Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.06.15.)
–
Volodimir Zelenszkij megbízta a hadsereg főparancsnokát a sajtóban megjelent hírek valóságtartalmának ellenőrzésére, írja az interfax.com. Az elnök szerint merően ellentmondanak egymásnak a sereg állapotáról szóló hozzá érkező hivatalos jelentések és a sajtóban, az interneten megjelenő információk. Utóbbiakból kellett megtudnia, hogy hiányos, rossz az ukrán katonák ellátmánya. Egy részüknek nincs megfelelő ruházata, személyes biztonságát szolgáló védőfelszerelése. A helyzet kivizsgálására utasított főparancsnoktól azt is elvárja az elnök, hogy ellenőrizze a seregen belüli logisztikát, azt is, mi kerül ki a harcoló alakulatokhoz és miként történik az ellátmány szétosztása. Zelenszkij szerint ugyanis az állam gondoskodik a katonáiról.
Az ukrán vezérkar jelentése szerint aktivizálódtak a fehérorosz hadsereg egységei az ukrán határ térségében, írja a gazeta.ua. Az információ szerint a fehérorosz hadsereg csapatösszevonásokat hajt végre, hadállásokat épít ki a volinszki és poliszjai irányvonalon. Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarától származó jelentés szerint június 15. reggelén hét zászlóaljat vontak össze az említett térségben. A jelentés szerint valamire készülnek a szomszédban. Továbbá fennáll a fehérorosz területről történő légi csapások veszélye. Az oroszok szerdán reggel polgári létesítményeket bombáztak Szumi megyében. A légierő drónokkal folytat felderítő repüléseket a térségben, közölte az ukrán vezérkar.
A Nyugat nukleáris fegyvereket adhatna Ukrajnának, hogy segítsen megvédeni magát Oroszországgal szemben – jelentette ki Radoslaw Sikorski, az Európai Parlament képviselője, volt lengyel külügyminiszter. “A Nyugatnak joga van ahhoz, hogy nukleáris robbanófejeket adjon Ukrajnának, hogy megvédhesse függetlenségét” – mondta Sikorski az ukrán Espreso TV-nek szombaton. Sikorski, aki 2007 és 2014 között Lengyelország külügyminisztere volt, azzal érvelt, hogy Oroszország megsértette a budapesti memorandumot. Az Ukrajna, Oroszország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok által 1994-ben aláírt dokumentum értelmében Kijev vállalta, hogy lemond szovjet korabeli nukleáris arzenáljáról. Az aláírók ígéretet tettek arra, hogy “tiszteletben tartják Ukrajna függetlenségét és szuverenitását, valamint meglévő határait”. Vasárnap Sikorski megismételte álláspontját, azzal vádolva Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy atomfegyverrel fenyegeti Ukrajnát, és azzal érvelt, hogy a Nyugatnak “le kell beszélnie” őt erről. A múlt hónapban Alekszej Zajcev orosz külügyminisztériumi szóvivő tagadta, hogy Moszkva atomfegyverek bevetését tervezné Ukrajnában. Azt mondta, hogy az ezzel ellentétes állítások “szándékos hazugságok”. “Egy nukleáris háborúnak nem lesznek győztesei, és nem szabad, hogy megtörténjen” – mondta. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február 19-én a németországi Münchenben tartott biztonsági konferencián felvetette a budapesti memorandumot. Figyelmeztetett, hogy a megállapodás “nem fog tovább működni”, hacsak nem garantálják teljes mértékben az ország biztonságát. “Ukrajna biztonsági garanciákat kapott cserébe, hogy lemondott a világ harmadik legnagyobb nukleáris arzenáljáról. Nekünk nincsenek ilyen fegyvereink. Nincsenek meg a garanciák sem” – mondta Zelenszkij. Putyin márciusban azt mondta, hogy Ukrajna atomfegyverekkel való ellátása “valódi fenyegetést” jelentene Oroszország számára. Oroszország február 24-én indította meg hadműveletét Ukrajnában, miután Kijev nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki köztársaságok függetlenségét a Donbasszban. A német és francia közvetítéssel létrejött jegyzőkönyvek célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül. A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.
Dmitrij Medvegyev, az Oroszországi Biztonsági Tanács alelnöke, volt orosz elnök ma reggeli Telegram bejegyzésében az ukrán energiaimport igényekre reagált. Láttam egy jelentést, miszerint Ukrajna kölcsönbérleti szerződés alapján cseppfolyósított földgázt akar a tengerentúli uraitól, két éven belül történő szállítással. Ellenkező esetben egyszerűen halálra fog fagyni a következő télen – írja. Csak egy kérdés. Ki mondta, hogy Ukrajna két év múlva egyáltalán létezni fog a világtérképen? Bár az amerikaiakat már nem érdekli – annyit fektettek be az oroszellenes projektbe, hogy minden egyéb semmit sem jelent nekik…
A mexikói elnök, Andres Manuel Lopez Obrador bírálta a nyugati országokat az ukrajnai konfliktushoz való hozzáállásuk miatt, és azt mondta, hogy a külföldi fegyverszállítások csak további vérontáshoz vezetnek. Obrador hétfőn, a napi sajtótájékoztatóján újságíróknak nyilatkozva kitért az ukrán-orosz konfliktusra. Bár nem emelt ki egyetlen országot sem, azt mondta, hogy azok, akik fegyvereket küldenek Kijevbe – ezt a politikát az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei többsége erősen támogatja –, hozzájárulnak ahhoz, hogy minden oldalon egyre több áldozatot szedjenek. “Milyen könnyű azt mondani: ‘Oda küldök jó sok pénzt fegyverekre, én adom a fegyvereket, ti pedig a halottakat. Ez erkölcstelen” – mondta, majd hozzátette: “Nem lehetett volna elkerülni az ukrajnai háborút? Dehogynem. A politika kudarcot vallott, és nézzék meg, milyen károkat okoz, emberéletekbe kerül”. Az elnök nem részletezte, hogyan lehetett volna elkerülni az ellenségeskedést, de azzal folytatta, hogy “ugyanez a politika nem folytatódhat tovább”, azt állítva, hogy azt az “elitek” és nem “a nép” irányítja. Bár Mexikó kijelentette, hogy nem támogatja Oroszország szomszédja elleni támadását, nem volt hajlandó csatlakozni az orosz gazdaságot célzó nyugati szankciósorozathoz, és tartózkodott a kijevi kormánynak történő fegyverszállításoktól is. Obrador eközben a múlt hónapban kijelentette, hogy országa igyekszik “semleges maradni” a konfliktusban, a washingtoni nyomás ellenére, amelynek megbízottja, Ken Salazar korábban arra szólította fel a mexikói tisztviselőket, hogy “legyenek szolidárisak Ukrajnával”. *** A NATO folytatja erőfeszítéseit Ukrajna felfegyverzésére, a szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg a héten azt mondta, hogy Kijevnek további nehézfegyvereket kell kapnia. Mark Rutte holland miniszterelnök, aki kedden házigazdája volt Stoltenberg és hat másik NATO-tagország találkozójának, támogatta ezt az álláspontot, és hangsúlyozta, hogy “döntő fontosságú, hogy Oroszország elveszítse a háborút”, és hogy az Egyesült Államok vezette katonai blokknak “egységesen” kell kiállnia Ukrajna mellett. “Mivel nem lehet közvetlen összecsapás a NATO-csapatok és Oroszország között, azt kell biztosítanunk, hogy Ukrajna képes legyen megvívni ezt a háborút, hogy hozzáférjen minden szükséges fegyverhez” – tette hozzá Rutte. Az Egyesült Államok világelső az Ukrajnának történő fegyverszállításokban, március óta több milliárd dollár értékben biztosít nehéz- és könnyűfegyvereket, többek között tüzérségi lövegeket, többszörös rakétarendszereket (MLRS), drónokat, helikoptereket, valamint páncéltörő és légvédelmi rakétákat. Kijev folyamatosan további katonai segítséget követel, Volodimir Zelenszkij elnök egyik tanácsadója hétfőn hosszú kívánságlistát vázolt fel, amelyen több ezer páncélozott járművet, 500 harckocsit, 1000 tarackot és számos más fegyvert kér.
Oroszország Ukrajna elleni támadása csak az első lépés, amelyre az orosz vezetésnek szüksége van ahhoz, hogy megnyissa az utat további országok leigázásához – vélekedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a cseh parlament két házához intézet videoüzenetében. “Oroszország nem fog megállni Ukrajna határán, hanem tovább akar menni és le kívánja igázni a többi európai nemzetet is” – jelentette ki az ukrán államfő, akinek mintegy tízperces beszédét képernyőkön nézték végig a cseh képviselők, szenátorok, valamint a kormány tagjai. “Ukrajnában Európa jövőjéért folyik a harc” – hívta fel a figyelmet Volodimir Zelenszkij, aki köszönetet mondott Csehországnak, hogy fegyvereket szállít országának és befogadott több százezer ukrán menekültet. “Veletek vagyunk, legyetek velünk!” – idézte fel többször is az ukrán elnök az 1968-as csehszlovák reformmozgalom egyik nagy hatású jelszavát, amellyel akkoriban Csehszlovákia lakossága üzent a szovjet vezetéssel tárgyaló vezetőinek. Volodimir Zelenszkij szerint Ukrajnának mihamarabb meg kell kapnia az EU-tagjelölti státuszt, hogy az oroszok megértsék: az európai értékek ellen harcolnak. Az ukrán államfő hangsúlyozta: számít Csehország segítségére, amely az idei második félévben betölti az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. A cseh elnökség egyik fontos kihívása – mutatott rá Zelenszkij –, hogy megállapodás szülessen az Oroszország elleni 7. szankciós csomagról, és napirendre kerüljön Ukrajna újjáépítése. Csehország ebbe azzal is bekapcsolódhatna, hogy például védnökséget vállalna valamelyik ukrajnai régió újjáépítése felett – jegyezte meg.
Drasztikus hatásai is lehetnek Ukrajna orosz inváziójának a kárpátaljai magyar populációra, minél tovább tart a háború, annál súlyosabb következményekkel kell számolni – nagyjából így lehetne összefoglalni az elmúlt hónapokban tapasztalt migrációs trendeket. Tátrai Patrikkal, az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete (ELKH CSFK) tudományos főmunkatársával beszélgetett a magyarhang.hu. Ugyan a kárpátaljai magyar populációra mindig jellemző volt a magas fokú mobilitás, ingázás – nemcsak Magyarország, hanem Csehország és az EU több tagállam felé –, ám az eddig megszokott trend megfordult, a férfiak mellett ugyanis immár a nők és a gyerekek is nagy számban hagyták el a régiót. A szakember szerint most egy teljesen aszimmetrikus társadalom van kialakulóban mind életkor szerint, mind pedig nemi megoszlásban. A fiatalok esetében külön problémát jelent, hogy egész családok jöttek át a határon gyerekestől, s ahogy arról Tátrai Patrik a Magyar Tudományos Akadémián rendezett témába vágó konferencián is beszélt, ez azért különösen aggasztó, mert a kieső gyerekszám kamatostól fog hiányozni.
Aresztovics szerint Olaf Scholz német kancellár felelős az Oroszország által indított háborúban életüket vesztett ukránok haláláért. A TSN.ua közlése szerint Olekszij Aresztovics, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója a Bildnek adott interjújában kifejtette, hogy a német kancellár felelős a háborúban életüket vesztett ukránok haláláért, mivel megígérte a nehézfegyvereket Ukrajnának, de még nem adták át azokat. Szerinte Ukrajnának nagy hatótávolságú tüzérségre, harckocsikra, páncélozott járművekre és drónokra van szüksége Németországtól. „Ha megfelelő mennyiségünk lesz, megnyerjük a háborút. Amikor a Nyugat 120 nagy hatótávolságú tüzérségi egységet adott, a helyzet a fronton azonnal megváltozott – három nap alatt az oroszoknál csökkent az offenzíva sebessége” – mondta Olekszij Aresztovics. Hozzátette azt is, hogy Németország korábban ígéretet tett arra, hogy Ukrajnának 88 Leopard harckocsit és 50 Gepard légvédelmi önjáró egységet biztosít. "Mr. Scholz, Ön felelős a halott katonáinkért és civiljeinkért, gyerekek halnak meg minden nap, naponta 100 katonát veszítünk, mert nem ad nekünk nehézfegyvert. Az ukrán hadsereg erős, meg tudnánk verni az oroszokat és kiűzni őket országunkból, de szükségünk van fegyverekre” – hangsúlyozta az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója.
Az ukrán védelmi minisztérium szerint Ukrajna nemzetközi partnereinek fel kell gyorsítani a tempót, mivel a kért fegyverek csak 10%-át kapta meg a partnerektől. Az Ukrainski Novini Hanna Maljar, az ukrán védelmi minisztérium helyettes vezetőjére hivatkozva közölte, hogy Ukrajna nemzetközi partnereinek fel kell gyorsítani a tempót és növelni kell a katonai utánpótlás mennyiségét, hogy az Ukrán Fegyveres Erők elegendő fegyverrel rendelkezzenek az orosz megszálló erők elleni egyenlő fellépéshez. Elmondása szerint most Ukrajna minden erejét és hatalmát beveti, hogy ellenálljon Oroszországnak. De meg kell érteni, hogy az agresszor ország lehetősége fegyverzet és személyi állomány tekintetében jelentősen nagyobb. „Bármilyen erőfeszítéseket tesz is Ukrajna, bármennyire is profi a hadseregünk, nem fogjuk tudni megnyerni ezt a háborút a nyugati partnerek segítsége nélkül” – mondta Maljar. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ország annak a körülbelül 10%-ával rendelkezik, amit Ukrajna kért a nemzetközi partnerektől. Azt is megjegyezte, hogy az ukrán fegyveres erők körülbelül 6000 tüzérségi lövedéket használnak el naponta, míg az oroszok tízszer többet használnak el ágyúzásra.
A Legfelső Tanács a háború első napjaiban szigorította a büntetőjogi felelősséget a kollaborációért, vagyis az ellenséggel, a megszálló hatóságokkal való együttműködésért, az orosz agresszió támogatásáért és igazolásáért, valamint az ezekre vonatkozó tiltott információs termékek előállításáért és terjesztéséért. A parlament március elején egészítette ki a Büntető törvénykönyvet (Btk.) a 1111-es, 4351-es, valamint 4362-es cikkelyekkel, ezért valószínűleg sokan nincsenek még tisztában a Btk. új rendelkezéseivel, holott a törvényszegés – amelyet akár a közösségi oldalakon is elkövethetünk – súlyos következményekkel járhat. Az alábbiakban sorra vesszük a legfontosabb tudnivalókat.
A Btk. 1111-es cikkelyének 1. pontja értelmében az Ukrajna elleni fegyveres agressziónak, területe ideiglenes megszállásának, a megszállás intézményesítésének Ukrajna polgára általi nyilvános tagadása, vagy a nyilvános felhívás az agresszor állam, fegyveres alakulatai és/vagy megszálló hatósága határozatainak és/vagy cselekedeteinek támogatására, az agresszor állammal, fegyveres alakulataival, megszálló hatóságával való együttműködésre, illetve annak tagadása, hogy Ukrajna állami szuverenitása kiterjed ideiglenesen megszállt területeire, bizonyos tisztségek betöltésétől vagy bizonyos tevékenységek gyakorlásától való tíztől tizenöt évig terjedő eltiltással büntetendő. Az 1. ponthoz fűzött megjegyzés szerint nyilvánosnak a határozatlan számú személyhez intézett felhívás, vagy kinyilvánított tagadás minősül, például az interneten vagy a médián keresztül.
A 2. pont értelmében az Ukrajna polgára által szervezési-rendelkezési vagy adminisztratív-gazdálkodási feladatok ellátásával össze nem függő pozíció önkéntes betöltése az ideiglenesen megszállt területen létrehozott törvénytelen hatóságoknál, beleértve az agresszor állam megszálló hatóságát, bizonyos tisztségek betöltésétől vagy bizonyos tevékenységek gyakorlásától való tíztől tizenöt évig terjedő eltiltással büntetendő vagyonelkobzással vagy anélkül.
A 3. pont az Ukrajna polgára által oktatási intézményekben – a tulajdon típusától és formájától függetlenül – az Ukrajna elleni fegyveres agresszió, az ország egy részének ideiglenes megszállása és a megszállás intézményesítése érdekében, az agresszor állam Ukrajna elleni agressziójáért viselt felelősségének elkerülése céljából folytatott propaganda, valamint az ukrán polgárnak az agresszor állam oktatási normáinak az oktatási intézményekben történő bevezetésére irányuló cselekedetei két évig terjedő javítómunkával, vagy hat hónapig terjedő elzárással, vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendők, bizonyos tisztségek betöltésétől vagy bizonyos tevékenységek gyakorlásától való tíztől tizenöt évig terjedő eltiltással.
A 4. pont alapján anyagi források átadása az ideiglenesen megszállt területen létrehozott törvénytelen fegyveres vagy félkatonai alakulatoknak és/vagy az agresszor állam fegyveres vagy félkatonai alakulatainak, és/vagy az agresszor állammal, az ideiglenesen megszállt területen létrehozott törvénytelen hatóságokkal – beleértve az agresszor állam megszálló hatóságát – együttműködésben folytatott gazdasági tevékenység a polgárok nem adózó minimális jövedelmének tízezerszereséig terjedő bírsággal, vagy háromtól öt évig terjedő szabadságvesztéssel, bizonyos tisztségek betöltésétől vagy bizonyos tevékenységek gyakorlásától való tíztől tizenöt évig terjedő eltiltással és vagyonelkobzással büntetendő.
Ugyanakkor az 5. pont értelmében Ukrajna polgára által az ideiglenesen megszállt területen létrehozott törvénytelen hatóságnál – ideértve az agresszor állam megszálló hatóságát is – szervezési-rendelkezési vagy adminisztratív-gazdálkodási feladatok ellátásával összefüggő tisztség önkéntes betöltése, vagy az ilyen testületekbe való önkéntes megválasztás, vagy törvénytelen választások és/vagy népszavazások megszervezésében és lebonyolításában való részvétel, vagy a felhívás az ilyen jogtalan választások és/vagy népszavazások nyilvános kiírására az ideiglenesen megszállt területen öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, bizonyos tisztségek betöltésétől vagy bizonyos tevékenységek gyakorlásától való tíztől tizenöt évig terjedő eltiltással és vagyonelkobzással vagy anélkül.
A 6. pont értelmében politikai természetű rendezvények szervezése és lebonyolítása, tájékoztatási tevékenység folytatása az agresszor állammal és/vagy megszálló hatóságával együttműködésben, amelynek célja az agresszor állam, megszálló hatósága vagy fegyveres alakulatainak támogatása és/vagy az Ukrajna elleni fegyveres agresszióért viselt felelősségének elkerülése, illetve az ilyen tevékenységekben való aktív részvétel – hazaárulásra utaló jelek hiányában – tíztől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, bizonyos tisztségek betöltésétől vagy bizonyos tevékenységek gyakorlásától való tíztől tizenöt évig terjedő eltiltással és vagyonelkobzással vagy anélkül. A 6. ponthoz fűzött megjegyzés szerint politikai természetű rendezvénynek minősülnek a kongresszusok, találkozók, nagygyűlések, felvonulások, tüntetések, konferenciák, kerekasztal-beszélgetések stb. Tájékoztatási tevékenységnek minősül ugyanakkor a releváns információk létrehozása, gyűjtése, átvétele, tárolása, felhasználása és terjesztése.
A 7. pont kimondja, hogy Ukrajna polgára által tisztség önkéntes betöltése az ideiglenesen megszállt területen létrehozott törvénytelen igazságügyi vagy bűnüldöző szervekben, valamint önkéntes részvétele az ideiglenesen megszállt területen létrehozott illegális fegyveres vagy félkatonai alakulatokban és/vagy az agresszor állam fegyveres alakulataiban, esetleg a támogatása az Ukrajna Fegyveres Erői és más, Ukrajna törvényeivel összhangban létrehozott katonai alakulatok és az ukrán függetlenség, szuverenitás és területi integritás védelmére alakított vagy szerveződött önkéntes egységek elleni harci cselekményekben, tizenkettőtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, bizonyos tisztségek betöltésétől vagy bizonyos tevékenységek gyakorlásától való tíztől tizenöt évig terjedő eltiltással és vagyonelkobzással vagy anélkül.
A 8. pont szerint, ha a 1111-es cikkely 5–7. pontjaiban említett személyek által elkövetett cselekmények vagy elfogadott határozatok emberek halálához vagy más súlyos következményekhez vezettek, az tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő, bizonyos tisztségek betöltésétől vagy bizonyos tevékenységek gyakorlásától való tíztől tizenöt évig terjedő eltiltással és vagyonelkobzással vagy a nélkül. Súlyos következménynek minősül ez esetben a polgárok nem adóköteles minimális jövedelmének legalább ezerszeresét meghaladó kár.
A 4351-es cikkely 1. pontja értelmében a nemzetbiztonság és honvédelem, az Oroszországi Föderáció fegyveres agressziójának visszaverése, elrettentése érdekében eljáró katona becsületének és méltóságának megsértése, gyilkossággal, erőszakkal, esetleg vagyonának károsításával vagy megsemmisítésével való fenyegetése, továbbá közeli hozzátartozóinak vagy családtagjainak a fenyegetése háromtól öt évig terjedő szabadságkorlátozással vagy szabadságvesztéssel büntetendő.
A 2. pont értelmében az 1. pontban leírt tényállást megvalósító anyagok készítése és terjesztése háromtól öt évig terjedő szabadságkorlátozással vagy szabadságvesztéssel büntetendő.
A 4362-es cikkely 1. pontja szerint, az Oroszországi Föderáció 2014-ben megindult Ukrajna elleni fegyveres agressziójának, bizonyos területei ideiglenes megszállásának igazolása, jogszerűnek nyilvánítása vagy tagadása, többek között az agresszió belső polgári konfliktusként való feltüntetése által; valamint a dicsőítése az Oroszországi Föderáció 2014-ben megindított Ukrajna elleni fegyveres agresszióját elkövető személyeknek, az oroszországi fegyveres erők képviselőinek, az Oroszország által létrehozott, neki alárendelt, általa irányított és finanszírozott irreguláris törvénytelen fegyveres csoportok, fegyveres bandák és zsoldos csoportok tagjainak, valamint az Ukrajna ideiglenesen megszállt területeinek irányításáért funkcionálisan felelős hatóságok képviselőinek, továbbá az Oroszországi Föderáció által ellenőrzött, önjelölt testületek képviselőinek, akik bitorolják a hivatali feladatok ellátását Ukrajna ideiglenesen megszállt területein, két évig terjedő javítómunkával vagy hat hónapig terjedő elzárással, vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A cikkely 2. pontja szerint a fenti tényállást megvalósító anyagok készítése, terjesztése öt évig terjedő szabadságkorlátozással vagy szabadságvesztéssel büntetendő vagyonelkobzással vagy anélkül.
Az 1. és 2. pontban leírt tényállás hivatalos személy által, ismételten, csoportosan, vagy tömegtájékoztatási eszközök felhasználásával elkövetve öttől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő vagyonelkobzással vagy anélkül.
(vukics)
