Reggeli szemezgetésünk – idegennyelvű, külföldi sajtóból is (2022.05.03.)
–
Nem szabad alábecsülni Oroszország katonai erejét. Ne tévesszen meg senkit az a nyugati narratíva, hogy megtorpant az orosz előrenyomulás Ukrajnában – figyelmeztetett Markus Reisner, az osztrák védelmi minisztérium ezredese, a bécsi Mária Terézia Katonai Akadémia (Theresianischen Militärakademie) kutatási és katonai stratégiai osztályának vezetője. A katonai szakértő a Die Weltnek úgy nyilatkozott: Oroszország új stratégiája már érezteti is hatását Keleten, Ukrajna „nem nagyon tud mit tenni az előrenyomulással szemben – hacsak nem kap segítséget a Nyugattól”. Reisner arra is rávilágított: Mariupol, a stratégiailag fontos kikötőváros már elesett, Moszkva ellenőrzése alatt áll, ahogy az Azovi-tenger körüli dél-ukrajnai nagy területek és városok is. Nem segít – jelentette ki –, ha elhallgatjuk az oroszok katonai erejét, mert azok „nagyon is képesek eldönteni, hogy mikor, hol és hogyan csapjanak le”. Az osztrák védelmi minisztérium ezredese szerint az oroszok most a kelet-ukrajnai Donbászra összpontosítanak, amely – hívta fel a figyelmet – mintegy 6,2 milliós lakosú, és több ezer „oroszbarát szakadárnak” ad otthont. Reisner arra számít, hogy a harcok ezen a területen egyre hevesebbé válnak. Az oroszok most megpróbálják bekeríteni az ukránokat, majd megadásra kényszeríteni őket. Úgy véli, Ukrajnának sürgősen új fegyverekre van szüksége, de azok szállítása szerinte túl későn kezdődött meg. Ráadásul – hívta fel a figyelmet – ez a művelet logisztikai nehézségekbe ütközik, mert az oroszok megpróbálják elvágni Ukrajna utánpótlási vonalait. A stratéga beszélt arról is: Oroszországnak sikerült eddig a nyugati fegyverszállítmányok „nem elhanyagolható részét” – páncéltörő és légvédelmi fegyvereket – lefoglalnia vagy megsemmisítenie. Az ukrán különleges erők megpróbáltak rajtaütni az oroszokon a Donbászban, amely stratégia a háború első hat hetében működött, de most az oroszok felkészültek: különleges erőik – a Szpecnaz – levadásszák, megsemmisítik az ukrán erőket. Vagyis – szögezte le Reisner – a donbászi orosz offenzíva utánpótlási vonalai sértetlenek. Az orosz tüzérség éjjel lövi az ukrán állásokat, hogy „kifárassza őket”, majd nappal támad. Az orosz csapatok – mintegy 100 ezer fő – rendkívül lassan, óránként mintegy másfél kilométeres sebességgel haladnak előre, de ez nem a gyengeség jele – figyelmeztetett. A szakértő úgy gondolja, hogy amint Oroszország elfoglalja Donbászt, a harcok átmenetileg el fognak csendesedni, ez idő alatt a háborúban álló felek csapatai átrendeződnek, regenerálódnak és várhatóan hatalmas menekültáradat indul meg. Ugyanakkor – figyelmeztetett Markus Reisner – a háború ezen a nyáron még nem ér véget, Oroszország ugyanis el akarja foglalni Ukrajna teljes déli részét azért, hogy elvágja az országot a tengeri összeköttetéstől, ezáltal súlyos gazdasági csapást mérve rá. A keserű igazság az, hogy Putyin megnyerheti a háborút– szögezte le Reisner –, ez pedig azt jelenti, hogy „lényegesen többet birtokol majd Ukrajnából, mint a háború előtt”. (v)
Valós veszélye van annak, hogy ez a háború egész Európára átterjedhet, vagy akár világméretűvé is fajulhat – intett óvatosságra Rumen Radev bolgár elnök vasárnap, a május elseje alkalmából tartott beszédében. Európa szívében robbanások zaját hallani. Otthonunk, gyermekeink, hazánk és a természet is áldozatául eshetnek a helyzet elmérgesedésének – mondta Rumen Radev. A bolgár elnök szerint „hazafias kötelessége” elejét venni annak, hogy Bulgária belesodródjék az ukrajnai háborúba. Az államfő e kijelentésével szembeszegült Kiril Petkov miniszterelnökkel, aki fegyverszállítmányokat akar Bulgáriából Ukrajnába küldeni. A kérdésben a liberális-szocialista négypárti kormánykoalícióban nincs egyetértés. A szocialisták a kormányból történő kilépéssel fenyegetnek, ha a többi koalíciós partner keresztülvinné a katonai segélyeket Kijevnek. A szófiai parlamentben egyébként jövő szombaton terveznek dönteni a lehetséges fegyverszállítmányok ügyében. (v)
Magyarországot előzetesen figyelmeztette Oroszország az Ukrajna elleni támadásra – közölte Olekszij Danilov, az Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának titkára hétfőn az Interfax beszámolója szerint. A titkár úgy vélekedett, hogy Magyarország még mindig nyíltan vállalja együttműködését Oroszországgal. Ráadásul Vlagyimir Putyin előre figyelmeztette a magyarokat, hogy támadás lesz Ukrajna ellen – állítja Danilov, mondta annak kapcsán, amikor Ukrajna NATO-csatlakozásának lehetőségéről és Magyarország esetleges befolyásával kapcsolatos kérdésekről beszélt. A rövid ukrán beszámolókból azonban nem derül ki, hogy állításait egyáltalán alátámasztotta-e valamivel. "Valamilyen oknál fogva a magyarok úgy gondolják, hogy elfoglalhatják területünk egy részét" - idézi a hírügynökség az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának titkárát, aki arról is beszélt, hogy a háborút követően meglátják, milyen következményei lesznek ennek a magatartásnak. (v)
Az Európai Bizottság várhatóan kedden terjeszti be azt a javaslatát, amely év végével betiltaná az Európai Unióban az orosz olajtermékek importját. Speciális helyzete miatt Magyarország és Szlovákia „bizonyos mentességeket vagy átmeneti intézkedéseket” kaphat. Hortay Olivér szerint komoly vita van az uniós tagállamok között arról, hogy szükség van-e egyáltalán az olajtermékekre vonatkozó szankciókra, azok ugyanis láthatóan sokkalta kisebb terhet rónának Oroszországra, mint az Európai Unió egészére. A szakértő felidézte: másfél héttel ezelőtt Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, az IMF és a Világbank tavaszi ülésén arra kérte az EU-t, hogy ne vezessen be olajembargót, mondván, azzal jelentősen megnövelnék a világpiaci nyersanyagárakat, ami komoly kockázatot jelentene nem csak az európai, de a tengerentúli gazdaságoknak is. A konferencián az is elhangzott, hogy Oroszország viszonylag könnyedén képes lehet más piacokat találni a kőolajszállításainak például Ázsiában (India, Kína). A JP Morgan közben kiszámolta, hogy a Brent típusú olaj jelenlegi 100-110 dollár körüli hordónkénti ára 175 dollárig is felkúszhat, ha bevezetik az embargót. Bár orosz olaj lényegében valamennyi tagállamba érkezik, az országok függősége nagyban eltérő. Az, hogy a kelet-európai országok nagyobb mértékben kitettek az orosz energiahordozónak, főként annak "köszönhető", hogy például Magyarországra vagy Szlovákiába csővezetéken érkezik a kőolaj, így nagyon nehéz helyettesítő forrást találni – magyarázta a Századvég Konjunktúrakutató munkatársa. Ráadásul a pozsonyi és a százhalombattai finomító infrastruktúrája is az orosz olajon, illetve földgázon alapul, ami – a jelenlegi műszaki információk alapján – egy év alatt nem igazán átalakítható – tette hozzá Hortay Olivér. „És akkor még egyáltalán nem beszéltünk ennek a költségeiről”, amit több száz milliárd forintra tesznek a szakértők, akik szerint az is nagy kérdés, hogy utána Magyarország honnan tudna beszerezni olyan mennyiségű kőolajat, mint amennyire szüksége lenne, s ez persze Európa egészére igaz. Arról nem is beszélve, tette hozzá Hortay Olivér, hogy az embargó hatására a világpiaci árak emelkednének, amivel párhuzamosan Oroszország árbevételei is. „Ezért egyáltalán nem egyértelmű, hogy az embargó Oroszországnak többletköltséget jelentene, viszont az biztos, hogy az Európai Uniónak komolyabb problémákat okozna” – ismételte meg. A Századvég Konjunktúrakutató Energia- és Klímapolitikai Üzletág vezetője végül azt is megjegyezte, hogy hasonló cipőben jár Németország is, ahol sajtóhírek szerint a legnagyobb mértékben orosz olajra támaszkodó finomítót államosítani kívánják, de ez szerinte nem fogja megoldani a gondokat, mint hazánk vagy Szlovákia esetében, hiszen annak módosítása ugyancsak költséges és időigényes lenne. (v)
Az imperializmus ellen kellene fordulni, nem a háború nem létező erkölcse nevében egymásnak esni! (...) Ehelyett, még huszonnégy óra sem telt el a megállapodást követően, a Washington által szervezett puccsal kiszorították a parlamentből a kormányzó pártok képviselőit, és bábkormányt hoztak létre külföldi, köztük amerikai állampolgárokkal. Ennek nyomán veszett el a Krím. S így alapozták meg az ukrajnai „újdemokráciát”, amelynek gyakorlatához tartozott és tartozik a nem ukránul beszélők másodrendű helyzetbe hozása, az ellenzéki pártok, médiumok betiltása, a meggyilkolt ellenzéki újságírók, közéleti személyiségek ügyének, a pogromok kivizsgálatlanul hagyása, a szélsőjobb erőknek az amerikai bábállam szolgálatában való felhasználása. Bizony mondom, ez aztán az európaiság, le vele, aki azt állítja, hogy Ukrajna nem érett meg az EU-tagságra!
Az európai gazdák több genetikailag módosított takarmányt fognak vásárolni az Egyesült Államokból és Dél-Amerikából, miután Oroszország inváziója miatt leállították az Ukrajnából érkező kukoricaszállítmányokat – írta a Bloomberg.
Titokban osztja szét a migránsokat a Biden-kormányzat Amerikában. Texas kormányzója szerint ugyanakkor nemcsak a migránsok, de Biden is átlépett egy határt, amikor több millió bevándorlót engedett az országba – a kormányzó ezért úgy döntött, hogy buszokat szervez, és a migránsokat visszaküldi a „feladónak”.
Talán Florida lesz az amerikai Magyarország.
Véleménycikkben méltatta a magyar kormányfőt a volt izraeli miniszterelnök fia.
Várják meg, mi is lesz itt a folytatás! - ígérik az embereknek a Russian Today szerkesztői.
Az alábbi videó ízelítőt ad, hogyan változott meg a világ egyik napról a másikra a 26 milliós kínai városban pár tucat pozitív covid teszt (nem beteg!) hatására. Szinte teljesen leállt a tömegközlekedés. Csupán 2 metróvonalon szállítanak utasokat. Egy állomáson, ahol máskor 600 ezer ember megfordult egy nap alatt, most jó, ha 100-an vannak. Ji Gucheng egy hónapja él egy sanghaji metróállomáson. A Century Avenue állomáson dolgozik, amely a városban még működő két vasútvonal egyikének megállója. Az összes többi vonal le van zárva a 2022. április 1-jén kezdődött, városszerte érvényes Covid-19-zárlat miatt. Ji-nek és kollégáinak meg kellett növelnie munkaidejét, hogy azok, akik a kórházakba kell hogy menjenek, el tudjanak jutni.
A tsn.ua információja szerint Ukrajna elnöke nemtetszésének adott hangot azért, mert Törökországban új turista útvonalakat nyitnak kifejezetten az Oroszországból érkezők számára. Volodimir Zelenszkij egy interjúban fejtette ki véleményét a török álláspontról. Mint megjegyezte, Ankara olyan időkben kínál újdonságokat az orosz turisták számára, amikor az orosz katonák békés ukrán állampolgárok vérét ontják. Törökország az ukránok véráldozata révén akar haszonra szert tenni. Az ukrán elnök szerint Ankara kettősjátékot játszik, amikor hangoztatja, hogy Ukrajna pártján áll a béketárgyalásokban, ám ugyanakkor tömegesen édesgeti magához az orosz turistákat. Zelenszkij szerint ez becstelen és barátságtalan lépés Ukrajnával szemben. Ez így nem mehet tovább, Ankarának döntenie kell, hangoztatta Zelenszkij. (v)
Április végére az ukrajnai lakosság abszolút többsége negatívan viszonyult Fehéroroszország és Oroszország vezetőihez. A Rejting szociológiai csoport közvélemény-kutatási adataiból kiderült, hogy az Alekszandr Lukasenkoval szembeni ellenszenv 96, Vlagyimir Putyinnal szemben 98 %-os. A szociológusok szerint eközben az elmúlt két hónapban jelentősen javult az ukránok hozzáállása Lengyelország, Nagy-Britannia, az USA, Törökország, Litvánia és Franciaország vezetéséhez. A megkérdezettek 92%-a pozitívan viszonyul Duda lengyel elnökhöz, 87%-a Johnson brit miniszterelnökhöz, 86%-a Biden amerikai elnökhöz, 76%-a Erdogan török elnökhöz, 75%-a Nauseda litván elnökhöz, 75%-a pedig Macron francia elnökhöz. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 66 százalékos népszerűségnek örvend. Ugyanakkor romlott a Scholz német kancellárhoz való hozzáállás: 30% pozitívan, 54% negatívan viszonyul hozzá. Steinmeier német elnökhöz 26% viszonyul pozitívan, 44% pedig negatívan. (v)
Oroszország május közepéig megkísérli a Donyecki és Luhanszki régiók annektálását, valamint a Herszoni Népköztársaság létrehozását – jelentette be Michael Carpenter, az Egyesül Államok EBESZ-nagykövete. Az Egyesült Államok hírszerzése szerint Oroszország május közepéig népszavazást tervez az országhoz való csatlakozásról a Donyecki és Luhanszki régióban, és hasonló tervei vannak a Herszonnal is. A CNN azt írja, Carpenter szerint az orosz hadsereg azért rabolja el a helyi ukrán képviselőket, hogy helyükön Moszkvához lojális vezetést hozzon létre. (v)
Dmitro Kuleba külügyminiszter három tényezőt nevezett meg, ami szerinte a háború megnyeréséhez szükséges. „Ukrajna győzelme az Oroszországgal vívott háborúban három tényezőtől függ: a szankcióktól, a fegyverekkel való támogatottságtól és a közeledő EU-tagságtól” – jelentette be Dmitro Kuleba május 2-án Kijevben, dán kollégájával, Jeppe Kofoddal tartott sajtótájékoztatóján. Megjegyezte, hogy az Oroszország elleni szankciók alkotásakor „nem lehetnek tabuk”. A miniszter köszönetet mondott Dániának azért, hogy Koppenhága „mindent megtesz” a fegyverellátás ügyében. Kuleba kiemelte a jövőbeni EU-tagság kérdését is, megjegyezve, hogy Brüsszel döntése fontos jelzés lesz a Kreml számára. „Ez a háború Ukrajna és egész Európa ellen mindaddig folytatódni fog, amíg Putyin úgy véli, hogy Ukrajna válaszút elé került. Éppen ezért az EU-nak folytatnia kell a február 24-e óta megtett utat, és amennyire csak lehetséges, elő kell segítenie Ukrajna európai integrációját. Az egyik fontos döntés, amire várunk, az az EU-tagjelölt státusz megadása. Ukrajna EU-tagságának kérdése szó szerint az európai háború és béke kérdése” – hangsúlyozta a külügyminiszter.
Németország elviselné, ha Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt az Európai Unió embargót vezetne be az orosz kőolajra, de vannak tagországok, amelyek még nem állnak készen erre, és ezt tiszteletben kell tartani – mondta a német szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter hétfőn Berlinben. Robert Habeck hangsúlyozta, hogy Németországot is megviselné, ha azonnal leállítanák az orosz kőolajimportot. Az ország keleti részén, Berlinben és térségében – amelyet az orosz kőolajat használó utolsó németországi finomító, a schwedti szolgál ki – ellátási nehézségek adódnának, és jelentős drágulás következne be. Ugyanakkor nem keletkezne országos “olajválság”, és Németország megbirkózna az embargóval. Azonban “más országok még nem tartanak itt, és ezt tiszteletben kell tartani” – jelentette ki a Zöldek politikusa, hozzátéve, hogy a földgáz esetében Németország is ebben a helyzetben van, hogy még nem tudna elviselni egy orosz gázembargót. Hozzátette, hogy “okosan” kell meghatározni a lépések sorrendjét, nem szabad “gazdasági katasztrófához” vezető “meggondolatlan” intézkedéseket hozni, és figyelembe kell venni azt is, hogy egy esetleges EU-s embargó milyen következményekkel járhat a világ más térségeiben. Ugyanakkor az embargó mellett vannak módszerek is, amelyekkel “lehet ártani Oroszországnak” – jegyezte meg Robert Habeck, kiemelve, hogy ezekről a megoldásokat nem a nyilvánosság előtt, hanem a tagállami szakminiszterek brüsszeli tanácskozásán kell megbeszélni. (v)
Comentários