Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.08.20).

–

Óvóhely nélküli iskolák és óvodák nem működhetnek Bombabiztos menedékhelyek, a legegyszerűbb módon kialakított óvóhelyek az épületek alagsorában vagy a közeli épületek egyikében. Ezek a legfontosabb követelmények az oktatási intézmények számára a háború idején. Szeptember 1-től csak azok az oktatási intézmények nyílhatnak meg Ukrajnában, amelyek meg tudják védeni alkalmazottaikat, diákjaikat. Az ungvári Sevcsenko Nyelvészeti Gimnázium iskola százéves épületében nem volt óvóhely, de az építészek már akkor kialakítottak egy olyan alagsori részt, amelynek több kijárata is van, és ma is alkalmas óvóhely berendezésére. Már elhelyezték az ülőalkalmatosságokat, van víz, elsősegélydoboz, tűzoltó készülék. Itt csak a gimnázium tanulóinak felét lehet elhelyezni. A menedékhely sokkal kisebb, mint amennyi védelemre szoruló személy akad. És ez a helyzet szinte valamennyi ungvári oktatási intézményben. Tehát vagy két műszakban kell megszervezni az oktatást, vagy a tantárgyak egy részét online kell előadni. Erről minden oktatási intézmény önállóan dönthet. Annak érdekében, hogy az iskolák és óvodák szeptembertől működhessenek, egy, a polgári védelmi és a katasztrófavédelem szakembereiből és a helyi oktatási osztályok képviselőiből álló szakbizottságnak kell felmérnie azok felkészültségét. Augusztus 29-ig az oktatási intézményeknek meg kell kapniuk a működési engedélyt. Ha addig nem lesz óvóhelyük, az iskola vagy az óvoda nem nyithatja meg a kapuit. A helyi költségvetésből egyébként 7 millió hrivnyát különítettek el az óvóhelyek kialakítására: 5 millió hrivnyát az iskoláknak, kettőt pedig az óvodáknak. Hamarosan elhagyhatják Ukrajnát a hadköteles vállalkozók 7 napra, ha letesznek 200 ezer hrivnya óvadékot A hadköteles korú egyéni vállalkozók és a magántulajdonú cégek jogi személyei szeptember 1-től 200 ezer hrivnya kaució letétbe helyezése ellenében kiutazhatnak Ukrajnából külföldre, de csak 7 napra – jelentette be pénteken Julija Szviridenko gazdasági miniszter, számolt be az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint Szviridenko közölte, hogy a külföldi utazáshoz a vállalkozás vezetőjének vagy az egyéni vállalkozónak megfelelő kérelmet kell benyújtania. Mint jelezte, a külföldi utazási lehetőségének kihasználásához a hadköteles vállalkozónak meg kell felelnie bizonyos feltételeknek: idejében be kell nyújtania az adóbevallásait; nem lehet hátraléka az egységes adó befizetését illetően; a jogi személy vagy az egyéni vállalkozó átlagfizetésének legalább 20 000 hrivnyának kell lennie. Mint a gazdasági miniszter rámutatott, a vállalkozónak 200 000 hrivnya összegű kauciót kell befizetni saját letéti számlájára az Oscsadbankban. Ezt a pénzt visszakapja a tulajdonosa, miután az üzleti úton lévő személy visszatért Ukrajnába. „Az üzleti út feltételeinek megsértése esetén a kauciót a Védelmi Minisztérium szükségleteire utalják át, és a cég soha többé nem adhat ki új engedélyeket alkalmazottainak külföldi utazásra, a meglévőket pedig érvénytelenítik” – figyelmeztetett Julija Szviridenko, megjegyezve, hogy az alkalmazottak teljes létszámának legfeljebb 10%-a, de nem több, mint 10 fő utazhat külföldi üzleti útra.

A kormány az év végéig meghosszabbította a karantént Ukrajnában a koronavírus-fertőzés terjedése miatt Ukrajnában a kormány az év végéig meghosszabbította a karantént és a rendkívüli járványügyi állapotot a koronavírus terjedése miatt – közölte pénteken az rbc.ua hírportál Tarasz Melnicsuknak, a kormány parlamenti megbízottjának Telegram-közlésére hivatkozva. A jelentés szerint Melnicsuk azt írta: „a kormány 2022. december 31-ig meghosszabbította a karantén hatályát a koronavírus miatt Ukrajna egész területén”. Emellett a hatóságok ugyancsak meghosszabbították december 31-ig az egységes állami polgári védelmi rendkívüli állapotot Ukrajna egész területén. A hírportál emlékeztetett arra, hogy a kormány májusban 2022. augusztus 31-ig meghosszabbította a karantént Ukrajnában. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) júliusban felszólította a világ országait, hogy állítsák vissza a Covid-19 elleni karantén korlátozásokat, mindenekelőtt a maszkviselési kötelezettséget és a tesztelést.

Berlin szabotálja Ukrajna további fegyverszállításokra vonatkozó kéréseit Az elmúlt tíz hétben a német kormány figyelmen kívül hagyta Ukrajna további fegyverek szállítására irányuló kéréseit – írta pénteken a Die Welt című német lap. A német újság szerint június óta havonta többször, rendszeres időközönként magas szintű ukrán–német megbeszéléseket tartottak a német védelmi minisztériumban, amelyen Christine Lambrecht miniszter is részt vett. Az ukrán fél mindig arra kérte a német felet, hogy növelje az olyan típusú fegyverek szállítását, amelyeket Németország már biztosított. Mégpedig a Panzerhaubitze 2000 tarackok szállításáról van szó, amelyből a szövetségi kormány eddig tízet adott Ukrajnának, valamint a Mars II rakétavető rendszerről, amelyből három egységet kapott Ukrajna. Ezenkívül Kijev kérte a német ipar által gyártott fejlett harckocsik és páncélozott szállítójárművek küldését. Áprilisban Ukrajna ajánlatot kapott a Rheinmetall fegyvergyártó csoporttól 100 Marder típusú gyalogsági harci jármű és 88 Leopard 1 harckocsi beszerzésére, beleértve a kiképzést és a lőszert is, összesen 268 millió euró értékben. A gyártó szerint a hadieszköz „gyorsan elérhető lesz”. Azonnal be is nyújtották a megfelelő kivitelezési kérelmet, de a kancellár az elmúlt négy hónapban nem válaszolt rá. A múlt héten Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a Lambrechttel folytatott személyes telefonbeszélgetésben vetette fel ezeket a kéréseket. Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője is ezt tette augusztus 4-én a kancellár külpolitikai tanácsadójával, Jens Pletnerrel folytatott telefonbeszélgetésében. Kérdésre válaszolva Scholz irodája azt mondta, hogy „általában nem szokott beszámolni” a bizalmas megbeszélésekről. „Mindig minden kérésünket rögzítették. De eddig semmi hatása nem volt” – közölték ukrán kormánykörök a kiadványnak a német védelmi minisztériumban lezajlott találkozókkal kapcsolatban. A tárgyalások során a védelmi tárca még azzal is indokolta elutasítását, hogy magának a Bundeswehrnek is szüksége van a megmaradt felszerelésre, Németországnak ugyanis a NATO keleti szárnyán kell teljesítenie a szövetséggel szembeni kötelezettségeit. Ezzel az érvvel Scholz már tavasszal visszautasította a nehézfegyverek szállítását Ukrajnának. Ukrán információk szerint a német kormány nem reagált az ukrán fél azon kijelentéseire, miszerint a harckocsikat és a páncélosokat a német fegyvergyártók ajánlották fel. A Die Welt megkeresésére a német védelmi minisztérium azt közölte, hogy a minisztérium „sok szinten áll kapcsolatban az ukrán féllel” azzal a szándékkal, hogy Ukrajnának „a legjobb támogatást nyújtsa az orosz agresszor elleni harcban”, de konkrét részleteket nem közölt.

Kuleba rendreutasította a német politikusokat az Északi Áramlat–2 beindítására tett javaslataik miatt A német politikusok felhívásai az Északi Áramlat–2 (ÉÁ–2) orosz gázvezeték egy időre történő elindítására, majd lezárására, abszolút irracionálisak, és a drogfüggésre emlékeztetnek, márpedig az orosz gáztól való függés öl – adott hangot véleményének pénteken Dmitro Kuleba külügyminiszter a Twitteren, számolt be az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője a németek felvetésére reagálva, hogy egy időre meg kellene nyitniuk az ÉÁ–2 vezetéket, hogy télre feltöltsék a tározóikat, azt írta, „ez a kábítószer-függőségre emlékeztet, amikor az ember azt mondja: 'Csak még utoljára!', és nem tudatosítja minden egyes 'utolsó alkalom' pusztító következményeit.” Az „orosz gáztól való függés öl” – figyelmeztette a németeket Dmitro Kuleba. Mint a hírportál emlékeztetett rá, az éles ukrán reakció előzménye az, hogy Wolfgang Kubicki, a Bundestag alelnöke az ÉÁ–2 gázvezeték megnyitását szorgalmazta a gáztárolók téli feltöltésére, és tette ezt annak ellenére, hogy Oroszország teljes körű támadást intézett Ukrajna ellen. „A lehető leghamarabb meg kell nyitnunk az ÉÁ–2-t, hogy teletölthessük gáztárolóinkat. Nincs alapos ok arra, hogy ne nyissuk meg az ÉÁ–2-t. Ha így több gáz érkezik hozzánk, talán még a szerződésben garantált teljes mennyiség is, ez segít abban, hogy az emberek ne fagyjanak meg télen, és az iparunk ne szenvedjen komoly károkat” – mondta el egy televíziós interjúban.

Amerika beismerte: riasztó Moszkva és Peking közeledése Egyre riasztóbb Washington számára Moszkva és Peking közeledése. Vlagyimir Putyin orosz elnök, Nancy Pelosi tajvani látogatása kapcsán tett kijelentései aggasztják az Egyesült Államokat – hangsúlyozta az amerikai külügyminisztérium szóvivője, Ned Price. Oroszország elnöke augusztus 16-án provokációnak nevezte Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnökének tajvani látogatását. Oroszország és Kína kapcsolata rendkívül aggasztja az Egyesült Államokat – mondta el újságírói kérdésekre válaszolva Ned Price. A 10. Moszkvai Nemzetközi Biztonsági Konferencia résztvevőihez és vendégeihez fordulva Putyin hozzátette, hogy Moszkva Washington ilyen magatartását gondosan megtervezett provokációnak tekinti.

Az orosz kormány szerint a Nyugat már készül a nyílt fegyveres háborúra Oroszországgal Moszkva nem szeretné, ha Washington az ukrajnai konfliktus részesévé válna, de az Egyesült Államok eddig nem vett tudomást semmilyen figyelmeztetésről – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva. “Nem akarunk eszkalációt. El akarjuk kerülni, hogy az Egyesült Államok a konfliktus részesévé váljon, de eddig nem vettük észre, hogy az amerikai fél hajlandó lett volna igazán mélyen és komolyan venni az erre vonatkozó figyelmeztetéseket” – mondta Rjabkov. “Nemcsak egyszerűen figyelmeztettünk, de számos alkalommal, különböző csatornákon, magas szinten hivatalos jelzéseket küldtünk Washingtonba, egyebek között jegyzék, célzott beszélgetések formájában. Van egy olyan műfaj, hogy diplomáciai demars. Egy ilyenben arra hívtuk fel az Egyesült Államok figyelmét, hogy egyre nyilvánvalóbb és mélyebb részvétele az ukrajnai eseményekben a mi különleges hadműveletünkkel szemben, lényegében annak részesévé teszi” – tette hozzá. Az orosz diplomata szerint ezt az álláspontot amerikai részről vitatják, “de a tények önmagukért beszélnek”. Emlékeztetett: az ukrán fél maga ismerte el nyilvánosan, hogy egyeztet azokról a célpontokról, amelyekre az amerikai fegyverekkel szándékozik csapást mérni. Rjabkov hangot adott azon álláspontjának, miszerint a Nyugatnak egyáltalán nem lenne szabad fegyvert szállítania Ukrajnának, és kétségbe vonta azt az érvelést, hogy ez Kijev “önvédelemhez való jogának” támogatása. A helyettes tárcavezető úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok és más NATO-államok hozzájárulnak a konfliktus eszkalálódásához azáltal, hogy Ukrajnát szinte ösztönzik krími – vagyis “orosz területen” lévő – célpontok megtámadására. Rjabkov szerint az ukrán vezetés “elvesztette realitásérzékét”, és kész lenne a saját geopolitikai céljai érdekében egy “második Csernobilt” előidézni a zaporizzsjai atomerőműben. A létesítményt őrző orosz hadsereg jelenléte a garancia arra, hogy ez nem történik meg – szögezte le. Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön azt állította, hogy Ukrajna, az ENSZ-főtitkár látogatására időzítve augusztus 19-re nagy horderejű provokációra készül a zaporizzsjai atomerőműnél, amiért a felelősséget Moszkvára igyekszik majd hárítani. Rjabkov szerint csak tovább növelné a kockázatot az a Nyugat által támogatott elképzelés, hogy az erőmű körül hozzanak létre egy demilitarizált övezetet. Mint mondta, Moszkva arra számít, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttségének látogatása, amelyről még június elején született megállapodás, meg fog valósulni. Orosz diplomáciai források szerint a NAÜ szakemberei szeptember elején kereshetik fel a zaporizzsjai létesítményt. Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára pénteken Taskentben a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagországainak képviselőivel folytatott éves megbeszélésen azt mondta, az ukrajnai eseményekből arra lehet következtetni, hogy a Nyugat a hibrid akciók és az Oroszországgal való nyílt fegyveres konfliktus határán lavírozik, de közben felkészül arra, hogy az utóbbit kell megvívnia. Szavai szerint ezt a szándékot a madridi NATO-csúcson elfogadott dokumentumokban rögzítették, és az Egyesült Államok megpróbál hasonlóan eljárni Kínával szemben is.

Újabb álhíreket terjeszt az ukrajnai háborúról az orosz diplomácia Legalábbis ezt állítja az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) álhírek elleni központja, áll a gazeta.ua hírében. A központ tájékoztatója szerint augusztus 19-re virradóan Oroszország amerikai nagykövetsége új álhíreket kezdett terjeszteni az ukrajnai háborúról. Állításuk szerint az USA vezetői elhallgatják azt a tényt, hogy az ukrán haderő bombázza a Zaporizsjai Atomerőművet és azt is, hogy az ukránok nyíltan hazudnak és Oroszországot próbálják bűnbakként feltüntetni. Ugyanakkor Anatolij Antonov orosz nagykövet azt az álhírt terjeszti, hogy kudarcot vallottak az országa elleni gazdasági szankciók, és azok bumerángként csaptak vissza az elrendelőire. Az RNBO központja szerint valótlanságokat terjeszt Oleg Krjucskov Krím elnökének tanácsadója is, amikor azt állítja, hogy Kijev bármilyen Oroszország elleni agressziója kétszeres erővel üt vissza az ukránokra. Újonnan kiképzett csecsen katonákat küldenek az ukrán frontra Az Orosz Különleges Erők Egyetemén kiképzett önkéntesekből álló új egység hagyta el Csecsenföldet a „különleges katonai művelet” területére – jelentette be Ramzan Kadirov, a Csecsen köztársaság elnöke. Újabb önkéntes csapat indult ma a különleges katonai művelet zónájába Donbászba, az oroszországi Groznij Akhmat–Hadzsi Kadirovról elnevezett nemzetközi repülőteréről, az Orosz Egyetem kiváló oktatóinak köszönhetően. A különleges erők önkéntesei jól képzettek a műveleti feladatok gyors és hatékony megoldására – áll a közleményben. A TASzSz orosz állami hírügynökség azt írja, az Orosz Speciális Erők Egyeteme az első és egyetlen magánoktatási intézmény Oroszországban, amely szakmai képzést nyújt a különleges erők számára. Magánberuházással jött létre több mint 450 hektáros területen, Gudermesben, Csecsenföld második legnagyobb városában. Az intézmény egy 95 épületből álló, a legújabb speciális informatikai megoldásokkal felszerelt multifunkcionális komplexum. Az egyetem tűzoltó-, harcászati-speciális-, légideszant-, hegyi-, valamint testőr- és katonai újságíró-képzést is folytat.

Putyin jelezte Macronnak, hogy az ukránok a tűzzel játszanak az atomerőmű támadásával Oroszország továbbra is azt állítja, hogy Ukrajna tűz alá vette a zaporizzsjai atomerőművet, aminek esetleges felrobbantásával Európa egy része komoly bajba kerülne. Oroszország azt mondja, az ukránok szándékosan lövik az erőművet, és ha katasztrófát okoznak, szimplán csak rájuk fogják. Mivel orosz ellenőrzés alatt áll az erőmű, az oroszok szerint nem lövik saját magukat, az ukránok viszont célba vették az objektumot. Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrég Emmaniel Macron francia elnökkel tárgyalt a helyzetről. Putyin a telefonbeszélgetés ideje alatt egyértelművé tette, az ukránok nagyszabású katasztrófát idézhetnek elő. A The Guardian a Reuters hírügynökségre hivatkozva azt írja, hogy mindkét vezető egyetért abban, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség egy csapatának meg kell érkeznie a helyszínre. A Kreml elmondása szerint Putyin beszámolt Macronnak arról is, hogy az orosz élelmiszer- és műtrágyatermékek világpiacra történő szállítása folyamatos akadályokba ütközik. Mindeközben Ukrajna tagadja az orosz jelentéseket, és az ENSZ mellett, valamint nyugati tisztviselők mellett az aggodalmukat fejezték ki az atomerőmű helyzete miatt. (vukics)