Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból – frissítve (2022.07.03.)
–
A múlt heti előválasztáson több New York-i választási helyszínen „nem volt republikánus szavazólap”. "Ha emberi hiba történik, az sajnálatos..." A múlt heti New York-i előválasztás teljes bukás volt – mivel a város Választási Tanácsa mindent elrontott, az „elveszett kulcsok” miatt későn nyitó szavazóhelyiségektől kezdve a hiányzó felszereléseken át a szavazóhelyek be nem jelentett áthelyezéséig vagy a republikánus szavazólapok hiányáig.
Viktor Andrusziv szerint a pisztolyvásárlásra vonatkozó jogszabályokat még ebben az évben elfogadják. Az Unian.net közlése szerint jövő évtől az ukránok szabadon vásárolhatnak pisztolyokat – mondta Viktor Andrusziv, Ukrajna belügyminiszterének tanácsadója Telegram csatornáján. „Az ukránok egyértelmű választ adtak a fegyverek szabad birtoklásának engedélyezésével kapcsolatban. A megkérdezettek 70%-a támogatta a szabad lőfegyvertartás jogot. Hangsúlyozom, hogy pisztolyról beszélünk, és nem gránátvetőről vagy Kalasnyikov géppuskáról. A minisztérium egyetért az ukránok döntésével, és már készülnek a módosítások a törvényjavaslat második olvasatára” – kommentálta Andrusziv. Elmondása szerint a vonatkozó jogszabályokat a nyár-ősz folyamán fogadják el. Ezt követően egy bizonyos szervezési idő után beindítják a megfelelő fegyvernyilvántartásokat. „Talán további döntések születnek majd, hogy továbbra is ellenőrizni tudjuk a fegyverek forgalmát: ellenőrizni, hogy kiről van szó, hogyan zajlik a regisztrációs folyamat, milyen időszakokban kell ellenőrizni a fegyver tulajdonosát” – jegyezte meg a tanácsadó.
A potenciális pályázóknak „jó erkölcsi jellem” bemutatására is szükség lesz... Egy órán belül azt követően, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága hatályon kívül helyezte azt a törvényt, amely szerint New York-i lakosoknak "megfelelő okot" kell felmutatniuk a rejtett szállítási engedély (közterületen történő fegyverviselés formája) megszerzéséhez, Kathy Hochul (D) kormányzó azonnal egy másik törvénnyel lépne fel az ítélet ellen. Ennek érdekében Hochul pénteken aláírta a fegyverekről szóló törvényt, amely több réteg bürokráciával nehezítené meg a fegyverviselést az államban. Az új szabály értelmében a pályázóknak három évre visszamenőleg felülvizsgálható a jelenlegi és inaktív közösségi média fiókjainak tartalma. Az új törvény 2022. szeptember 1-jén lép hatályba.
"Tekintettel az olajpiacon uralkodó magas stresszhelyzetre... egy 5 MBD csökkentés az olajárat 380 dollár/hordó sztratoszférikus szintre hajthatja." A vezetők egyszerűen nem vették elő a „kockás papírt”.
Bezos azzal vádolta az Egyesült Államok elnökét, hogy szándékosan félrevezeti a közvéleményt, vagy nem ismeri az árakat ténylegesen befolyásoló erőket... „Jaj. Az infláció túlságosan fontos probléma a Fehér Ház számára ahhoz, hogy ilyen felelőtlen kijelentéseket tegyen. Ez vagy egyenes félrevezetés, vagy az alapvető piaci dinamikák mélységes félreértése.”
Alexander Soros úgy véli, hogy Nyugat-Európának és az USA-nak már rég háborúznia kellene Oroszországgal, s ha az utóbbi nem rendelkezne atomarzenállal, akkor már megtörtént volna egy ahhoz hasonló katonai beavatkozás, mint amilyet a Nyugat hajtott végre az egykori Jugoszlávia területén az 1990-es években, a délszláv háború idején. Alexander Soros szerint békekötés sem lehetséges az ukrajnai konfliktus szerepelői között. Mint kifejtette, nem hisz abban, hogy a két fél tárgyalóasztal mellett rendezheti a helyzetet, s szerinte az a fő kérdés, hogy ki fog előbb „megfagyni”, vagyis abbahagyni a hadviselést. Ijfabb Soros a jelenleginél nagyobb nyugati szerepvállalást nevezett kívánatosnak, és bírálta, hogy az USA, valamint az európai országok nem segítenek katonákkal is Ukrajnának.
A hazaárulással vádolt Olekszij Kovaljov ukrán parlamenti képviselő autójának a felrobbantásáról június 22-én jelentek meg hírek. Azóta nem lehetett tudni róla semmit, írja a Korrespondent. Kovaljov a Nép Szolgája párt tagja volt. Az oroszok által megszállt Herszon területén tartózkodott, amikor ismeretlenek felrobbantották az autóját. A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség csütörtökön nyilvánosságra hozott egy videót, amelyen a hazaárulással vádolt férfi látható. A felvétel alapján kórházban tartózkodik. Kovaljov feltételezései szerint az ukrán titkosszolgálat próbálta meg eltenni láb alól. Azt is kijelentette, hogy a körzetében kíván dolgozni mandátuma lejárásáig azaz 2023-ig.
A csecsenek az utcán ünnepelnek, az ukránok visszavonultak, és úgy tűnik, felrobbantották maguk mögött a városházát. „Az orosz hadsereg irányítás alá vonta Liszicsanszk városát” – jelentette a RIA Novosztyi hírügynökség tudósítója. Minderről az Index tudósít. Az oroszok már szombaton kora délután azt állították, hogy bekerítették a várost. Ezt később az ukránok tagadták, és azt mondták, hogy ők ellenőrzik a 100 ezres települést, írják. Az orosz állami hírügynökség most azt állítja, hogy az ukránok visszavonultak, és felrobbantottak maguk mögött több épületet, köztük a városházát is. Mindeközben Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője közzétett egy videót, amelyen csecsen és kozák katonák ünnepelnek a városban.
Egy ukrán tengerészeti tisztviselő szerint megközelítőleg 80 külföldi hajó és azok legénysége maradt elzárva ukrajnai kikötőkben, írja a Korrespondent. Dmitro Barinov, az ukrán Tengeri Kikötők Igazgatóságának helyettes vezetője hétfőn online formában tartott kijevi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a harcok miatt nagyságrendileg 80 külföldi lobogó alatt közlekedő hajó rekedt az ország kikötőiben. A tisztségviselő kiemelte, hogy bizonyos hajók személyzetét az elején evakuáltak, volt, ahol ukrán tengerészek váltották a külföldieket, mert a hajókat nem lehet ellenőrizetlenül hagyni. A hajók áruval vannak megrakva, de a tengeri blokád miatt nem tudjál elhagyni a kikötőket – jegyezte meg Dmitro Barinov.
A Legfelső Tanács azt javasolja, hogy tiltsák meg az államtitokhoz hozzáférő ukrajnaiak külföldi utazását. Az alábbi területekre vonatkozó információk minősülhetnek államtitoknak: honvédelem, gazdaság, tudomány és technológia, külföldi kapcsolatok, állambiztonság és rendvédelem. A magyarázat szerint az államtitkok birtokában lévő embereknek fokozott védelemre van szükségük, mivel az agresszor ország nagy érdeklődést mutat irántuk. Amikor ezek a személyek külföldre mennek, könnyű prédájává válhatnak az orosz különleges szolgálatoknak, amelyek a világ legtöbb országában kiterjedt ügynökhálózattal rendelkeznek. Azonban kormány- vagy parlamenti delegáció részeként kiutazhatnak azon államokba, amelyekkel Ukrajna nemzetközi megállapodást kötött. Ebben az esetben az ilyen delegációt fogadó állam ugyanis garantálja biztonságos ott-tartózkodásukat.
Az ukrán Nemzeti Bank (NBU) június folyamán közel 4 milliárd dollárt adott el a bankközi piacon, év eleje óta közel 13 milliárd dollárt értékesített a jegybank. A közlemény szerint a központi pénzintézet az említett időszakban 31 millió dollárt vásárolt, és 3987,3 millió dollárt adott el bankközi piacon. A negatív egyenleg új történelmi maximumot jelent. Az év eleje óta az NBU 1977 millió dollárt vásárolt, és 14 888,3 millió dollárt adott el a bankközi piacon. A negatív egyenleg 12 911,3 millió dollárt tesz ki. Mint ismeretes, a háború kezdete után az Ukrán Nemzeti Bank szabályozta az árfolyam-ingadozásokat, és az amerikai dollár árfolyamát 29 hrivnya 25 kopijka értékben rögzítette.
Mihail Mizincev vezérezredes szerint az ukránok azt akarják bizonygatni, hogy Oroszország civileket gyilkol Ukrajnában. A kijevi kormány kiskorúaknak fizet azért, hogy halottnak vagy sebesültnek tettessék magukat az orosz rakétatámadás után – így véli Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője. Mizincev azt mondta a TASZSZ hírügynökségnek, hogy szerinte a kiskorúak 500 dollárnak megfelelő pénzt kapnak azért, ha eljátsszák ezt a szerepet. Ezzel az ukránok azt akarják bizonygatni, hogy Oroszország civileket gyilkol Ukrajnában. Az összes ilyen támadás nem több „provokációnál”, valójában az ukránok lövik a saját városaikat, és hamarosan Odesszában megint egy ilyen akciót fognak végrehajtani – fogalmazott az orosz katona, hozzátéve: szerinte az ENSZ Gyermekalapja, a UNICEF is az ukránok „aljas propagandáját” segíti.
Kijev kénytelen lesz elfogadni Moszkva feltételeit, és tárgyalóasztalhoz ülni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – jelentette ki vasárnap Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, adta hírül az Ukrajinszka Pravda. Az orosz elnök szóvivője szerint a Nyugat azon van, hogy folytatódjanak az ukrajnai hadműveletek, és állítása szerit Washington nyomására az európai hatalmak nem engedik, hogy Ukrajnában a békéről beszéljenek és folytassák a béketárgyalásokat. Peszkov ugyanakkor bízik abban, hogy “előbb vagy utóbb győzedelmeskedik a józan ész a nyugati akarat felett, és folytatódhatnak a béketárgyalások”.
„Mindig is orosz testvéreink mellett álltunk, és ez így is fog maradni” – fogalmazott a belarusz elnök. Régóta eldöntött kérdés, hogy Belarusz részt vesz az Ukrajna ellen irányuló „különleges hadműveletben” – ezt mondta vasárnap Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök. A július 3-ai belarusz Függetlenség Napja alkalmából felszólaló elnök azt mondta: az oroszok és a belaruszok már régóta együttműködnek katonailag. „Mi vagyunk az egyetlen ország, amely Oroszországot támogatja ebben a küzdelemben. Azoktól, akik szemrehányást tesznek, azt kérdezem: nem tudták, hogy az Orosz Föderáció legközelebbi szövetségesei vagyunk? – fogalmazott, majd hozzátette: Oroszországgal közösen ők „egyetlen, hatalmas és független” államot hoznak létre. Lukasenka azzal folytatta, hogy az orosz és a belarusz erők gyakorlatilag már ugyanannak a hadseregnek a részei, ebből adódóan pedig nem kérdés az sem, hogy a belaruszok is részt vesznek az orosz 'különleges hadműveletben'. Mindig is orosz testvéreink mellett álltunk, és ez így is fog maradni. A különleges hadműveletben való részvételünkről én már rég döntést hoztam” – fogalmazott. Az, hogy a belaruszok is csatlakoznak a háborúhoz, már február végén is felmerült. Mindeddig ez nem így történt, most viszont bizonyos jelek arra mutatnak, hogy tényleg megteszik ezt, ugyanis jelenleg is hadgyakorlatoznak az ukrán határ közelében. Az ukránok ezzel összefüggésben szombaton közölték, hogy a belaruszok offenzívát indíthatnak ellenük a következő napokban, miközben Lukasenka azt állította, hogy az ukránok támadták meg őket.
Igazságosan kell elosztani az Európai Unióba (EU) érkező földgázt a tagországok között, az orosz gázszállítások korlátozása miatt pedig rendkívüli EU-csúcsot kell tartani júliusban Manfred Weber szerint. Az Európai Néppárt (EPP) elnöke kiemelte, az EU nem részese Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának, de „háborús célpont”, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök „gyűlöli az életmódunkat”, és „visszataszítónak tarja a szabadságot, demokráciát és a jogállamiságot”. „Nehéz télre kell számítanunk”, mert az orosz államfő eddigi tevékenysége alapján abból kell kiindulni, hogy tovább korlátozza vagy akár teljesen leállítja a földgázszállítást az EU-ba, erre pedig már most fel kell készülni – tette hozzá Manfred Weber. Mint mondta, a tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanácsnak még júliusban rendkívüli ülést kell tartania, amelyen előkészítik az EU „vészhelyzeti ellátását” őszre és télre. Feltétlenül dönteni kell a „kötelező érvényű energiaszolidaritásról” – húzta alá a német politikus, kifejtve: el kell kerülni a koronavírus-világjárvány első szakaszában kialakult zűrzavart, amikor mindenki lezárta a határokat és „Európa kudarcot vallott”.
Ukrajna immár ötödik hónapja küzd minden erejét bevetve az ellenséggel szemben. Egy agresszor országgal, mely birodalmi ambícióitól hajtva nem kímél sem emberéletet, sem infrastruktúrát, sem gazdaságot. De míg a megszálló megsemmisítő hadereje jól látható, s ezáltal ellen lehet neki állni, több más, „láthatatlan” ellenség is fenyegeti Ukrajnát. Mire gondolok? A demográfiai krízisre. Mely lassan lopakodva akár nagyobb kárt is tehet az országban, mint a kézzelfogható fegyveres konfliktus, mely előbb-utóbb véget fog érni. Hisz február 24-e óta több millióan – az ENSZ adatai alapján hét és fél millióan, más források szerint több mint tízmillióan – hagyták el hazájukat. Többségében nők és gyerekek. Egy április eleji felmérés szerint a távozók 79 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vissza szeretne térni Ukrajnába. Attól tartok, a háború elején, amikor a hazafias érzelmű emberek még bíztak a harcok gyors befejezésében, túl optimistán nyilatkoztak. Ma, amikor mindenki számára világossá vált, hogy a konfliktus elhúzódik, a külföldre menekültek elkezdtek munkát, állandó lakást keresni. Ez viszont nem várt láncreakciót indíthat be. Mert ha a menekültek adaptálódnak külhonban, a gyerekeket beíratják az óvodába, az iskolába, normális megélhetésre találnak, nagy valószínűséggel nem vágynak majd vissza a számtalan nehézséggel terhelt bizonytalanba. Sokkal valószínűbb, hogy amint megnyílnak a határok, a férfiak is követik családjukat. Hisz ott az otthon, ahol hazavárnak. S minél tovább tart a háború, annál többen telepednek le a szomszédos és távolabbi országokban. Egyes szakemberek előrejelzése szerint egy elhúzódó vagy állóháború esetén több milliós visszafordíthatatlan veszteséggel kell számolnia az országnak. S ha nem lenne elég az elvándorlás, ott van még az alacsony születési szám, ami a jelen helyzet miatt tovább csökken. Ukrajna függetlenségének harminc éve alatt a lakosságszám tízmillióval csökkent, az egy nőre jutó csecsemőszám pedig 1,22-re. Ez a világ egyik legalacsonyabb mutatója. Amíg harcok dúlnak Ukrajna területén, az itt maradt párok sem fognak gyermeket vállalni. A migráció rányomja bélyegét a lakosság korösszetételére is. Mivel az elvándorlók átlagéletkora harminchat év, a gyerekeken kívül pont a munkaképes korúak áramlanak ki, ami munkaerőhiánnyal, gyorsabb elöregedéssel fenyeget, ebből kifolyólag pedig a nyugdíjrendszerre nehezedő teher is tovább nő. Tudom, hogy a születésszám csökkenése és az idősödő társadalom ma szinte az egész világon aktuális probléma, de a nyugati országok a termelés gépesítésével és a bevándorlók foglalkoztatásával kompenzálni tudják a demográfiai problémákat. Ukrajnának az a tragédiája, hogy számos ország az innen elvándorlók révén jut pótlólagos erőforrásokhoz.
(vukics)
