top of page

Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.06.03.)






Az orosz fegyveres erők nagypontosságú levegő-föld fegyverekkel megsemmisítették az ukrán Kraken és Azov ukrán “náci” alakulat vezetési pontjait Harkiv közelében – jelentette ki Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve. “Nagypontosságú levegő-föld rakéták az ukrán fegyveres erők 21 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulását találták el, köztük a Kraken és az Azov ukrán náci alakulat vezetési pontjait Harkiv közelében” – mondta. Korábbi orosz tájékoztatás szerint a Kraken, amelynek soraiban szabadon bocsátott bűnözők szolgálnak, az orosz hadifoglyok megkínzása és az oroszbarátnak nyilvánított civilekkel szembeni kegyetlenkedése által vált hírhedtté. Az Azov a mariupoli Azovsztal acélműben kapitulált alakulatnak a náci jelképeket immár mellőző, újraszervezett változata.


Az Európai Unió veszélyes precedenst teremtett azzal, hogy a hatodik szankciós csomagban kivételt tett azokkal az országokkal, amelyek a Barátság vezeték déli ágán kapják az orosz kőolajat, ami sérti az EU egységét – jelentette ki Dmitro Kuleba külügyminiszter szerdán egy televíziós műsorban, közölte az rbc.ua hírportálra hivatkozva a Karpat.in.ua. A tudósítás szerint az ukrán diplomácia vezetője az ukrán televízió non-stop háborús műsorában nyilatkozva elmondta: „a határozat (a hatodik szankciócsomagról – a szerk.) megszületett, ez nagyon jó. A veszélyes precedens, hogy ezzel a döntéssel külön rendszert hoztak létre azon országok számára, amelyek a Barátság vezeték déli ágán kapják a kőolajat.” Hozzátette, ezek az országok: Magyarország, Csehország, Szlovákia. A külügyminiszter szerint a veszély az, hogy ezentúl bármilyen szankció megvitatásához precedens teremtődött, amikor bizonyos országok számára létezik külön rendszer. „Az új korlátozások ilyen feltételei sértik az egész Európai Unió egységét. Ezért a jövőben azon kell dolgozni, hogy az Oroszország elleni hetedik szankciócsomagban ne szerepeljenek ilyen kivételek” – figyelmeztetett Dmitro Kuleba.


Oroszország honvédelmi minisztériuma szerint több száz külföldi zsoldost ölt meg az orosz haderő Ukrajnában – számolt be Igor Konasenkov vezérőrnagy. A vezérőrnagy szerint a legtöbb katona azért esett el, mert nem volt megfelelő harctéri tapasztalata. Hozzátette: az elfogott zsoldosok a kihallgatásokon azt mondják, az ukrán védők elsősorban őket áldozzák fel, és halálukról sokszor a hozzátartozóikat sem értesítik – írta a TASZSZ.

A hadiállapot miatt elrendelt általános mozgósítás lehetővé teszi, hogy a nőket is behívják a seregbe, ám az nem kötelező érvényű. Ukrajnában az orosz háborús offenzíva miatt javában tart a mozgósítás. Olekszandr Tiscsenko, a Lviv Megyei Hadkiegészítő vezetője kijelentette, hogy a nőknek is kézbesíthetnek behívót, ám ők csak akkor ölthetik magukra az egyenruhát, ha beleegyezésüket adják. A parancsnok ismertetője szerint a hatályos törvény nem teszi kötelezővé a nők katonai szolgálatra történő behívását a hadiállapot idején. Tehát csak azok a lányok, asszonyok vonulhatnak be a seregbe, akik akarnak katonáskodni. Ám erre jelen helyzetben nincs szükség.


Ukrajna fontolóra veheti a zaporizzsjai atomerőmű leállítását – közölte a BBC az Interfaxra hivatkozva. Az atomerőmű jelenleg az oroszok által megszállt területen fekszik, ezért Kijev elveszítheti az irányítást a telephelyen végzett műveletek felett. Azonban Ukrajna miniszterelnök-helyettese, Irina Verescsuk szerint mindaddig, amíg a munkások végrehajtják az utasításokat, nem állítják le az erőművet. A délkelet-ukrajnai létesítmény Európa legnagyobb atomerőműve.

Az Ukrajnának szánt nyugati fegyverszállítmányok növelik annak kockázatát, hogy más országok is belesodródhatnak az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusba – figyelmeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán, Szaúd-Arábiában tett látogatása során. Úgy vélte, a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Ukrajna újabb és újabb fegyvereket kér. „Ez közvetlen provokáció, amely kifejezetten arra irányul, hogy a Nyugatot belesodorják a katonai cselekményekbe” – emelte ki Lavrov. Az orosz külügyminiszter szerint nem minden józan gondolkodású nyugati politikus van tudatában a kockázatoknak, „különösen az EU északi részén”. Kijelentette, hogy „vannak olyan politikusok, akik készek bekapcsolódni ebbe az őrületbe, csak hogy elősegítsék saját törekvéseiket”. Mindemellett vannak felelősségteljes országok is, amelyek megértették, hogy ezek a forgatókönyvek elfogadhatatlanok – tette hozzá Lavrov, de nem említett példákat.


Ukrán menekültek ezrei hagyták el Bulgáriát az utóbbi napokban, ennek egyik oka a dpa német hírügynökség szerint az, hogy nem hajlandók a Fekete-tenger partján lévő üdülőkből az ország központi részein lévő befogadóközpontokba átköltözni. Az emberek buszokkal keltek át Romániába, majd onnan Nyugat-Európa országaiba, illetve hazájukba, Ukrajnába folytatták útjukat. A bolgár hatóságok szerint csütörtökön mintegy 80 ezer 600 ukrán menekültet tartottak nyilván az ország területén, számuk hétfőn még hozzávetőleg 90 ezer volt. A február 24-én kezdődött ukrajnai orosz hadművelet nyomán menekültek ezreit szállásolták el ingyenesen a Fekete-tenger mentén épült bolgár hotelekben, illetve sokan rokonoknál, barátoknál, illetve önkéntes segítőknél kaptak szállást. Kalina Konsztantinova bolgár miniszterelnök-helyettes hétfőn bejelentette, hogy a turisztikai szezon kezdete előtt az embereket átszállítják az ország központi térségeiben található központokba. Sokan azonban attól tartanak, hogy a távol eső térségekben nem lesz elegendő bevásárlási lehetőség, illetve megfelelő orvosi ellátás. Kisgyerekes nők például kifogásolták, hogy az egyik ilyen központban nincs sem meleg víz, sem bébiétel. Konsztantinova egyébként csütörtökön bocsánatot kért a menekültektől az átköltöztetéssel kapcsolatos kellemetlenségekért.

Ukrajna és Lengyelország „láthatatlan” határt akar létrehozni, de ezt össze kell hangolni az Európai Unió jogszabályaival. Az RBC-Ukraine Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egy tv-műsorban tett nyilatkozatára hivatkozva közölte, hogy az ukrán-lengyel határ "eltörlésére" irányuló terveket összhangba kell hozni az európai uniós jogszabályokkal. "Elvileg ez egy álomfeladat, maximális feladat. Megszervezni az egységes ellenőrzést az ukrán-lengyel határon. Ez nem az ellenőrzés hiánya, hanem ez egy egységes ellenőrzés, ami láthatatlanná teszi a határt" – hangsúlyozta a külügyminiszter . Az ukrán diplomácia vezetője szerint ebben az ügyben jelentős szerepe van a Európai Bizottságnak, amely a schengeni övezet működését szabályozza. Ezeket a célokat össze kell hangolni az Európai Unió jogszabályaival – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter bizonyos "jelzéseket" kapott a NATO-tól az ukrajnai bírálatok miatt. Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere egy TV-műsorban arról beszélt, hogy olyan jelzéseket kapott a NATO-tól, miszerint Ukrajna enyhítsen álláspontján a NATO-val kapcsolatban – adta hírül az RBC-Ukraine. "Elkezdtem kapni a jelzéseket a NATO-tól, hogy enyhíteni kell az álláspontunkon. Nem kell azt mondanunk, hogy a NATO csalódást okozott vagy nem tett semmit, és így tovább. És ezt azzal magyarázzák, hogy a csúcstalálkozó felé haladunk, akkor miért kell ilyen negatív hátteret teremteni a csúcstalálkozónak" – mondta a miniszter a tv-műsorban. Kuleba szerint ugyanakkor az új NATO-stratégia tervezete, amelyet a madridi csúcson terveznek elfogadni, egyetlen erőteljes döntést sem tartalmaz Ukrajnával kapcsolatban, annak ellenére, hogy jelenleg Ukrajna tartja vissza az orosz agressziót. "Hogyan lehetnek ilyen igények Ukrajnával szemben, ha a csúcstalálkozóra készülve még a papírra sem tudnak valamit leírni, nemhogy valamit tenni" – mondta a külügyminiszter. Kuleba kiemelte, hogy az ukrán fél azt várja, hogy a NATO határozott álláspontot foglaljon el Ukrajnával kapcsolatban a Szövetség csúcstalálkozóján.


A török Baykar cég ingyen ad Ukrajnának Bayraktar B12-es típusú, pilóta nélküli repülőgépet, azaz drónt, jóllehet, Litvániában összegyűjtötték a pénzt, hogy megvásárolják a drónt Ukrajnának – jelentette be Arydas Anusauskas litván nemzetvédelmi miniszter és a Baykar csütörtökön a Twitteren. Litvániában közösségi finanszírozással összegyűjtötték a pénzt arra, hogy a balti ország új drónt vásárolhasson Ukrajnának az Oroszország elleni háború közepette. A pilóta nélküli repülőgépek kifejlesztésére specializálódott török Baykar cég azonban úgy döntött, hogy térítésmentesen adja át Kijevnek a drónt, cserében viszont azt kérte, az összegyűlt pénzt ajánlják fel humanitárius segélyként Ukrajnának. A litván honvédelmi miniszter Twitter-bejegyzésében sokszoros köszönetet mondott a török cégnek a "hihetetlen" ajánlatért, s közölte, hogy az – egyébként három nap alatt összegyűjtött, 6 millió eurónyi (mai árfolyamon 2,3 milliárd forint) – pénzből a drónhoz megfelelő lőszereket vásárolnak, a maradékot pedig Ukrajna támogatására ajánlják fel.


Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes, egy tévéműsorban, valószínűnek nevezte, hogy az orosz hadsereg azért pusztítja kíméletlenül Ukrajna infrastruktúráját, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök hídfőállásként akarja felhasználni Ukrajna területét egy későbbi, Európa elleni offenzívához. "Van egy feltételezés: azért rombolják a civil infrastruktúrát, mert ez nem érdekli őket. Azt tervezik, hogy Ukrajna területét hídfőállásként használják a tovább haladáshoz. Valószínűleg nem Ukrajna a végső cél, és ha Putyint most nem állítja meg a világ, akkor Ukrajna területéről a háború áttevődik az európai színtérre" – állította a tisztségviselő. Maljar megerősítette, hogy a Donyec-medencei frontvonalnál heves harcok dúlnak. "Az orosz hadsereg egyelőre nem tudja gyorsan megvalósítani minden célját, mert az ukrán fegyveres erők erőteljes ellenállást fejtenek ki. A küzdelem kiélezetté vált, mert az ellenség erős, az orosz hadsereg mostanra fölénybe került létszám, fegyverzet és haditechnika tekintetében. Az ukrán fegyveres erők viszont még így is jelentős mértékben semmisítik meg az orosz hadsereget és felszereléseiket" – állította a miniszterhelyettes. Szerinte az orosz erők a donyecki és a luhanszki régióban elsősorban a megyék közigazgatási határainak elérésére törekednek, majd megpróbálják körbezárni az ukrán csapatokat, hogy jobb pozícióból tárgyalásokat erőszakoljanak ki. Rámutatott, hogy az orosz csapatok nem feltétlenül akarnak benyomulni egyik vagy másik városba – noha Szeverodoneck esetében ezt megtették –, mert szerinte veszítenének az utcai harcokban. Ezért inkább lerombolják a településeket, és elfoglalják a polgári infrastruktúra nélkül maradt területeket – fejtette ki a védelmi miniszterhelyettes.


(vukics)




451 megtekintés

Comentários


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page