Reggeli szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.06.28.)
- szilajcsiko
- 2022. jún. 28.
- 11 perc olvasás
–
Az ukrán elnök a G7-csúcstalálkozó résztvevőihez intézett videó-felszólalása során közölte, szeretné, ha a háború még idén, a tél beállta előtt véget érne. A világ legfejlettebb ipari országainak vezetőit ennek érdekében arra kérte, hogy ehhez segítsék Ukrajnát légvédelmi rendszerekkel, további Oroszország elleni újabb szankciókkal és biztonsági garanciákkal. E mellett Zelenszkij segítséget kért a gabonaexporthoz és a helyreállítási munkálatokhoz.
A volt ukrán ombudsman csak kitalálta azokat a történeteket, amelyek arról szóltak, hogy nőket és gyermekeket erőszakoltak meg a megszálló orosz katonák, írja az Ukrajinszka Pravda oknyomozó munkájára hivatkozva a detector.media. Az ügyben vizsgálódó ukrán újságírók kiderítették, hogy sem Ludmilla Denyiszova, sem az általa hírforrásként megnevezett pszichológus lánya nem tudta bizonyítani a nyomozás során az erőszakról előadott történeteket. A vizsgálódás során fény derült arra is, hogy ezek az erőszakmesék okozták Denyiszova váratlan menesztését az ombudsmani posztról. A portál írása szerint Denyiszova ez év márciusában az UNICEF támogatásával a már meglévő mellé létrehozott még egy telefonos lelki segélynyújtási szolgáltatást. A forródróttal az ombudsman lánya, Anasztaszija Kvitko lett megbízva. E vonal furcsaságaira maguk az ombudsmani hivatal munkatársai figyeltek fel. Állítólag 5 képzett pszichológus dolgozott Kvitko keze alá, akik már az első héten 400 szexuális bűntényről számoltak be, s ők valójában egyszerű, szakképzetlen munkatársaknak bizonyultak. Majd Denyiszova jelentése 1040 bejelentésről szólt, amelyek szerint az orosz megszállók megerőszakoltak 450 gyermeket. Az ügyészségi vizsgálat azonban kiderítette, hogy mindössze 92 telefonbeszélgetést folytatott a lelki segélyszolgálat. Ám arra semmilyen bizonyítékkal nem tudtak szolgálni, hogy kik és milyen panasszal fordultak segítségért. Sem a nyomozóhatóság, sem pedig az oknyomozó újságírók nem tudtak felkutatni egyetlen olyan személyt, akiket a jelentésekben szereplő történetek szerint megerőszakoltak az orosz katonák. Ennek egyszerűen az volt az oka, hogy ezek nem létező panaszosok voltak. Kihallgatása során maga a volt ombudsman is beismerte, kitalálta az erőszakról szóló meséket, de csak az a jó szándék vezérelte, hogy győzelemhez segítse Ukrajnát az agresszor elleni háborúban. Végül a portál megjegyzi, hogy külföldről az ország partnerei is bizonyítékokat kértek a bűnüldöző hatóságtól és a parlamenttől az erőszakolásokra. Ám az ukrán fél semmivel nem tudott szolgálni.
Amerikai kormányzati források tájékoztatása szerint Washington már ezen a héten be akarja jelenteni, hogy megvásárolt egy norvég fejlett rakétavédelmi rendszert Ukrajna számára. Ezzel Volodimir Zelenszkij egyik legfontosabb kérésének tesz eleget, aki arra figyelmeztetett, hogy a kulcsfontosságú városok védtelenek az orosz rakétacsapásokkal szemben, beleértve azokat is, amelyek vasárnap a fővárosra, Kijevre zúdultak. Zelenszkij a G7 vezetőinek elmondta, hogy az országnak erős, modern és hatékony légvédelmi rendszerre van szüksége, amely teljes védelmet tud biztosítani a rakétákkal szemben – írja a Guardian. A légvédelmi rendszer egyike lesz a számos katonai támogatásra vonatkozó ígéretnek, beleértve a tüzérségi lőszereket is, amelyeket a német elnökségű bajorországi G7-csúcstalálkozón, vagy az azt követő madridi NATO védelmi csúcstalálkozón adnak Ukrajnának. Egy amerikai tisztviselő szerint a G7-ek vezetői a tervek szerint árplafon bevezetésére törekszenek Moszkva olajbevételeihez, és új vámokat vetnek ki az orosz árukra.
Az ukrán kormányfő bejelentette, hogy elveszik az állami támogatásokat azoktól az ukrán állampolgároktól, akik külföldre távoztak a hadiállapot idején, írja a hvylya.net. A hírportál szerint Denisz Smihal kormányfő a Miniszteri Kabinet ülésén jelentette be, hogy a hadiállapot idején külföldre távozott ukrán állampolgárok elveszítik a szociális juttatásokra való jogukat. Módosították egyebek között a munkanélküli segély odaítélésének feltételeit. Smihal szerint mostantól nem lehet hivatalosan munkanélküli, és így segélyt sem kaphat az, aki a hadiállapot idején 30 napnál több időt tölt külföldön.
Az ukrajnai menekülteket befogadott belga és holland családok egyszerűen az utcára teszik nem kívánatossá vált vendégeiket. Ezt azzal indokolják, hogy nyaralni mennek és az otthonaikat nagyobb biztonságban tudják, ha nincsenek ott az ukránok. Az információ szerint Hollandiában családi házakba mintegy kétezer ukrán menekült családot fogadtak be. Ezeket most arra kényszerítik, hogy költözzenek ki. Hasonló a helyzet Belgiumban, ahol már az utcára került az ukrán menekültek egy része. Ők egyelőre a vasúti pályaudvarok várótermeiben húzták meg magukat. Ráadásul a fedél nélkül maradt menekültek hiába szeretnének lakásokat bérelni, a belgák nem akarnak ukránoknak bérbe adni ingatlanokat. Az információ szerint Brüsszelben jelenleg mintegy nyolcezer ukrán menekült tartózkodik. Számuk az év végéig feltehetően 12 000 felé fog nőni.
Fordulat állt be az ukrajnai háborúban, miután az oroszok előrenyomultak a Donbaszban – írja hétfő reggel megjelent elemzésében a CNN. Azt írták, hogy az oroszok most olyan sikereket arattak, amelyekre a háború kezdete óta nem volt példa:
A Luhanszki területen felszámolták az ukrán védelmet,
A déli területeken (Herszon, Zaporizzsja) megerősítették a védelmüket,
Kiküszöbölték a logisztikában, a parancsnoki struktúrában lévő hibákat,
És az ukrán dróntámadásokkal szemben is egyre hatékonyabban lépnek fel.
Az amerikai portál szerint fennáll annak a veszélye is, hogy az oroszok bekerítik Liszicsanszk városát, ahova a szeverodonyecki ukrán erők vonultak vissza. Mindeközben pedig a Donyecki területen is előrenyomultak az oroszok, és közelebb jutottak a térségben lévő ipari városokhoz. A CNN elemzője úgy véli: hosszú távon az ukránok abban bízhatnak, hogy a folyamatosan érkező nyugati nehézfegyverek által előbb-utóbb sikerül ledolgozniuk a tüzérségi hátrányukat. Ahhoz viszont, hogy ezeknek a kezelőszemélyzetét kiképezzék, több hétre van szükség, és nem biztos, hogy ennyi idő a rendelkezésükre áll annak fényében, hogy mekkora nyomást helyeznek az oroszok a donbaszi ukrán védelemre. Az elemzés végén azt írták: a kérdés az, hogy ha az orosz előrenyomulás sikeresen folytatódik, akkor az oroszok megelégszenek-e az eddigi hadi céljuk – vagyis a Donbasz – elfoglalásával, avagy megpróbálják-e például elérni a Dnyeper folyó partját, kettévágva ezzel Ukrajnát.
Ismét merényletet követtek el egy orosz megszállókkal együttműködő tisztviselő ellen Ukrajnában – írja a CNN a TASZSZ orosz hírügynökség információira hivatkozva. Irina Makhneva autóját Kahkova városában robbantották fel. Irina Makhneva az új adminisztráció oktatási és kulturális ügyeinek felelőse. Az ellene elkövetett merényletben nem sérült meg, mert a szerkezet a vártnál korábban robbant fel, és ez megmentette az életét – közölte a TASZSZ a herszoni regionális rendőrkapitányság információ alapján. Múlt hét pénteken sikeres pokolgépes támadást hajtottak végre az ukránok, az akkori támadás célpontja Dimitrij Szavlucsenkó, Herszon megye oroszok által kinevezett ifjúságügyi vezetője volt, aki a beszámolók szerint életét is vesztette a támadásban.
Mindenkit megtalálunk és elítélünk. Az ukrán elnök vasárnap éjjeli bejelentkezésében üzenetet fogalmazott meg az orosz pilótáknak, akiknek azt ígérte: felelősségre fogják vonni őket a háborús bűnökért. Zelenszkij emlékeztetett arra: vasárnap több rakétatámadás is ért polgári célpontokat az ukrán nagyvárosokban, az akciókban több civil meghalt vagy megsérült. Kifejtette, hogy szerinte a szankciók által növelni kell a nyomást Oroszországon azért, hogy megakadályozzák az efféle csapásokat, majd azzal folytatta: Ma meg szeretnék fogalmazni néhány célzott üzenetet. Először is a pilótáknak, rakétakezelőknek, gépészeknek és mindenkinek üzenném, akik részt vesznek az Ukrajna elleni rakéták elindításában, hogy meg fogunk találni mindannyiótokat. Mindannyian felelősek vagytok ezekért a csapásokért. És ha valaki azt hiszi, hogy el tudja kerülni a felelősségre vonást arra hivatkozva, hogy parancsot teljesített, az téved – mondta az ukrán elnök. Mindeközben azt is hangsúlyozta: a lakóépületek rakétázása háborús bűnnek számít, és mindenkire „bírósági tárgyalás vár”, aki ebben részt vesz. És nem lesz hova rejtőznötök, még a Kaszpi-tenger partján vagy Belaruszban sem, ahonnan a rakétákat indítjátok – tette hozzá Zelenszkij. Az ukrán elnök külön üzent a belaruszoknak is, akiket szerinte az oroszok bele akarnak rángatni a háborúba. „Ti nem szolgák vagy ágyútöltelékek vagytok. Nem kell meghalnotok. És bárkit megakadályozhattok abban, hogy döntsön a sorsotokról” – fogalmazott.
A kedvezmény miatt annyi a regisztrációra váró autó, hogy napokat töltenek sokan a határon. Az utóbbi időben tömött kocsisorok alakultak ki a magyar–ukrán és a szlovák–ukrán határon. Mint arról korábban beszámoltunk, az ukrán parlament által március 24-én elfogadott törvényjavaslat értelmében április 1-jétől eltörölték a járművek vámkezelésére kivetett adókat és illetékeket. Volodimir Zelenszkij államfő azonban csak április 5-én írta alá a törvényt, amelynek értelmében a hadiállapot idejére a magánszemélyek személyautók, pótkocsik és félpótkocsik, motorkerékpárok, valamint a 10 vagy több utas szállítására alkalmas járművek és teherautók vámkezelése során mentesülnek a behozatali vám, az általános forgalmi adó és a jövedéki adó megfizetése alól. Ezek az illetékek az autó piaci értékének 25-30 százalékát tették ki. Az ukrán állampolgárok által külföldön vásárolt, forgalomból kivont, vagy ideiglenes rendszámmal ellátott személygépkocsik behozatalára csak az arra külön kijelölt ellenőrzőpontokon van lehetőség. Szlovákia irányából az ungvári, Magyarország felől a csapi és az asztélyi határátkelőn lehet nyilvántartásba vetetni ezeket az autókat, buszokat és motorkerékpárokat. Az érintett határállomások szlovák, illetve magyar oldalán az elmúlt napokban több kilométeres kocsisor torlódott fel, amely napról napra csak tovább duzzad. Szerény becslések szerint is több ezer autó vesztegel a határátkelők előtt. Záhonynál a 4-es főúton közel 8 órás várakozási idővel kell számolni – áll az Útinform jelentésében. Szombaton Tuzsérig ért a sor. Helmeczi László, a határváros polgármestere vasárnap posztolt videót a kialakult helyzetről, 8 kilométer hosszú kocsisorról számolt be.
A külföldi vendégmunkások idén öt hónap alatt 4 milliárd dollárnyi összeget utaltak haza. Az Ukrán Nemzeti Bank és az Ukrán Posta adatai szerint ez az összeg 20 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál. Csak az OTP Bankon keresztül 20 ezer utalás történt mintegy 2 milliárd hrivnya összegben, míg tavaly ugyanezen időszak alatt 28 ezer utalás volt 3 milliárd hrivnya értékben. Nemzetközi fizetési rendszereken keresztül a legtöbb pénzt az USA-ból, Olaszországból és Németországból küldik. Ami a SWIFT-átutalásokat illeti, azok leggyakrabban az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából, Németországból és Ciprusról történtek. A korábbi években az Ukrajnába küldött összeg emelkedése volt a jellemző, így tavalyelőtt még 9,5 milliárd, 2021-ben 15 milliárd dollár érkezett Ukrajnába a külföldön lévő ukrán állampolgárok révén.
Az Európai Unió orvosi felszereléseket, védőeszközöket és speciális felszereléseket juttat Ukrajnának egyebek között a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekkel kapcsolatos népegészségügyi kockázatok kezelésére – tájékoztatott az Európai Bizottság. Az Európai Unió 300 ezer speciális védőruházatot, 5600 liter fertőtlenítőszert és fertőtlenítési műveletekhez szükséges 850 eszközt juttat Ukrajnának. Mivel Ukrajnában a kórházaknak sürgősen orvosi felszerelésekre van szükségük, az EU betegmonitorokat, infúziós pumpákat és lélegeztetőgépeket, valamint az egészségügyi személyzet által használatos védőeszközöket, például maszkokat és köpenyeket is adományoz. Az Európai Bizottság közleménye Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztost idézte, aki közölte: már úton vannak Ukrajna felé az orvosi felszerelések, valamint a vegyi, biológiai vagy nukleáris vészhelyzetek kezelésére szolgáló felszerelések. “Ukrajnában a kórházaknak és az egészségügyi dolgozóknak háborús körülmények között kell helyt állniuk, ezért minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk annak érdekében, hogy ellássuk őket az életmentéshez szükséges eszközökkel” – fogalmazott. Az összesen 11,3 millió euró összegű támogatást a Romániában, Magyarországon, Svédországban, Németországban, Görögországban és Dániában tárolt uniós biztonsági készletekből juttatják el Ukrajnának – tette hozzá közleményében a brüsszeli testület.
Ukrajnába látogatott Maia Sandu. Moldova elnöke eszmecserét folytatott ukrán kollégájával, Volodimor Zelenszkijjel. Az államfők egyetértettek abban, hogy a továbbiakban valamennyi szférában erősíteni kell a két ország együttműködését. „Meg kell tennünk minden lehetségest annak érdekében, hogy az orosz agresszió ne fenyegethesse sem Ukrajnát, sem Moldovát, senkit Európában. Ezen az alapon meg kell erősítenünk együttműködésünket valamennyi területen, beleértve a humanitárius kérdéseket, a gazdaságot, az energetikát, a határ menti kapcsolatokat, a biztonságpolitikát” – fejtette ki a két politikus sajtótájékoztatóján Volodimir Zelenszkij. Az ukrán államfő hozzátette: a két állam fenyegetettsége azonos gyökerű. A veszélyt Oroszország jelenti. „Mivel a fenyegetés közös, az ellene való fellépésnek is közösnek kell lennie.” Elmondta, megegyezés született arról, hogy Ukrajna és Moldova közös tranzitútvonalakat alakít ki, melyek elősegítik mindkét ország külkereskedelmének fejlődését. A tárgyalás előtt Maia Sandu és Volodimir Zelenszkij felkereste Borogyankát, Bucsát és Irpinyt.
Az ukrán parlament törvényjavaslatot fogadott el a polgárok háború során megsemmisült ingóságain és ingatlanjain lévő jelzálog- és fogyasztói hitelek eltörléséről – jelentette be Danilo Hetmancev. Mint kiderült, a törlesztéshez szükséges pénzeszközöket az állam bocsátaná a hitelező bankok rendelkezésére. A parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke kifejtette, hogy a finanszírozás forrásának meghatározása még folyamatban van: az állami költségvetés mellett nemzetközi partnerek bevonására is szükség lehet. „A dokumentumban szerepel ugyan a bankok számára megítélendő kompenzáció, ám a képviselők semmilyen konkrétumot, így a kártérítés idejét és módját sem fűzték a szöveghez” – fejtette ki Olena Korobkova, az Ukrán Bankok Független Egyesületének ügyvezető igazgatója. Hozzátette, ennek megfelelően még nem lehet objektív értékelést adni a javaslatról. A törvényjavaslat hatálya alá tartozó ingatlanok mennyiségét is nehéz felmérni, mivel nem egyértelmű az anyagi kár megállapításának mechanizmusa. Emellett a bankok arról sem kaptak tájékoztatást, mennyi zálogfedezetű ingóság lehet a harcok dúlta területeken és mennyi semmisült meg. Ez pontosan csak a háború végén állapítható majd meg. „Tekintettel a jelzálog- és az autóhitelek viszonylag kis hányadára, a veszteség nem lesz katasztrofális, így nem érdemes a bankrendszer stabilitását fenyegető veszélyről beszélni” – vélekedett Korobkova. Hozzátette, a bankok kompenzációjának elmulasztása nem roppantaná meg ugyan a rendszert, ám teljesen megölheti a jelzálogpiacot. Az ukrán bankok a 2008-as gazdasági válság után tizenkét évig szinte alig adtak ki jelzáloghitelt. Amennyiben az állam az adósságok elengedése közben nem lesz kellően körültekintő, úgy ismét hosszú évekre elfelejthetjük az utóbbi időben hatékonyan működő megfizethető lakáshiteleket, érvelt az ukrajnai pénzintézeteket egyesítő tömörülés vezetője. Olena Korobkova emlékeztetett arra, hogy 2021-ben a bankok csaknem 9 milliárd hrivnya értékű jelzáloghitelt bocsátottak ki, ami 2,4-szeresével haladta meg a 2020-as adatot. Jelenleg a bankok befagyasztották a magánszemélyek jelzáloghitelezését, valamint az építőipari cégek finanszírozását. A piac számára további negatív tényező a jövedelmek csökkenése és a lakosság elmenekülése az országból. A belső menekültek korlátozott pénzügyi lehetőségeik miatt vásárlás helyett inkább lakást bérelnek. Hiába jelentették be egyes kijevi fejlesztők az építési munkálatok újraindítását, a kockázatok miatt mára gyakorlatilag az összes fővárosi építkezés befagyott. Összességében elmondható, hogy súlyos veszteségeket szenvednek el a jelzáloghitelek kibocsátásával foglalkozó pénzintézetek. Ez végleg eltántoríthatja a bankok azon szándékát és képességét, hogy a társadalom és gazdaság által igényelt mennyiségben biztosítsanak jelzáloghiteleket. Bár Ukrajnában 10-ről 25 százalékra emelték a jegybanki alapkamatot, a bankok továbbra is csak 5-8 százalék körüli kamatot fizetnek a betétek után. A kormánynak havi 5-6 milliárd dollárra lenne szüksége a háborús kiadások fedezésére, ám eddig csupán 7 milliárd dollár külföldi segítséghez jutott. A különbözet fedezése végett egyetlen nap leforgása alatt 70 milliárd hrivnyát (mintegy 2 milliárd dollárt) nyomtatott a jegybank, a háború kitörése óta pedig mintegy 6 milliárd dollárnyi, valós fedezet nélküli hrivnya jött ki a pénzverdéből.
Amennyiben Ukrajna nem teljesítené az Európai Bizottság feltételeit az Európai Unió tagjelölti státuszának megadására vonatkozóan, abban az esetben sem veszítené el ezt a státuszt – jelentette ki Olha Sztefanisina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes vasárnap egy televíziós műsorban, közölte az Ukrajinszka Pravda hírportál. A tudósítás szerint az integrációs kormányfőhelyettes az ukrán televízió non-stop háborús műsorában elmondta: „az Európai Tanács június 23-án elfogadott határozata eltér az Európai Bizottság ajánlásától. Ugyanis feltétel nélkül megkaptuk a jelölt státuszt. Ami a hét feltételt illeti, a határozat kiköti, hogy az EB az év végén értékeli a feltételek teljesítését, és ennek függvényében határozza meg a tagsággal kapcsolatos következő szakaszokat.” Arra a kérdésre, hogy bizonyos feltételek nem teljesítése esetén van-e lehetőség a tagjelölti státusz visszavonására, a miniszterelnök-helyettes azt válaszolta: „nem. Ukrajna megkapta a jelölti státuszt és pont”. Azt is pontosította, hogy e hét feltétel teljesítése lehetővé teszi az EU-csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdését. Hozzátette: mindezek a feltételek nagyon fontos politikai természetűek, így nehéz meghatározni, melyik a legnehezebben teljesíthető. „A pozitív dolog az, hogy már tettünk valamit ezeken a területeken. És szó szerint a következő három napban az elnök jóváhagyja a hét pont végrehajtásának ütemtervét” – hangsúlyozta Olha Sztefanisina.
Az Európa Tanács Kisebbségi Keretegyezményének Tanácsadó Bizottsága szerint fennáll a gyanú, hogy a szlovák hatóságok még mindig alkalmazhatják az 1945-ös, elsősorban a magyar és német kisebbségeket célzó vagyonelkobzási rendeletet, az úgynevezett Beneš-dekrétumokat. Nagyjából ötévente a tagállamok aktuális kisebbségvédelmi jelentéseket adnak le, amelyeket a bevezetőben említett, 18 független szakértőből álló bizottság ellenőriz. A koronavírus-járvány miatt a tagok 2021 szeptemberében tudtak ellátogatni Szlovákiába a még 2018-ban leadott aktuális jelentés ellenőrzése céljából – derül ki a ma7.sk beszámolójából. Ottjártukkor a bizottság tagjai a szlovákiai magyar civil szervezetek képviselőivel is egyeztettek. A tapasztalatokat összegző jelentés 2022. június 15-én látott napvilágot. A bizottság nagyra értékeli, hogy Szlovákia az elmúlt években növelte a kisebbségi kultúrák és média támogatását, ugyanakkor több mindent kifogásolt, szerinte például a szlovák hatóságok nem eléggé vagy csak sokára ítélik el az erőszakra és a gyűlöletre való uszítást a nyilvános és politikai beszédben. A jelentés 119. pontjában a bizottság hangot ad gyanújának, a független szakértők szerint „a szlovák hatóságok még mindig alkalmazhatják az 1945-ös, elsősorban a magyar és német kisebbségeket célzó vagyonelkobzási rendeletet (az úgynevezett Beneš-dekrétumokat)”. A magyarokat érintő ajánlásokról a szlovák összefoglaló – amely az eredeti angol szöveg alapján készült – nem tesz említést, a ma7.sk szerint. A szlovák fél megalapozatlannak tartja a felvetést, mint jelezték: a Csehszlovákia és Magyarország közötti vagyonjogi és pénzügyi problémákat az 1949-től érvényes csorbatói egyezménnyel rendezték. Mind az elnöki rendeleteket, mind a magyar lakosság kitelepítését történelmi összefüggéseiben és a második világháború eredményeinek viszonylatában kell szemlélni. A második világháborúhoz hasonlóan ezek az intézkedések is számos egyéni sérelmet és tragédiát eredményeztek. Ezek azonban törvényes és legitim intézkedések voltak – közölte Szlovákia. A bizottság azt kéri a hatóságoktól, hogy kezdjenek párbeszédet az érintett kisebbségek képviselőivel a vagyonelkobzásról szóló rendeletnek a jelenlegi etnikumközi kapcsolatokra gyakorolt lehetséges negatív hatásairól.
(vukics)
Comments