Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.06.10.)
–
Az ukrán katonai áldozatok száma naponta 100 és 200 között mozog - közölte a BBC-vel csütörtökön Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök főtanácsadója. Zelenszkij a múlt héten még úgy becsülte, hogy az ukrán hadsereg naponta 60-100 katonát veszít. Podoljak szerint Ukrajnának több száz nyugati tüzérségi rendszerre van szüksége ahhoz, hogy kiegyenlítse az esélyeket Oroszországgal szemben a keleti Donbasz régióban.
Ukrajna katonai hírszerzésének helyettes vezetője szerint Ukrajna vesztésre áll Oroszországgal szemben a frontvonalakon, és szinte kizárólag a nyugatról érkező fegyverekre támaszkodik, hogy sakkban tartsa Oroszországot. Ez most egy tüzérségi háború – mondta Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője. A frontvonalakon dől el most a jövő – mondta a Guardiannek -, "és a tüzérség tekintetében vesztésre állunk". Most minden attól függ, hogy a Nyugat mit ad nekünk, tette hozzá. Ukrajnának egy tüzérségi ütege áll szemben 10-15 orosz tüzérségi üteggel. A nyugati partnereink körülbelül 10%-át adták nekünk annak, amijük van. Szkibickij szerint Ukrajna naponta 5-6000 tüzérségi lövedéket használ. Majdnem az összes tüzérségi lőszerünket elhasználtuk, és most 155-ös kaliberű, NATO-szabványos lövedékeket használunk – mondta a tüzérségi lövegekből kilőtt lőszerekről. "Európa is szállít kisebb kaliberű lövedékeket, de ahogy Európa kifogy, úgy csökken a mennyiség" - tette hozzá. Skibitsky megjegyzései megerősítik az Agence France-Press friss jelentése által idézett amerikai katonai hírszerzési adatokat. Az ügynökségnek nyilatkozó katonai források szerint Ukrajna kimerítette szovjet és orosz tervezésű fegyverzetét, és most már teljesen a szövetségesektől függ a fegyverek beszerzésében. Az egykor a Szovjetunióhoz tartozó Ukrajna hadserege és védelmi ipara a szovjet és orosz szabványú felszerelésekre, kézifegyverekre, harckocsikra és más, a nyugati szomszédokéval fel nem cserélhető fegyverekre épült. Több mint három hónapja tart a konfliktus, és az amerikai források szerint ez a felszerelés már elhasználódott vagy megsemmisült a harcokban.
Az orosz hírszerzés vezetője szerint egy állam (Ukrajna) nem viselkedhet úgy, mint egy magánvállalat
Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója hangot adott feltevésének, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök "beleegyezett Ukrajna nyugati területeinek lengyel annektálásába", és megkezdte hazája "szuverenitásának átadását" Lengyelországnak. Nariskin az SZVR sajtószolgálatának csütörtökön kiadott közleménye szerint azt állította, hogy Kijev Varsó ösztönzésére állami jelentőségű információkat adott át a "lengyel-amerikai tandemnek", egyebek között az ukrán adófizetőkre és az állam valós pénzügyi helyzetére vonatkozó adatokat. A hírszerzési értesülésekre hivatkozó Nariskin szerint Lengyelországban tartalék központot hoztak létre az ukrajnai adóinformációk feldolgozására. Ezt az orosz kémfőnök egy üzleti fúzió és egy felvásárlás előkészítéséhez hasonlította, és rámutatott, hogy az állam nem viselkedhet úgy, mint egy magánvállalat.
A koronavírus-járványhoz hasonlította az Ukrajnában zajló orosz inváziót Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki a külföldről kapott fegyvereket és az oroszokkal szemben bevezetett szankciókat a betegséget kordában tartó vakcinákkal tudta megfeleltetni. Az ukrán elnök ismét segítséget kért a nyugati országoktól, mert elmondása szerint „az ukrán hadsereg haldoklik a csatatéren”. Zelenszkij arra figyelmeztetett, hogy a Szeverodonyeckért folytatott harc eldöntheti az egész Donbász sorsát, írja a Guardian. Az ukrán hadsereg egyelőre nem hátrált meg a városban, de Oroszország folyamatos légicsapásokkal nehezíti a védők dolgát.
Még legalább augusztusig fog tartani az elnök által meghirdetett általános mozgósítás, írja a szárazföldi csapatok vezérkarának sajtószolgálatára hivatkozva a yaizakon.com.ua. A tájékoztató szerint az általános mozgósítás, amely az emberi és a műszaki erőtartalékokra egyaránt vonatkozik, a 65/2022 számú elnöki ukáznak megfelelően zajlik. Jelen helyzetben a seregnek olyan katonai kiképzésen átesett hadfiakra van szüksége, akik különféle hiányszakmákban dolgoznak. A tájékoztató szerint Ukrajnában négy hullámban történhet a mozgósítás.
Első hullámban azokat hívják be a seregbe, akik 2014-et követően szerződéses alapon katonáskodtak és rendelkeznek harcászati tapasztalatokkal.
A második hullámba a korábban sorkatonai vagy 2014 előtt hivatásos szolgálatot teljesítettek.
A harmadik hullámban a tartalékos tiszteket és a katonai tanszékek egykori, de még hadköteles korban lévő növendékeit sorozzák be.
Végül minden olyan ukrán állampolgárt behívhatnak, aki életkora és egészségi állapota szerint alkalmas a fegyverviselésre.
Lev Tolsztoj Háború és béke című művét és más, állítólag az orosz hadsereget dicsőítő műveket nem tanítanak többé az ukrán iskolákban – jelentette be kedden a kijevi oktatási minisztérium. Tolsztoj nemzetközileg elismert remekműve csatlakozik azokhoz a klasszikus orosz könyvekhez, amelyeket már jóval a jelenlegi konfliktus előtt betiltottak Ukrajnában. “Mindezek teljesen ki lesznek zárva a külföldi irodalomból" – mondta Andrij Vitrenko az oktatási minisztérium miniszterhelyettese az Ukrajna 24 televíziós csatornának adott interjújában. "Tehát például a 'Háború és béke' – ezt már nem fogják tanulni Ukrajnában." Vitrenko hozzátette, hogy a minisztérium még dolgozik azon orosz írók műveinek végleges listáján, amelyeket kizárnak a tantervből. Észrevételeit a kijevi kulturális és információpolitikai minisztérium múlt havi bejelentése követte, miszerint az ukrán könyvtárakból eltávolítják az “orosz propagandát népszerűsítő” irodalmi műveket, és ukrán könyvekkel helyettesítik azokat. “A propaganda veszélyes fegyver. Az orosz hazugságok ma mindenütt mérgek" – írta akkor Larisza Petaszjuk miniszterhelyettes a Facebookon.
Andrzej Duda lengyel elnök bírálta Olaf Scholz német kancellárt és Emmanuel Macron francia elnököt, amiért azok továbbra is telefonos kapcsolatot tartanak fenn Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Elképesztőnek tartom, hogy (telefonos) tárgyalásokat folytatnak Putyinnal, különösen Scholz kancellár és Emmanuel Macron elnök. Ezekkel nem érnek el semmit” – fogalmazott Duda a német Bild Zeitungnak adott interjújában. A lengyel államfő szerint Scholz és Macron az egyeztetésekkel leginkább azt éri el, hogy „legitimálnak egy olyan személyt, aki felelős az orosz hadsereg által Ukrajnában elkövetett bűncselekményekért” – mondta Andrzej Duda.
Az ukrán belbiztonsági szolgálat internetes agitátorokat leplezett le Kárpátalján, akik nyilvánosan igazolták a megszálló Oroszország lépéseit és kormányváltást szorgalmaztak. Egy munkácsi és egy nagypaládi lakost azzal vádolnak, hogy olyan propagandaanyagokat terjesztettek a világhálón, amelyek igazolták az oroszok fellépését és tagadták az orosz fegyveres agressziót. Egy volóci illető pedig erőszakos hatalomváltásra, valamint az alkotmányos rend megdöntésére és az államhatalom megragadására irányuló nyilvános felhívásokkal járó anyagokat terjesztett az interneten. A nyomozás megállapította, hogy mindhárom gyanúsított saját közösségi oldalát, más közösségeket vagy portálokat használt propaganda retorikájának terjesztésére. A gyanúsítottaknál házkutatást tartottak és lefoglalták az illegális tevékenységre használható számítástechnikai eszközöket, valamint oroszbarát jelképeket.
Az Egyesült Államok “képmutatását” bizonyítja, hogy bár bejelentette az orosz kőolaj betiltását, továbbra is nagy mennyiségben vásárolja azt – jelentette ki Vjacseszlav Vologyin, az orosz Állami Duma elnöke. Washington március elején jelentette be az ukrajnai konfliktus miatt Moszkvával szemben bevezetett szankciók részeként az orosz nyersolaj, egyes kőolajtermékek, cseppfolyósított földgáz és a szén importjának teljes tilalmát. Az amerikai energiaügyi minisztérium adatai szerint “az Oroszországból származó olajszállítások márciusban majdnem megduplázódtak februárhoz képest – 2325 millió hordóról 4218 millió hordóra” – írta. A bejelentett embargó ellenére “országunk a kilencedikről a hatodik helyre ugrott az Egyesült Államok legnagyobb olajszállítóinak rangsorában” – tette hozzá. “A kettős mérce egyértelmű jele” az a tény, hogy Washington ugyanakkor nyomást gyakorolt az EU-ra, hogy mondjon le az orosz olajról, és ez részben sikerült is neki – mondta Vologyin. “Most pedig magyarázzák meg az európai politikusok és bürokraták a lakosságnak, hogy miért kellene tolerálniuk 'Biden áremelését'” – írta. Ez a megjegyzés Joe Biden azon próbálkozásaira utalt, hogy a rekord magas inflációt, a megugró gáz- és élelmiszerárakat az ukrajnai orosz offenzívával hozza összefüggésbe, és “Putyin áremelésének” nevezte azokat.
A Donyecki Népköztársaság (DNR) területvédelmi parancsnoksága közölte, hogy az erőik Szlavjanszk (ukránul Szlovjanszk) irányába nyomulnak előre – írja a RIA Novosztyi. Csütörtökön a DNR főhadiszállása azt közölte, hogy harcok folynak Szlavjanszkért. “Szlavjanszk irányába zajlik az előrenyomulás” – közölte a parancsnokság a Telegram-csatornáján közzétett közleményében. Szlavjanszk egy több mint 100 000 lakosú, többségében orosz ajkúak által lakott város a DNR északi részén. Itt található egy hőerőmű és számos ipari vállalkozás. 2014 áprilisában, miután Kijev hadműveletet hirdetett a Donbassz lakosai ellen, Szlavjanszkban kitörtek az első aktív harcok a várost akkoriban ellenőrző Donyecki Népköztársaság erői és az ukrán csapatok között. 2014 július elején a város Kijev ellenőrzése alá került.
Az Ukrajnába Nyugatról tömegesen beáramló fegyverek nem jutnak el sok olyan katonához, akiknek valóban szükségük lenne rájuk – jelentette a Toronto Star című kanadai lap a múlt héten. Az időkorlátok, a hozzá nem értés és a korrupció miatt a fronton rosszul felszerelt harcosok vannak – közölte az újság. A riport külföldi önkéntes harcosokkal és egy kanadai csoporttal készített interjúkon alapult. Ez a csoport az Ukrajnában harcoló katonák felszerelésére gyűjt pénzt. Mindez a legújabb bizonyíték arra, amit a lap “sötét és elkeserítő valóságnak” nevezett az ország frontvonalain. A francia idegenlégió egyik kanadai veteránja szerint néhány tapasztalt külföldi harcos, aki Irakban és Afganisztánban szolgált, a megfelelő fegyverek és felszerelés hiánya miatt nem hajlandó harcba szállni. Az ukrán tisztviselők minden külföldi önkéntest fegyvermániás turistaként kezelnek – panaszolta a név nélkül nyilatkozó kanadai. “Ott van a másik csoport, amelyik úgy van vele, hogy ‘Ó, én csak oroszokat akarok ölni! Küldjetek a frontra! Nekem elég három tár és egy AK-47-es is. Nincs szükségem védőlemezekre vagy sisakra” – mondta a lapnak. “Ez a többség határozza meg a mércét.” A probléma része, hogy Ukrajna nem szán időt az emberek megfelelő felkészítésére, mielőtt a frontvonalba küldené őket. Kurtis Pasqualle, egy amerikai katonaorvos, aki önkénteseket tanít, azt mondja, hogy csak két-három hét jut a tanfolyam elvégzésére, amihez normális esetben négy hónapra lenne szükség. És nem világos, hogy az általa kiképzett medikusok mennyire jók, mert a gyógyszerek, például az erős fájdalomcsillapítók beszerzése “szinte lehetetlen” ott, ahová mennek – mondta. A hiány éles ellentétben áll azzal a beáramló katonai segéllyel, amelyet Ukrajna nyugati országoktól, köztük Kanadától kap. Ez részben a logisztikai problémáknak köszönhető, jelentette a Star egy ukrán tisztviselőre és egy kanadai adományozó csoportra hivatkozva. Ugyanakkor “vagy a hozzá nem értés, vagy a beavatkozás” esetei is tapasztalhatóak – írja a lap, több közelmúltbeli korrupciós esetet idézve. A múlt héten letartóztattak egy nyugat-ukrajnai katonai közigazgatási vezetőt, aki állítólag adományozott mentőautókat használt egy profitorientált szolgáltatás működtetésére. Áprilisban egy városi polgármestert tartóztattak le, mert állítólag kenőpénzt fogadott el azért cserébe, hogy egy adományozott kisbuszt egy másik félnek adományozott. Dél-Ukrajnában pedig letartóztattak egy alkalmazottat, aki állítólag fegyvereket, köztük egy páncéltörő gránátvetőt értékesített a feketepiacon. A The Star emlékeztetett arra, hogy tavaly a Global Organized Crime Index “Európa egyik legnagyobb fegyverkereskedelmi piacának” nevezte Ukrajnát. A kanadai védelmi minisztérium kizárólag ukrán partnerére támaszkodik annak biztosításában, hogy az Ottawa által az országba küldött fegyvereket az Oroszország elleni harcban használják fel – tette hozzá a lap.
A NATO semmiféle garanciát sem vállal Oroszország felé, hogy a leendő tagországokba nem fognak nukleáris fegyvereket telepíteni. Camille Grand, a NATO védelmi beruházásokért felelős főtitkár-helyettest a hétvégén az RTS svájci műsorszolgáltatónak nyilatkozva arról kérdezték, hogy a nyugati hatalmaknak kell-e nukleáris biztosítékokat nyújtaniuk Moszkvának a Stockholmból és Helsinkiből a közelmúltban benyújtott tagsági kérelmek fényében. „A nukleáris területen minden ország szabadon eldöntheti, hogy telepíthetnek vagy nem telepíthetnek náluk ilyen fegyvereket. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi helyzetben nem szükséges semmilyen garanciát nyújtani Oroszországnak a térségben betöltött katonai magatartásunk tekintetében.”
"Törökország nem mond le jogairól az Égei-tengeren" – figyelmeztetett Erdogan egy nagyszabású hadgyakorlat során. Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtökön azzal vádolta Görögországot, hogy militarizálja Égei-tengeri szigeteit, tekintettel arra, hogy szerinte Törökország fenyegetést jelent. Erdogan a szigetek azonnali demilitarizálását sürgette, és hangsúlyozta, hogy Törökország soha nem fog lemondani az Égei-tengerre vonatkozó "jogairól". Kijelentései hetekkel azután hangzottak el, hogy Kiriakosz Mitsotakisz görög miniszterelnököt elítélte amiatt, hogy lobbizott a Fehér Házban, hogy megakadályozza az F-16-osok közelgő ankarai eladásait. Az új fenyegetés Törökország többnemzetiségű „Efes-2022” katonai gyakorlatának utolsó napján Izmirben hangzott el: „Felkérjük Görögországot, hogy hagyja abba a nem katonai státusszal rendelkező szigetek felfegyverzését, és járjon el a nemzetközi megállapodásokkal összhangban” – mondta Erdogan. "Görögország térjen észhez".
Ukrajna félrevezeti az Egyesült Államokat a további támogatásokért
Az amerikai kormány jobb információkkal rendelkezik az Ukrajnában állomásozó orosz csapatokról, mint az ukrán erőkről – jelentette szerdán a The New York Times amerikai tisztviselőkre hivatkozva. Kijev titkolózik legnagyobb katonai támogatója előtt, sőt, valószínűleg félre is vezeti Washingtont, hogy megvédje az országba irányuló bőkezű amerikai katonai segélyek szállítását – állította a lap. A NYT forrásai szerint az ukrán kormány “kevés titkos tájékoztatót vagy részletet ad az Egyesült Államoknak a hadműveleti terveikről”, miközben az amerikai hírszerzés kapacitása korlátozott az ukrajnai adatgyűjtésre, mert régóta csak Oroszországra összpontosít. “Amikor az ukránokról volt szó, az Egyesült Államok a hírszerző szolgálatuk kiépítésén dolgozott, nem pedig a kormányuk elleni kémkedésen” – állította a jelentés. A hírszerzést megnehezítette az ukrajnai felhős időjárás, ami korlátozta a műholdak hatékonyságát az ukrán csapatok megfigyelésében. “Ukrajna titkolózása arra kényszerítette az amerikai katonai és hírszerzési tisztviselőket, hogy megpróbálják megtudni, amit csak lehet, más, Ukrajnában működő országoktól, az ukránokkal folytatott kiképzésekből és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilvános nyilatkozataiból” – idézte forrásait a NYT. Kijev titkolózása azzal a nyilvánvaló fenntartással jár, hogy minden katonai konfliktusban részt vevő nemzetet arra ösztönöz, hogy az erő képét sugározza, függetlenül a valós helyzettől. Az ukrán tisztviselők “nem akarnak olyan információkat bemutatni, amelyek arra ösztönözhetik az Egyesült Államokat és más nyugati partnereit, hogy lassítsák a fegyverek áramlását” – írta a lap. Beth Sanner, egy korábbi magas rangú hírszerzési tisztviselő kommentálta a rejtélyt, mondván, hogy az amerikai hírszerzés potenciális csapdát állít saját magának. “Nem beszélünk arról, hogy Ukrajna képes lehet-e legyőzni [az oroszokat], és úgy érzem, hogy egy újabb hírszerzési kudarcra készítjük fel magunkat azzal, hogy nem beszélünk erről nyilvánosan” – mondta a lapnak. Oroszország február végén támadta meg a szomszédos államot, miután Ukrajna nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki Donbassz köztársaságok függetlenségét. A német és francia közvetítéssel létrejött jegyzőkönyvek célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül. A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.
(vukics)
Comments