Reggeli szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.08.12).
Volodimir Zelenszkij augusztus 10-én, szerda esti beszédében felszólította az ideiglenesen megszállt területek lakóit, hogy segítsenek az orosz megszállók kiűzésében. „Mindenkinek segítenie kell, aki segíthet az ukrán területek felszabadításában. Ha bármilyen fontos információja van az ellenséggel kapcsolatban, kérjük, jelentse hírszerző szolgálatainknak, katonaságunknak. Ha ismer olyanokat, akik segítik a megszállókat vagy igazolják az agressziót, kérem, ezt is jelentsék” – kérte. Az államfő segítséget kért a megszállt területeken élő ukránoknak, arra kérte a lakosságot, támogassák őket, és beszéljenek a telekommunikáció nélkül maradottakkal az ukrajnai harcokról és az evakuálás lehetőségeiről. Zelenszkij azt is kijelentette, hogy minél erősebbek lesznek az ukrán fegyverek, és minél nagyobb távolságokra tudják azokat felhasználni, annál hamarabb ér véget Oroszország Ukrajna elleni brutális háborúja.
A német kancellár nem tartja helyénvalónak, hogy minden orosz állampolgárral szemben “büntető intézkedést” vezessenek be, írja a Korrespondent.net ukrán hírportál. „Ez Vlagyimir Putyin orosz államfő háborúja Ukrajna ellen, nehéz ezzel a javaslattal mit kezdeni” – fogalmazott szabadsága utáni első sajtótájékoztatóján Berlinben Olaf Scholz német kancellár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon javaslatára, miszerint tiltsák ki az orosz turistákat a nyugati országokból. Hozzátette: az EU már számos személyek elleni szankciót életbe léptetett a moszkvai döntéshozókkal szemben. “Ezt tovább folytatjuk” – biztosított a kancellár. Scholz ugyanakkor nem tartja indokoltnak az oroszok elleni büntetőintézkedések kiterjesztését például a turizmus területén. Úgy vélekedett, hogy a “mindenki ellen, beleértve az ártatlanokat is” irányuló szankciók gyengítik a hatékonyságukat.
Az ukrán elnöki tanácsadó tagadta, hogy Ukrajnának köze lenne a Krím félszigeten történt robbanáshoz
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint Ukrajnának nincs köze a Krím félszigeten kedden történt robbanáshoz. Podoljak szerint maguk az oroszok, vagy esetleg partizánok lehetnek felelősek a krími Novofjodorovka melletti reptéren egy repülőgép-lőszert tároló raktárban történt robbanássorozatért. Orosz védelmi források szerint a robbanások a tűzvédelmi szabályok megsértése miatt következhettek be.
Az orosz légvédelem az éjszaka folyamán és csütörtök reggel visszaverte az ukrán fegyveres erők minden arra irányuló kísérletét, hogy dróncsapásokkal és nehéztüzérséggel támadják Enerhodar városát és a zaporizzsjai atomerőművet – közölte Vlagyimir Rogov, az ukrajnai Zaporizzsja megye Moszkva-barát regionális katonai és polgári közigazgatása főtanácsának tagja. Rogov a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának a zaporizzsjai erőmű elleni csapások ügyében megtartandó ülésének előestéjén az ukrán fegyveres erők rakétavetőkkel, nehéztüzérséggel és drónokkal kíséreltek meg csapást mérni a nukleáris létesítményre és Enerhodarra. A tisztségviselő szerint az orosz légvédelem minden támadást elhárított és az ukrán tüzérséget ellencsapásokkal visszaszorították. Rogov a Rosszija 24 nevű hírtelevízióban kijelentette, hogy a támadás fő célpontja az atomerőmű hűtőrendszere volt. A TASZSZ orosz hírügynökség összesítése szerint augusztusban ez volt immár a hatodik ukrán támadás az atomerőmű ellen.
Az orosz agresszorok rengeteg ásványkincs-lelőhelyet vontak ellenőrzésük alá az ideiglenesen megszállt ukrán területeken. Az ideiglenesen megszállt ukrán területeken lévő bányákban nem kevesebb, mint 12,4 trillió dollár értékű ásványi kincs van – derül ki a The Washington Post írásából. Az agresszorok ellenőrzik az ukrajnai szénbányák 63 százalékát, a kőolaj 10, a gázmezők 20, a fémlelőhelyek 33 százalékát. Az orosz invázió kezdeti időszakában az ellenség többek között 41 szén-, 6 vasércbányát, 27 gáz- és 9 kőolajmezőt foglalt el. Az agresszorok birtokába került lítium, arany, urán, titán, cirkónium és stroncium lelőhely is.
Csütörtökön katonai tiszteletadás mellett helyezték végső nyugalomra a beregszászi Rosinec Jánost, a háború újabb, kárpátaljai áldozatát. A 47 éves családfő a fronton vesztette életét, édesanyja, felesége és két fia gyászolja. A rangidős katona búcsúztatójára a városi ravatalozóban került sor, itt vettek tőle végső búcsút rokonai, családja, közeli és távoli barátai, bajtársai, valamint mindazok akik ismerték. […]
A dán Védelmi Minisztérium bejelentette, hogy csatlakozik az Egyesült Királyság által vezetett kezdeményezéshez az ukrán hadsereg kiképzésére. A hírt a Jevropejszka közölte a dán Védelmi Minisztériumra hivatkozva. „Ukrajnának továbbra is támogatásra van szüksége az orosz invázió elleni küzdelemben, ezért Dánia fokozza a segítséget a katonai kiképzés területén” – olvasható a közleményben. Az ország 130 dán katonát küld a képzésre, ezenkívül azt tervezi, hogy Dániában is tart kiképzést ukrán katonáknak.
A háború után Ukrajna nagyon erős lesz és Kelet-Európa központjává válik, és soha többé nem engedi magát olyan országként kezelni, amelyet segíteni és sajnálni kell – jelentette ki szerdán Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek nyilatkozva. Jermak a hírügynökségnek adott exkluzív interjújában elmondta: „ma az a legfontosabb, hogy megnyerjük ezt a háborút. Ukrajnát határozottan nagyon erősnek látom. Úgy látom, hogy Ukrajna, évszázadokra elnyerte saját méltóságának érzetét, de ezért sajnos szörnyű tragédiát élt át, és rengeteg embert elveszített. Kelet-Európa központjának tekintem. Úgy látom, ez egy új biztonsági rendszer kiépítésének a központja lesz, legalábbis Európában, meg vagyok győződve erről.” Az elnöki hivatalvezető hozzátette: „azt is látom, hogy Ukrajna nagyon gyorsan csatlakozik az Európai Unióhoz. Megmondom őszintén: hiszek abban, hogy nem csak a biztonsági garanciákról szóló globális megállapodást kell aláírni, hanem abban is, hogy vezető partnereinkkel kétoldalú biztonsági garanciákat is aláírunk.” Jermak kifejtette: „azt gondolom, hogy annyira szabadok vagyunk, hogy a demokrácián kívül semmi más nincs a vérünkben. Egyszerűen nem fogadjuk el az ellenkezőjét. A kormányunknak demokratikusnak, alapvető értékeken alapulónak kell lennie, amiért ma tulajdonképpen harcolunk.” Kiemelte: „nem tudom, hogy lesz-e változás a politikai rendszerben. Az élet majd megmutatja. A legfontosabb az, hogy azok az értékek legyenek a prioritások, amelyekért ma az egész ukrán nép harcol.” „Mindenképpen tiszteletet érdemelünk. Mindenképpen számolni fognak velünk. Soha többé nem hagyjuk magunkat olyan országként kezelni, amelyet segíteni, sajnálni kell. Szerintem mindez már határozottan a múlté. A legfontosabb most a háború megnyerése és egy teljesen új, erős és progresszív állam felépítése” – szögezte le Andrij Jermak.
(vukics)
