zelenszkij szerint a háború globális élelmiszer-katasztrófát okozhat, ugyanis 36 ország gazdasága függ Ukrajna és Oroszország exportjától.
(vukics)
