Reggeli szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.05.31.)
–
Az Egyesült Államok nem küld olyan rakétafegyvereket az ukrán fegyveres erőknek, melyekkel Oroszország területét tudják támadni – jelentette be Joe Biden. Ezzel lényegében kizárta azt, hogy az Ukrajna által áhított HIMARS rakéta-sorozatvető rendszert Kijev rendelkezésére bocsátja. A napokban ukrán tisztségviselők, köztük Dimitro Kuleba külügyminiszter is rakéta-sorozatvetőket kért a nemzetközi közösségtől, mellyel szerintük akár teljesen vissza lehetne verni az orosz támadást és visszavenni az általuk elfoglalt területeket. "Négy betűre van szüksége Ukrajnának ahhoz, hogy megállítsák az orosz haderőt és véget vessenek az általuk elkövetett atrocitásoknak: ez a négy betű az MLRS" – írta ekkor Kuleba. Ukrajna évek óta kér HIMARS-rendszereket Amerikától, de korábban sem voltak hajlandók nekik ilyen eszközöket küldeni, vagy akár eladni, attól tartva, hogy az orosz kezekbe kerül.
Volodimir Zelenszkij elnök szerint Ukrajnának "szembe kell néznie a realitásokkal", és tárgyalnia kell Oroszországgal. Zelenszkij elmondta, hogy Ukrajna nem szívesen tárgyal Vlagyimir Putyinnal, de úgy véli, hogy valószínűleg erre lesz szükség a háború befejezéséhez. „Vannak dolgok, amelyeket meg kell beszélni az orosz vezetővel. Nem azt mondom, hogy a népünk szeretne beszélni vele, de szembe kell néznünk a realitásokkal, amit átélünk. Mit akarunk ettől a találkozótól? Vissza akarjuk kapni az életünket... Vissza akarjuk szerezni egy szuverén ország életét a saját területén belül” – mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy úgy tűnik, Oroszország még nem áll készen a komoly béketárgyalásokra.
A szocialistákból, zöldekből és a liberálisokból álló német kormánykoalíció megegyezett az ellenzék vezető erejével, a CDU/CSU-szövetséggel, hogy az elkövetkező években további 100 milliárd eurót kap a német haderő a Bundeswehr felfegyverzésére és felszerelésére. Három hónappal azt követően, hogy az ukrajnai orosz invázió miatt Olaf Scholz német kancellár bejelentette a gigantikus haderőfejlesztési csomagot, a koalíciós pártok és a CDU/CSU megegyeztek annak alapjairól. A megegyezés értelmében az adósságfék nem vonatkozik a 100 milliárd eurós különalapra, amelyet a Zöldek korábbi követeléseivel ellentétben kizárólag a Bundeswehrre költenek. A pénzzel az elkövetkező öt évben a mintegy 50 milliárd eurós éves védelmi költségvetést akarják megnövelni, ezzel Németország teljesíti a NATO azon célkitűzését, hogy a GDP két százalékát – azaz jelenleg évente mintegy 70 milliárd eurót – a védelemre költse.
Ursula von der Leyen szerint egyelőre megoldatlan kérdés, hogy miképp lehetne fenntartani az EU-n belül az egyenlő versenyfeltételeket, ha a magyar kormány kérésének eleget téve a vezetékes kőolaj kivételt képezne az EU-s orosz olajembargó alól. Az Európai Bizottság elnöke a mai uniós csúcsra érkezve nyilatkozott, és azt mondta, hogy egyelőre nincs még megegyezés az uniós olajembargóról. Az Európai Bizottság elnöke azt is elmondta, hogy kevés esélyt lát arra, hogy a következő 48 órában megegyezés legyen az orosz olajtilalomról, de a továbbiakban is meglesz erre a lehetőség. A Bizottság elnöke egy fontos megjegyzést is tett: egyelőre megoldatlan kérdés, hogyan lehet biztosítani az egyenlő piaci feltételeket, miközben továbbra is érkezik a csővezetékes orosz kőolaj, s miközben a tengeri szállítást blokkolják.
Titoktartásra hivatkozva nem árul el semmilyen információt az ukrán védelmi minisztérium az Azovsztal-üzemet védő ukrán harcosok állapotával kapcsolatosan. „Minden információnk megvan [róluk], de egyelőre ez titkos. Ennek nem csupán a tárgyalási folyamat az oka, hanem az emberek biztonsága is. Ez mind személyes információ, ezért nem nyilvános” – fogalmazott Anna Maljar, helyettes védelmi miniszter az ukrán sajtónak, amikor arról kérdezték, hogy mi lett az Azovsztal-üzemet védő ukrán harcosokkal. Ukrajna két hete azt állította: kimenekítették az Azovsztalt védő katonákat az üzem területéről. Röviddel utána kiderült, hogy valójában letették a fegyvert és orosz hadifogságba kerültek. Az ukrán politikai vezetés elmondása szerint tárgyal egy fogolycseréről az oroszokkal, de az oroszoknak, úgy tűnik, eszük ágában sincs visszaadni az üzemet védő harcosokat az ukránoknak. Helyette látványos hadbírósági tárgyalási showkat akarnak csinálni, melyek során az ukránok színt vallanának vélt háborús bűneikről.
Michael Clarke biztonsági és védelmi szakértő szerint Ukrajna kritikus döntés előtt áll: vagy próbálja megvédeni a Luhanszk megyei Szeverodonyeck városát, vagy vonuljon vissza nyugat felé biztonságosabb helyre. A szakember szerint az oroszok mindent bevetettek Luhanszkban, különösen Szeverodonyeckben, de egyelőre nem túl sikeresen. Clarke azt mondta, úgy tűnik, az ukrán erők inkább folytatják a küzdelmet. A várostól nyugatra fekvő Donyec folyótól nyugatra az ukránoknak körülbelül négy dandárjuk van. Az oroszok most megpróbálnak mögéjük kerülni, és ha ez sikerül nekik, az ukrán védők komoly bajba kerülnek. Ez a négy dandár épphogy el tudja látni Szeverodonyeck védelmét – mondta Clarke.
Oroszország tovább fog menni, ha megnyeri az Ukrajna ellen vívott háborút – jelentette ki Eduard Heger. A szlovák miniszterelnök szerint országa lehet a következő célpontja Vlagyimir Putyinnak. Először is fontos hangsúlyoznom, hogy Ukrajna a szomszédunk és mi teljes mértékben támogatjuk az Oroszország ellen vívott háborúban. Hiszünk abban, hogy győzni fognak, és képesek lesznek megőrizni a demokráciájukat és a szuverenitásukat – mondta Heger a davosi világgazdasági fórumon. Másodszor ki kell emelnem, hogy Ukrajna a szomszédunk, ezért nagyon fontos számunkra az ország stabilitása, gazdaságának virágzása – tette hozzá. Harmadszor pedig beszélnünk kell arról is, hogy mi vagyunk a következők a körben. Ha az ukránok elbuknak, tudjuk, hogy Oroszország tovább fog menni. Ezt tényleg nagyon fontos megértenünk, különösen az Európai Unióban – mondta Heger.
Az ukrán vezérkar hétfő reggeli tájékoztatója szerint az oroszok csapatösszevonást hajtanak végre a Krím térségében, hogy déli irányból újabb támadást indítsanak az ukrán állások ellen. A déli frontvonalon az oroszok csapatösszevonással igyekeznek megelőzni az ukrán haderő műveleteit, megerősítik az állásaikat és igyekeznek megakadályozni, hogy az ukrán sereg alakulataihoz eljusson az utánpótlás.
Egy televíziós műsorban fejtette ki a várható fejleményeket gázár ügyben Jurij Kamelcsuk parlamenti képviselő. A képviselő szerint Ukrajna gázellátása már teljes egészében a nyugati rendszerhez van igazítva, az árak alakulása is az európai piac függvénye. Ha tehát az EU-ban és a világpiacon drágul az energiahordozó, az Ukrajnában is áremelést fog okozni. Mint mondta, nem akar vészterhes jóslásokba bocsátkozni, ám szinte biztosra vehető, hogy a következő fűtési idényben jóval többe fog kerülni a gáz a mostaninál. Azt is közölte a honatya, hogy a kormány igyekszik megőrizni és a jelenlegi szinten tartani az energiahordozó árát, ám erősen kérdéses, mennyire fog ez sikerülni. Az pedig, hogy mennyire lehet önellátó az ország, a háborús helyzet alakulásától függ. Végszükség esetén a litvániai, lengyelországi és Bulgáriai tározókhoz fordulnak majd segítségért. Kamelcsuk felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy Ukrajna képes jelentős mennyiségű elektromos energiát exportálni. Ebből havonta mintegy 300 millió euró bevétele származhat az országnak, ami fedezné az orosz gáz tranzitjának esetleges leállításából származó veszteséget.
A bámészkodók elképedtek, amikor egy vandál megtámadta Leonardo da Vinci felbecsülhetetlen értékű remekművét. Egy férfi kerekesszékes idős nőnek álcázva lépett be a múzeumba, parókával ellátva. Néhányan azt feltételezték, hogy transznemű lehetett az elkövető. A férfi hirtelen felkelt a tolószékből, majd a Mona Lisa felé ugrott, és egy tortát dobott a festményre. A vandál franciául kiabált: "Gondolj a Földre! Vannak, akik elpusztítják. Minden művész gondol rá. Ezért tettem" – derül ki a helyszínen készült videókból. Tekintettel arra, hogy a Mona Lisát több évtizede sokan próbálták megrongálni, szerencsére már régóta golyóálló védelemben részesül.
(vukics)
留言