top of page

Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból – frissítve (2022.05.26.)

szilajcsiko





Frissítve: 17:58


Az ukrán energetikai minisztérium tanácsadója szerint Ukrajnának megvannak az eszközei arra, hogy nyomást gyakoroljon Magyarországra a kőolajembargó ügyében. Olena Zerkal ezzel kapcsolatosan emlékeztetett, hogy az ország területén keresztül húzódik a Barátság kőolajvezeték, amin keresztül jut orosz kőolajhoz Magyarország is. A szaktárca tanácsadója szerint ennek a vezetéknek az elzárása politikai kérdés, s az erről szóló döntés bármikor megszülethet. Korábban Petro Porosenko ex-elnök is beszélt már a Barátság-vezeték elzárásának a lehetőségéről, de radikálisabb megoldással is találkozni lehetett már, voltak olyan kijelentések, hogy egy háború során sok minden “történhet” egy ilyen vezetékkel…


A kendőzetlenül őszinte és olykor nyers hangneméről elhíresült Olekszij Aresztovics káromkodások közepette osztotta ki a Nyugatot, amiért nem hajlandóak teljes mellszélességgel kiállni az Oroszországgal háborút folytató Ukrajna mellett. Leginkább az dühítette fel Volodimir Zelenszkij államfői hivatalának tanácsadóját, hogy vannak, akik területi engedményekre szeretnék rábírni Kijevet. Aresztovics Mark Fejginnek adott interjújában dühösen, káromkodásokkal tarkítva beszélt egyes nyugat-európai és washingtoni felvetésekről, melyek azt tanácsolják Kijevnek, kezdjen párbeszédet az agresszor orosz vezetéssel. Nemrég ugyanennek a fontosságára hívta fel a figyelmet a tekintélyes The New York Times szerkesztőségi véleménycikke is. Aresztovics durva kifakadása azért is meglepő. mert Ukrajnának nem érdeke konfrontálódni az EU-val és a meghatározó nyugati vezetőkkel. Kijevnek nagy szüksége van továbbra is a külföldi fegyverszállítmányokra és még inkább a költségvetési hiány fedezésére. Mint az már több vezető politikustól is elhangzott, havonta 5 milliárd dollár külső finanszírozásra van szüksége Kijevnek, ami éves viszonylatban 60 milliárd dollárt jelent. Csak érzékeltetésül: az év elején az ukrán kabinet 42 milliárd dollár bevétellel számolt, de ezek a tervek mind dugába dőltek a háború kitörésével.


Jelenleg mintegy nyolcezer ukrán hadifogoly van a Moszkva által függetlennek elismert két délkelet-ukrajnai szakadár entitás területén, és naponta százával érkeznek újabbak – jelentette ki Rogyion Mirosnyik, a „Donyecki Népköztársaság” moszkvai nagykövete csütörtökön a Szolovjov Live online tévécsatornán.


A keleti fronton nagyon dinamikusan változó a helyzet, az ukrán hadsereg különböző “manőverek” végrehajtásához folyamodik, ezek azonban nem jelentenek visszavonulást – jelentette ki Olekszandr Motuzjanik, a védelmi minisztérium szóvivője szerdai kijevi sajtótájékoztatóján. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint a szóvivőt arról kérdezték: elmondható-e, hogy az oroszok haladnak előre, miközben az ukrán hadsereg visszavonul az ország keleti részében. “Bizonyos területeken az orosz csapatok átmeneti taktikai sikereket értek el, és ez nem titok. De az a tény, hogy ezt teljesen téves úgy értelmezni, hogy az ukrán erők visszavonulnának. Egyes területeken az ukrán egységek mozgó védekezést hajtanak végre, vagyis ahol lehet pozíciót váltanak, kedvező körülmények esetén pedig ellentámadást hajtanak végre. Vannak területek és települések, amelyek gazdát cserélhetnek. Ott nagyon dinamikus a helyzet, ezért nem erősítem meg azt az értelmezést, hogy az ukrán hadsereg visszavonulna. Ez egyáltalán nem így van” – szögezte le Motuzjanik. A szóvivő szavai szerint az orosz erők heves tüzérségi támadásokat hajtanak végre a Donyeck-medencében nemcsak az ukrán és a szakadár ellenőrzésű területek között húzódó ütközőzóna mentén, hanem mélyen bent a luhanszki és a donyecki régió ukrán fennhatóság alatti részeiben. Az orosz hadsereg emellett fokozta légi erejének aktivitását, elsősorban szárazföldi offenzívája támogatására. Nagy hatótávolságú és stratégiai bombázó-repülőgépeket vonnak be az ukrán légvédelmi rendszerek felderítésére, és újabb célpontok kijelölésére, amelyek ellen robotrepülőgépeket vetnek be Ukrajna területén – tette hozzá a szóvivő. *** Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője eközben a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közölte, hogy információik szerint az orosz erők már felhasználták a nagy pontosságú fegyvereik több mint 60 százalékát. Kifejtette, hogy az orosz hadsereg megváltoztatta az ilyen fegyverek használatának taktikáját. Míg korábban kettő vagy négy rakétát használtak egy objektum ellen, most a célpont eléréséhez 8-12 különböző formátumú rakétát vetnek be. Megjegyezte, hogy a nyílt háború első két hónapjában Oroszország kaotikusan mért csapásokat precíziós irányítású rakétákkal. Kifejezte meggyőződését, hogy Oroszország nem rendelkezik elegendő kapacitással ahhoz, hogy gyorsan pótolja elhasznált nagypontosságú fegyverkészleteit. A nyugati országok által bevezetett gazdasági szankciók miatt az orosz ipar nem tudja beszerezni a szükséges számú import alkatrészt a nagy pontosságú rakétákhoz – tette hozzá. *** Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán békeküldöttség tagja a Telegramon ismételten leszögezte, hogy Ukrajna nem adja fel területeit, állampolgárait, illetve szuverenitását. Hangsúlyozta: most fontos, hogy Ukrajna minden irányban tovább harcoljon. “Oroszország hatalmas forrásokat költ arra, hogy bebizonyítsa a világnak, hogy az oroszoknak joguk van megölni az ukránokat, és ne kapjanak büntetést érte” – állította a tisztségviselő. Leszögezte, hogy szó sem lehet a konfliktus semmifajta befagyasztásáról, mert szerinte ezzel csak időben halasztják el a háborút, és időt hagy Oroszországnak a jobb felkészülésre. Hozzátette, hogy egyébként Ukrajna is levonta a háború tanulságait, így ezután már szó sem lehet egy újabb minszki megállapodásról. *** A kelet-ukrajnai Harkiv megyei kormányzói hivatalból eközben arról adtak hírt, hogy a régióban lévő Balaklija települést ért orosz tüzérségi támadásban életét vesztette egy 64 éves férfi és heten megsérültek, köztük egy kilenc éves gyerek. Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint Balaklija jelenleg orosz megszállás alatt van. A Harkiv megyei kormányzóság munkatársai ugyanakkor többször beszámoltak arról, hogy a régió egyes elfoglalt települései ellen az orosz erők “provokációkat” hajtanak végre, utána pedig az ukrán fegyveres erőket vádolják meg a polgári lakosság elleni bűncselekmények elkövetésével.


"Ez a háborúk és a háborúk pletykáinak ideje, és úgy gondolom, hogy a III. világháború már elkezdődött..." El kell menni az észnek otthonról ahhoz, hogy egyszerre vívjunk háborút Kínával és Oroszországgal. Sajnos ez a mostani „Fehér Házbeli fickó” tulajdonképpen megfelel ennek a leírásnak. "Joe Biden politikai karrierje során forrófejű volt, most azonban már előrehaladott mentális hanyatlásban van. Már több mint egy éve figyelmeztettem mindenkit, hogy az Egyesült Államok történetének legrosszabb külpolitikai csapata veszi körül, és ez tényleg nem hozhat semmi jót a jövőben. Biden és csapata az egyik kolosszális hibát követi el a másik után, és most azon az úton haladunk, amely hamarosan arra késztet majd bennünket, hogy egyszerre vívjunk nagy háborúkat Kínával és Oroszországgal.”


Olaszország bejelentette egy disztópikus társadalmi hitelrendszer bevezetését. A megfelelő módon viselkedő polgárok jutalmat kapnak a „jó magatartásért”. „A szociális kreditpontszámokat már a világ számos pontján használják, de sehol sem jobban, mint a kommunista pokollyukban, Kínában. Ez a disztópikus értékelési rendszer a hagyományos hitelértékeléshez hasonlóan működik, azonban, ahogy a neve is mutatja, az egyén pontszámának nem sok köze van a pénzügyi kilátásokhoz vagy az adósság időben történő törlesztéséhez – a társadalmi pontszámok az Ön megfelelési szintjét jelentik. Arról szól, hogy mennyire működik együtt a rendszerrel és mennyire fogadja el a jóváhagyott narratívát. Bármi, ami nem felel meg a kormány által meghatározott követelményeknek, azonnali szankciókat fog eredményezni. Ahogy azt is, hogy a szuverén nemzeteket meg akarják tiltani, hogy orosz energiát vásároljanak és rubelben fizessenek.”

Izrael közölte az Egyesült Államokkal, hogy megölte az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) egyik magas rangú tagját, vasárnap lőtték le Teheránban – írja szerdán a The New York Times egy meg nem nevezett titkosszolgálati tisztviselőre hivatkozva. Hassan Sayyad Khodaei IRGC ezredest ötször lőtte meg két motorkerékpáros fegyveres az otthona előtt. Izraelt azonnal meggyanúsították Iránon belüli célzott gyilkosságok elkövetése miatt. Az izraeli tisztviselők nyilvánosan nem mondták ki, hogy felelősek Khodaei meggyilkolásáért. Izrael jellemzően hivatalosan nem vállalja az Iránon belüli támadások elismerését, és felelősségét általában a médiának való kiszivárogtatások fedik fel. Az izraeli tisztviselők azt állították a Timesnak, hogy Khodaei részt vett izraeli civilek és tisztviselők elrablására és meggyilkolására irányuló összeesküvésekben szerte a világon.


Az EU Európai Bizottsága szerdán azt javasolta, hogy az Oroszországgal szembeni uniós szankciók megszegését nyilvánítsák bűncselekménnyé, ami megkönnyítené a blokk számára a szankciókat kikerülő személyek és cégek vagyonának elkobzását. „A mai javaslatok célja annak biztosítása, hogy a korlátozó intézkedéseket megsértő magánszemélyek és jogi személyek vagyonát a jövőben hatékonyan lehessen lefoglalni” – áll az Európai Bizottság közleményében. A vagyon elkobzása azt jelenti, hogy az EU elviheti, eladhatja és felhasználhatja ezeket a vagyonelemeket szemben a befagyasztással, ami csak megtagadja a megcélzott személy hozzáférését vagyonához. Az orosz szankciók megszegése jelenleg 12 EU-tagországban bűncselekmény. Az EU 13 országában vagy bűncselekménynek, vagy közigazgatási szabálysértésnek minősül, két EU-tag pedig csak közigazgatási szabálysértésnek tekinti.


Az USA folyamatosan arra törekedett, hogy az amerikai kontinenst az alternatív és független kormányzati modellek megsemmisítésével átalakítsa. A amerikai külügyminisztérium nemrégiben bejelentette, hogy "Kuba, Nicaragua [és] a Maduro-rezsim [Venezuelában]... nem kap meghívást" a Summit of the Americas júniusban Los Angelesben megrendezendő csúcstalálkozójára. Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök vezette a tiltakozást, és arra kérte Bident, hogy hívja meg "Amerika összes országát, hogy kapjanak meghívót anélkül, hogy bárkit is szakncionálnának". Május 8-án megismételte, hogy „senki sem zárhat ki senkit”. A mexikói és a brazil elnök mellett még hat ország vezetése jelezte, hogy ha Biden nem változtat a véleményén, akkor nem lesznek ott a találkozón.


Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán "mindenoldalú segítséget" kért más országoktól, miközben az orosz erők továbbra is előrenyomulnak Ukrajna keleti részén. Zelenszkij beszédében hangsúlyozta, hogy Ukrajnának szüksége van más országok segélyére, mondván, hogy az orosz erőknek helyenként lényegesen több felszerelése és katonája van, mint Ukrajnának, és hozzátette, hogy Moszkvvának „a háborús étvágya továbbra is megmaradt”. Továbbra is szükségünk van a partnerek segítségére, különösen Ukrajna számára fegyverekre. "Teljes segítség kell! Nincs kivétel, nincs korlátozás. Csak ez lesz elég a győzelemhez” – folytatta Zelenszkij. "Erről beszélnek azok, akik igazán értékelik az itteni embereket."


Szerdán hirtelen elérhetetlenné vált egy népszerű, feliratos verzió. A felvétel az Egyesült Államok 2014-es kijevi puccsban való részvételéről szólt. Nyolc év után eltávolították a YouTube-ról azt a füstölgő fegyvert, amely bizonyította, hogy az Egyesült Államok részt vett a 2014-es kijevi puccsban. Ez volt az egyik legnézettebb változata Victoria Nuland akkori külügyminiszter-helyettes és Geoffrey Pyatt, az Egyesült Államok akkori ukrajnai nagykövete közötti lehallgatott és kiszivárgott beszélgetésnek, amelyben a demokratikus megválasztása előtt hetekkel korábban megvitatják, kik alkotják az új kormányt. Viktor Janukovics ukrán elnököt erőszakos puccsban buktatták meg 2014. február 21-én. A felvételen mindketten alkotmányellenes kormányváltásról beszélnek, valamint arról, hogy Joe Biden akkori alelnöknek milyen szerepet kellene betöltenie ebben a folyamatban, és milyen találkozókat kell szervezni az ukrán politikusokkal. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma soha nem cáfolta a videó hitelességét, sőt bocsánatot kért az Európai Uniótól, miután Nuland azt hangoztatja a felvételen: „Bassza meg az EU-t.” A mainstream média akkoriban szinte kizárólag erre a lényegtelen részletre összpontosított, figyelmen kívül hagyva azt, hogy az Egyesült Államok nyíltan beavatkozott Ukrajna belügyeibe.


(vukics)




574 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
Blogos rovatok
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page