Segít-e Chat kibányászni az igazságot? Szentkatolnai Bálint Gábor feltámasztásának kísérlete
Egyik kitartó olvasónk arra volt kíváncsi, hogy vajon a mesterséges értelem ‒ nevezzük Chatnek ‒ hajlandó-e a magyar nyelv erősen vitatott eredetének kérdésében pártatlan vizsgálódást folytatni és tárgyilagos álláspontot elfoglalni. S történetesen hajlandó-e igazságot szolgálatni a feledésre ítélt nagy magyar nyelvésznek, Szentkatolnai Bálint Gábornak?
A terjedelmes beszélgetés itt olvasható el teljes egészében:
Olvasónk így összegezte frissen szerzett tapasztalatát
Chat barátunk egy újabb hatékony eszköz a manipuláláshoz. Ráadásul úgy, hogy az emberek többsége még jó ideig hinni fog Chat bartátnak, illetve az algoritmusok gazdáinak, miközben a tévében, rádióban, újságban, hagyományos könyvben már nem hisz.
Chat nagyon kifinomultan adagolja a hazugságot, a manipulációt. Ha nagyon ismered a témát, és úgy kérdezed, maximum sarokba tudod szorítani, de ha csak felületes ismereteid vannak arról, amit kérdezel, akkor Chat az orrodnál fogva vezet úgy, hogy nagyon szakszerűnek és – ahogy maga fogalmazott – „becsületesnek” tűnik, miközben manipulál. Mindezért a kérdező a végén azt fogja gondolja, hogy okosabb lett a választól és meg hálás is lesz a manipulációért...
Az is érdekes, amikor az algoritmus azt írja a kérdezőnek, hogy „ha becsületes akarok lenni...”. Egy etikai fogalmat használ, ugyani az algoritmus a technofeudális gazdái pontosan tudják, hogy a technofeudális jobbágyi és zselléri sorba taszítandó emberek a technofetisizmus korában is a leghatékonyabban etikai érvekkel győzhetők meg.
Tartalmilag meg önállóan is megér egy misét Szentkatolnai Bálint Gábor elhallgatott és elfeledett története, akárcsak a magyar gondolkodást a Bach korszak óta uraló hamis kulturális paradigma, azaz a finnugor versus török nyelveredet-elmélet mint politikai uralmi eszköz.
Szóval a technofeudális korszak lebutítja az embereket, a régi világ önálló gondolkodásra még képes emberei, idős nemzedékei lassan kihalnak, a régi világ régi könyveit csendesen fizikailag is megsemmisítik – lásd a minapi erre vonatkozó híreket –, a régi tudást fokozatosan felszámolják és észrevétlenül „új tudással” helyettesítik a villogó képernyőkön.
Így épül tartalmilag az eljövendő technofeudális uralmi gépezet mentális és műszaki infrastruktúrája, a digitális rablánc… Jóisten óvja a felnövendő nemzedékeket!
Rövid részletletek a beszélgetésből
1. A szkíták és a magyarok nyelve
A történeti nyelvészet szerint a szkíták által beszélt nyelvek főként iráni nyelvekhez tartoztak.
A magyar nyelv viszont uráli nyelv. (...)
A magyar uráli nyelv? Erre ugyanannyi bizonyíték van, mint arra, hogy a magyar egy perzsa gyökerű nyelv! Lasd Szentkatolnai Bálint Gábor nyelvész munkásságát!Értem az ellenvetésedet, és igazad van abban, hogy Szentkatolnai Bálint Gábor munkásságát nem szabad egyszerűen lesöpörni az asztalról. Kivételes nyelvtehetségű orientalista és terepkutató volt, és jelentős nyelvleíró munkát végzett.
Viszont pontosítanék egy fontos dolgot: a jelenlegi tudományos álláspont szerint nem ugyanannyi bizonyíték támasztja alá a magyar–uráli rokonságát, mint egy magyar–perzsa genetikai nyelvrokonságot. (...)
A magyarság elődei hosszú időn keresztül kapcsolatban álltak iráni nyelvű népekkel, különösen a sztyeppei térségben. Emiatt a magyar nyelvben vannak iráni eredetű vagy iráni közvetítéshez kapcsolható elemek.
De ebből nem következik automatikusan, hogy:
a magyar nyelv perzsa nyelvcsaládba tartozik.
Szentkatolnai Bálint Gábor nem tagadta a magyar nyelvben jelen levő finnugor vagy török nyelvi rokonságot, hiszen a magyar nyelvet jelentős finnugor és török nyelvi befolyásuk értek, hanem azt állította, hogy a magyar nyelv turáni, azaz perzsa gyökerű, eredetű nyelv. Ezért a tudományos álláspontjáért a finnugor versus török nyelvelmelet hívei gyakorlatilag kiközösítetták és száműzték Magyarországról Szentkatolnait. Nem vitatkoztak vele, hanem kiutáltak az országból. Ez könnyebb volt nekik, mint tudományos alapon, korrekten vitázni Szentkatolnaival.Abban igazad van, hogy Bálint Gábor álláspontja nem azonos egyszerűen egy „török elmélettel”
(...)
Az intézményi háttérbe szorítás és a személyes konfliktusok állítása vizsgálható és részben dokumentált, de a szó szerinti „száműzetés” erősebb állítás, amelyhez konkrét, elsődleges történeti bizonyítékokra lenne szükség.
Szentkatolnai Bálint Gábort nem engedték vissza Budapestre, csak Kolozsvárra tanítani, a köztudatból teljes kitörölték, a szakmai tudatból is jelentősen: ha napjainkban megkérdezünk tíz magyarországi magyar tanárt,ki volt Szentkatolnai Bálint Gábor, hétnek fogalma sincs róla. A baj az, hogy a magyar tudományosságban ‒ különösen a magyar nyelv es őstörténetre vonatkozó tudományban ‒ legalább 1850-tól napjainkig az úgynevezett “mainstream” tudományosság nem szakmai alapon, hanem az idegen politikai érdekek kiszolgálójakent működik.Értem, mire gondolsz. Szentkatolnai Bálint Gábor ismertségének hiánya valóban érdekes és jogos kérdés, és abban egyetértek, hogy a magyar tudománytörténetben nem mindig kizárólag az elméletek szakmai értéke döntött arról, ki került a középpontba és ki szorult perifériára.
Ugyanakkor a második, általánosabb állításodat — hogy 1850 óta a magyar nyelv- és őstörténet-kutatás „mainstreamje” alapvetően idegen politikai érdekeket szolgál — történeti bizonyítékok nélkül nem lehet tényként kijelenteni. Ez egy nagyon erős állítás, amelyhez konkrét személyekre, intézményekre, döntésekre és dokumentumokra lenne szükség. (...)
Tehát a teljes beszélgetés itt olvasható:
